Ami szabad a románoknak, miért nem szabad a magyaroknak?

Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán lapunknak adott interjújában úgy fogalmaz, minden székely családhoz eljuttatott színes kiadványban kellene megértetni az emberekkel az autonómia lényegét. Az autonómiának kevés olyan elkötelezett politikusa van az RMDSZ-ben, mint ő. Szavaira azért is érdemes odafigyelni, mert önkormányzati vezetőként tapasztalatból tudja, mit beszél. Másrészt, ha a román politikai elit egyetért azzal, hogy Moldova köztársaságbeli önkormányzatok Romániához való csatlakozási szándékukról határozzanak, akkor a székelyföldi településeknek legalább annyi jár, hogy saját határozatban mondják ki: területi autonómiát akarnak Székelyföldön.

Ezt a két fontos észrevételt nem erdélyi magyar ellenzéki politikus állítja, hanem az egyik legfontosabb székely város RMDSZ-es polgármestere, aki kijelentéseivel az autonómiaküzdelem hiányosságaira és ugyanakkor a lényegére tapint rá. Amikor néhány évvel ezelőtt Traian Băsescu akkori román államfő Tusnádfürdőn a sajtó nyilvánossága előtt keveredett párbeszédbe magyar fiatalokkal, és pechünkre rákérdezett, mit értenek Székelyföld autonómiája alatt, a hebegés-habogáson kívül értelmes választ nem kapott. Persze mindenre van magyarázat. Erre is, hiszen egy magyar fiatal nem biztos, hogy román nyelven azonnal körülírja az autonómia lényegét. Pedig nekem inkább az volt a gyanúm, hogy sokan magyar nyelven sem tudták volna megfogalmazni. És ha ez a helyzet az erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozó legnagyobb közéleti táborunkban, elképzelhető, mit tud az autonómiáról az átlag székely ember, aki időnként elvont fogalmakat olvas autonómiastatútumokról.

Ez az állapot magyar politikusaink számára nem újdonság, hiszen szavazóik között mozognak, így közelről ismerik a valós helyzetet. Ha ismerik, vajon miért marad egyedül a tömegek felvilágosítását sürgető székely politikus, aki jogosan hisz abban, hogy amíg az átlagember fejében nem tisztul le az autonómia fogalma, nem lesz tömegtámogatás és egységfront a kiharcolásához sem?

Azt is érdemes lenne megkérdezni Bukarestben tartózkodó politikusainktól, miért nem ütik le a románok részéről feldobott labdát, akik pártállástól függetlenül támogatják a moldvai települések Romániához való csatlakozását. Vajon mi lenne, ha ennek mintájára erdélyi magyar önkormányzat határozatban kérné csatlakozását Magyarországhoz? A székely települések ennél jóval kevesebbel, az autonómiával is beérnék. Mindössze erről szóló határozatot kellene minden székely önkormányzatnak elfogadnia. Vajon miért nem kerül sor rá évek óta?