Gondtalan évek. Június elsején ünneplik a világ számos országában a nemzetközi gyermeknapot
Fotó: Facebook/Szent László Egyesület
Többek közt azért jó gyereknek lenni, mert felhőtlenül játszhatnak, nem kell dolgozniuk, mint a felnőtteknek, és nem utolsósorban bújócskázáskor kis helyen el lehet rejtőzni – többek közt ezt mondták el elsősök és másodikosok a Krónika gyermeknapi megkeresésére. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium II. B. osztályába járó, 9 éves gyerekek – Bárdos Réka tanítványai –, valamint a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola 7 éves elsősei – Mihály Gyopár Henrietta diákjai – válaszoltak kérdéseinkre.
2023. június 01., 09:492023. június 01., 09:49
Gyermeknap apropóján elsős és másodikos gyerekeket kérdeztünk arról, mit szeretnek, illetve mit nem szeretnek a gyermekkorban. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium II. B. osztályába járó, 9 éves gyerekek – Bárdos Réka tanítványai –, valamint a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola 7 éves elsősei – Mihály Gyopár Henrietta diákjai – számos lényeges, a felnőttek számára elgondolkoztató választ is adtak.
De természetesen nem csak ez a gyermekkor előnye, hiszen sok elemista megfogalmazza, hogy hálás a felnőttek gondoskodásáért. Ugyanakkor ennek a korszaknak a 9 évesek szerint szerint vannak hátulütői is: többek közt az, hogy a szülők, a felnőttek „mindig mindenben határokat szabnak”, és nem engedik őket sokat „képernyőzni”.
„Viszont azért nem jó gyereknek lenni, mert ha úgy gondolod, hogy tudnál valami »nagyobb« döntést meghozni, ami jobb lenne neked, gyerekként ez a lehetőség nem adatik meg” – fogalmazta meg Péter.
„Gyerekként többet tudsz játszani, mint a szülők”
N. Áron úgy látja, azért jó gyereknek lenni, mert „többet tudsz játszani, mint a szülők”. Osztálytársa, Albert kiemelte, milyen előnyét és hátrányát érzi a gyermekkornak. „Azért nem jó gyereknek lenni, mert mindent a szülők mondanak meg,
R. Sára úgy fogalmazott, azért szeret gyerek lenni, mert a szülei figyelnek rá, sok mindenben segítenek neki.
Fotó: Lőrincz Csaba
„Az is jó a gyerekkorban, hogy nem kell munkába járni és lehet sokat aludni. Viszont azért nem szeretek gyerek lenni, mert a felnőtteknek sokkal több mindent szabad megtenni, mint a gyerekeknek. Ha egész életemben gyerek lehetnék, minden nap délig aludnék és minden nap játszanék” – fogalmazott R. Sára. A másodikos kislány öccse, az öt éves R. Zaki is válaszolt kérdésünkre: azt emelte ki,
„Ha egész életemben gyerek lehetnék, minden nap legóznék” – mondta az ötéves kisfiú. A másodikos Ö. Dóra szerint azért jó gyereknek lenni, mert gyerekekkel lehet barátkozni és együtt játszani, az viszont már kevésbé kellemes, hogy a szülők összeszidják, ha rosszat tesz.
„Valamikor át kell éld a szúrós ruhákat”
Szintén a gyermeklét nehézségei közé sorolja a szabályok betartását S. Bíborka. A 9 éves kislány azt mondta, azért nem jó gyereknek lenni, mert nem mindig csinálhatod azt, amit akarsz, mert fel kell ébredned korán, hogy iskolába menj, és az se jó, hogy amikor összeveszel a társaiddal, az neked is rosszul esik és nekik is. „Azt sem szeretem, hogy egy gyerek nem hívhatja el játszani minden nap a barátját, és hogy valamikor át kell éld a szúrós ruhákat” – mondta Bíborka. Hozzátette azonban, hogy természetesen előnyei is vannak a gyerekkornak.
Hasonlóképpen látja a világ dolgait a szintén 9 éves L. Balázs, aki pontosan megfogalmazta: azért jó gyereknek lenni, mert nem kell munkába menni és mert gondtalan az élet. Balázs kissé váratlan választ is adott kérdésünkre, hogy mi nem jó a gyereklétben. „Az, hogy mindig a szülők döntenek el mindent, és az is, hogy nem lehet szakállunk” – tette hozzá Balázs. Osztálytársa, Erik is pontosan látja a gyermekkor és felnőttkor közti lényeges különbségeket. “Azért jó gyereknek lenni, mert több szabadnapunk van, mint a felnőtteknek. És azért nem jó gyereknek lenni, mert a szülők majdnem mindenre azt mondják: nem szabad” – mondta Erik. V. Marci hasonlóképpen vélekedik: nehezményezi, hogy a felnőttek állandóan parancsolnak a gyerekeknek.
Osztálytársa, P. Balázs úgy látja, azért jó gyermeknek lenni, mert nem szükséges dolgozni és sokat lehet játszani. B. Örs nagyon gyakorlatias szempontot is felvillantott, ami talán eszükbe sem jutna a felnőtteknek. Azt emelte ki, hogy azért jó gyereknek lenni, mert bújócskázásnál kisebb helyekben könnyebben el lehet bújni. „Azért is jó, mert arra költheted a zsebpénzed, amire akarod, nem pedig arra, amire kell – ahogy a felnőtteknél van” – mondta Örs, hozzáfűzve, elégedetlen viszont azzal, hogy nem nézheti sokat a képernyőt.
Akad gyerek, aki örül, ha segíthet a szüleinek
A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola elsősei közül is többen válaszoltak megkeresésünkre, ők is lényeges szempontokat fogalmaztak meg a gyermekkor és felnőttkor közti különbségekről. Úgy tűnik, a 7 évesek korukhoz képest éretten látják a világ fontos dolgait.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Azért jó gyereknek lenni, mert sokat játszhatok a játékaimmal, a barátaimmal, a szüleimmel” – fogalmazta meg Anna. Olyan gyerek is akad, aki örül, hogy segíthet a szüleinek. Koppány jónak tartja, hogy sok érdekességet tanulhat az iskolában. „Az is jó, hogy a kicsi segédjük lehetek a szüleimnek, amikor megkérnek, hogy segítsek valamiben” – fogalmazott a kisfiú. Orsolya vegyes érzéseit fogalmazta meg a gyermekkorral kapcsolatban.
Viktória is élesen látja a gyermek- és felnőttkor közti egyik leglényegesebb különbséget. „Én azért szeretek gyerek lenni, mert nincs olyan sok dolgom, mint anyunak, apunak, és mert sokat játszhatok a testvéremmel” – mondta Viktória.
Kiss Borának, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata színművészének rajzaiból nyílik kiállítás Vásárhelyen június 1-jén.
Gyermeknapi ünneplésre hívják a kolozsváriak apraja-nagyját a Barangolás meseországban szervezői idén is – közölte a Puck bábszínház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!