Fényes kilátások. A Szeben megyei Mikeszászán mintegy 200 napelemes rendszert telepítettek
Fotó: Primaria-micasasa.ro
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek, a feleslegért pedig aprópénzt ad a szolgáltató: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét. A Szeben megyei Mikeszászán a prosumerek immár közvetlenül a szomszédjaiknak adják át az olcsó áramot – mindenki nyer a lakossági-önkormányzati összefogásnak, illetve a technológiai fejlesztést megvalósító startupnak köszönhetően. Alább bemutatjuk az úttörő, Erdély-szerte másolható energiaközösség példáját.
2026. szeptember 03., 18:542026. szeptember 03., 18:54
Országszerte példátlan, példamutató közösségi energetikai megvalósítással büszkélkedik egy erdélyi falu: a Szeben megyei Mikeszásza községben megalakult Románia első energiaközössége. Az úttörő, hivatalosan is bejegyzett modell lényege a zöldenergia helyi megosztása.
A több mint kétszáz napelemes háztartást felvonultató, Nagy-Küküllő menti településen a prosumerek nem a túlterhelt országos hálózatra bízzák a felesleget, hanem – okosórák és egy digitális platform segítségével – közvetlenül a szomszédoknak, helyi műhelyeknek és a községnek adhatják át.
A Mikeszászán megvalósított modell – mely 20 taggal indult, de év végéig valamennyi napelemes háztartást beintegrálnák – azt bizonyítja, hogy a korszerűtlen, túlzsúfolt villamos hálózat és a prosumer-bizonytalanság közösségi és technológiai szervezéssel áthidalható probléma.
Az 1700 főt számláló, csaknem színromán községben – legutóbb 17-en vallották magukat magyarnak – az elmúlt években rengeteg háztartás vált áramtermelő-fogyasztóvá a napelemes rendszerek beszerzését támogató Zöld ház programok segítségével. Emiatt csúcsidőben a helyi hálózat túltelítődött, a feszültség megugrott, az inverterek sorra lekapcsoltak, az elszámolatlan vagy fillérekért átvett túltermelés pedig elillant a távoli hálózatba.
A kistermelők jobb áron értékesítenek, a a napelem nélküli lakók olcsóbb áramhoz jutnak az energiaközösségnek köszönhetően (képünk illusztráció)
Fotó: Pexels.com
Az érintett lakosokkal együttműködő helyi önkormányzat (Adrian Suciu polgármester vezetésével) egy adott ponton nem a folyamatos panaszmegfogalmazást és -továbbítást választotta, hanem hathatós megoldások után nézett:
A lehetőségek feltérképezés után, 2025 májusában lakossági fórumot tartottak a kultúrházban. Közérthetően ismertették a lakókkal a modellt: ahelyett, hogy mindenki egyedül küzdene az áramszolgáltatóval, a falun belül osszák meg az energiát, hogy mindenki jól járjon.
A lakossági támogatás meglett, és miközben zajlott a technikai megvalósítás előkészítése, megteremtették a jogi formát is. Nem klasszikus Kft.-t vagy egyszerű egyesületet, hanem energiaszövetkezetet (Societate Cooperativă) alapítottak, melynek elnöke Paul Marcel Bărbat helyi lakos lett.
A szövetkezetbe négy kategória léphet be azonos jogokkal:
A projekt nem igényel új, párhuzamos fizikai vezetékhálózatot, hanem a meglévő állami rendszert használja intelligens felügyelet mellett. Ami egyeseknek újdonság volt: az okos mérőórák. Minden belépő tagnál ellenőrizték vagy felszereltették az okosórát, amely negyedórás ciklusokban továbbítja a fogyasztási és betáplálási adatokat.
Közben létrehoztak egy szoftveres aggregációs platformot. Az Inowattio nevű startup felhőalapú rendszere valós időben futtatja az algoritmusokat:
A REPowerEU-n keresztül 1,4 millió euró érkezett a faluba
Fotó: Pexels.com
A rendszer gazdasági logikája a helyi előnyök optimalizálására épül:
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) 2026 augusztusában hivatalosan bejegyezte a Micăsasa COOP-ot a Nemzeti Energiaközösségek Nyilvántartásába (Registrul Național al Comunităților de Energie). Ezzel a Szeben megyei szövetkezet lett Románia első törvényesen működő állampolgári energiaközössége, megnyitva az utat a peer-to-peer (P2P) energiaszámlázás és a belső energiaelosztás előtt.
A közösség jelenleg a háztartási akkumulátorok kapacitására támaszkodik, de a következő lépés egy központi energiatároló hub létesítése: pályázati forrásból egy nagy kapacitású, közösségi ipari akkumulátortelep telepítése a falu szélére. Ez képes elnyelni a teljes falu déli napenergiacsúcsát, és az esti-éjszakai órákban visszatáplálni azt a lakásokba és a közvilágításba, elérve a szinte teljes, 24 órás helyi energiaszuverenitást.
A Mikeszászán létrejött modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közösségi energiaátállás nem igényel megfizethetetlen helyi tőkebefektetést:
A projekt egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült. A finanszírozás négy pillére:
1. Családi napelemek-akkumulátorok: állami és uniós lakossági támogatások
A rendszerek gerincét a Környezetvédelmi Alap Zöld ház programja (AFM Casa Verde) alapozta meg, minimális lakossági önrész mellett.
A lefedettséget az országos helyreállítási alap (PNRR) REPowerEU komponensének szociális energetikai kerete egészítette ki: az önkormányzat közreműködésével
amelyből a sérülékeny háztartások (62 ház) napelemeket, a meglévő termelők pedig ingyenes akkumulátoros tárolókat kaptak. A REPowerEU-n keresztül összesen 114 háztartás részesült közvetlen energetikai fejlesztésben.
2. Digitális infrastruktúra és P2P szoftver: startup magánberuházás
A negyedórás méréseket aggregáló, felhőalapú platformot és az algoritmusokat a nagyszebeni startup fejlesztette ki saját kutatás-fejlesztési forrásokból és magántőkéből. A cég számára a falu kísérleti terepként szolgált a hatósági ANRE-engedély megszerzéséhez, így a tesztidőszakban a lakosságnak és az önkormányzatnak nem kellett szoftverhasználati díjat fizetnie.
3. Hálózati mérőórák: elosztói digitalizáció
A kétirányú, távleolvasásra alkalmas okos villanyórák (smart meters) felszerelése a területileg illetékes elosztó (DEER) törvényi kötelezettsége és saját beruházása, így nem terhelte a lakosok pénztárcáját.
4. Önkormányzati szerepvállalás: menedzseri szerep
A községháza költségvetéséből nem vontak el saját forrásokat látványberuházásokra. Az önkormányzat menedzserként lépett fel: összefogta a lakossági dossziékat a pályázatokhoz, biztosította a jogi és logisztikai hátteret, a jövőbeli központi akkumulátortelep létesítését pedig a Modernizációs Alap kiírásaiból készíti elő.
Az energiaközösség projektje egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült
Fotó: Pexels.com
1. A politikai és civil akarat találkozása: nem elég a lakossági lelkesedés; az önkormányzat koordináló, hitelesítő és helyi infrastruktúrát biztosító szerepe elengedhetetlen.
2. Technológiai partner nélkül nem megy: a jogi háttér és a digitális okosmérés (aggregációs platform) bonyolult mérnöki-informatikai feladat, amelyhez dedikált technológiai szolgáltatóra van szükség.
3. Közösségi kommunikáció: a lakossággal meg kell értetni, hogy az energiaszövetkezet nem régi típusú kollektíva, hanem egy közös pénzügyi és ellátásbiztonsági megtakarítási társulás.
Az energiaközösségek létrehozása nem egyedi, tagállami kísérlet, hanem az Európai Unió hivatalos energiastratégiájának alappillére. A szabályozás lényege az energiatermelés decentralizálása. Az EU elvei szerint
A tagállamok – így Románia is – kötelesek támogató jogi hátteret, egyszerűsített engedélyezést és átlátható hálózati hozzáférést biztosítani.
Nyugat-Európában a helyi energiaszövetkezetek már nem kísérleti projektek, hanem a villamosenergia-hálózat és az ellátásbiztonság fontos pillérei.
Az osztrák jogi modell közvetlen hálózati díjkedvezménnyel ösztönzi a helyi árammegosztást. Ha a megtermelt villamos energia ugyanazon a helyi transzformátorkörzeten belül cserél gazdát két háztartás között, jelentősen alacsonyabb rendszerhasználati díjat kell fizetni. Országszerte több ezer bejegyzett közösség működik.
Németországban polgári energiaszövetkezetek (Bürgerenergie) jöttek létre. Több mint ezer lakossági szövetkezet működik, ahol a polgárok közös tulajdonban tartanak szél- és napelemparkokat. A megtermelt haszon helyben marad, és ebből finanszírozzák a modern, közösségi akkumulátortelepeket is.
Spanyolországban kollektív megosztott önfogyasztás működik: a városi társasházak és falusi utcák közösen telepítenek napelemeket és tárolókat, amelyek kapacitását intelligens mérőszoftverek osztják el a lakások valós idejű fogyasztása szerint.
Az energiaközösségek Európa-szerte, és most már Romániában is megoldást kínálnak a mindenki számára előnyös közösségi energiatermelésre, -tárolásra és -fogyasztásra, mely a mai bizonytalan és drága világban megnyugtató alternatívát kínálhat az erdélyi háztartások számára is.
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!