
Vincze Lóránt: a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament és kisebbségvédelmi szervezetek részvételével szervezett konferenciát az EP Kisebbségi Intergroupja szeptember 24-én, az Európai Nyelvek Napján Brüsszelben. „A sokszínűség pillérei: nyelvi örökségünk formálja Európát” című esemény Európa gazdag többnyelvű örökségének kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét emelte ki.
2025. szeptember 25., 09:152025. szeptember 25., 09:15
2025. szeptember 25., 09:242025. szeptember 25., 09:24
A rendezvényt Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Intergroup elnöke és a FUEN elnöke, valamint Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke nyitotta meg. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára, és három cselekvési pillért nevezett meg: az oktatást, a láthatóságot és a digitális jelenlétet. Az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést már kisgyermekkortól biztosítani kell;
„Azt szeretnénk, hogy a polgárok ne szégyelljék magukat vagy ne érezzék magukat hátrányban, hanem legyenek büszkék, amikor a saját nyelvüket használják – az utcán, az iskolában, a munkahelyen vagy az online térben” – mondta Vincze.
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az esemény keretében kerekasztal-beszélgetésre is sor került „Beleillenek-e a kisebbségi nyelvek az európai napirendbe: számítunk egyáltalán?” címmel, amelyen az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az NPLD és a FUEN képviselői osztották meg tapasztalataikat. A vita világossá tette: bár történtek előrelépések,
Ezt, mint egy friss Eurobarometer felmérés is mutatja, az európai polgárok többsége támogatja, az EU-n van tehát a sor, hogy lépéseket tegyen ennek megvalósulásáért.
Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint az esemény üzenete egyértelmű volt: a többnyelvűség nem költség, hanem befektetés Európa demokratikus, kulturális és gazdasági jövőjébe.
Az Európai Nyelvek Napja keretében a FUEN tájékoztató kampányt folytat az Európai Parlamentben. Standjukat elsők közt látogatta meg Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke.

Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!