Vincze Lóránt: a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament és kisebbségvédelmi szervezetek részvételével szervezett konferenciát az EP Kisebbségi Intergroupja szeptember 24-én, az Európai Nyelvek Napján Brüsszelben. „A sokszínűség pillérei: nyelvi örökségünk formálja Európát” című esemény Európa gazdag többnyelvű örökségének kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét emelte ki.
2025. szeptember 25., 09:152025. szeptember 25., 09:15
2025. szeptember 25., 09:242025. szeptember 25., 09:24
A rendezvényt Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Intergroup elnöke és a FUEN elnöke, valamint Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke nyitotta meg. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára, és három cselekvési pillért nevezett meg: az oktatást, a láthatóságot és a digitális jelenlétet. Az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést már kisgyermekkortól biztosítani kell;
„Azt szeretnénk, hogy a polgárok ne szégyelljék magukat vagy ne érezzék magukat hátrányban, hanem legyenek büszkék, amikor a saját nyelvüket használják – az utcán, az iskolában, a munkahelyen vagy az online térben” – mondta Vincze.
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az esemény keretében kerekasztal-beszélgetésre is sor került „Beleillenek-e a kisebbségi nyelvek az európai napirendbe: számítunk egyáltalán?” címmel, amelyen az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az NPLD és a FUEN képviselői osztották meg tapasztalataikat. A vita világossá tette: bár történtek előrelépések,
Ezt, mint egy friss Eurobarometer felmérés is mutatja, az európai polgárok többsége támogatja, az EU-n van tehát a sor, hogy lépéseket tegyen ennek megvalósulásáért.
Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint az esemény üzenete egyértelmű volt: a többnyelvűség nem költség, hanem befektetés Európa demokratikus, kulturális és gazdasági jövőjébe.
Az Európai Nyelvek Napja keretében a FUEN tájékoztató kampányt folytat az Európai Parlamentben. Standjukat elsők közt látogatta meg Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke.
Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!