
Vincze Lóránt: a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament és kisebbségvédelmi szervezetek részvételével szervezett konferenciát az EP Kisebbségi Intergroupja szeptember 24-én, az Európai Nyelvek Napján Brüsszelben. „A sokszínűség pillérei: nyelvi örökségünk formálja Európát” című esemény Európa gazdag többnyelvű örökségének kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét emelte ki.
2025. szeptember 25., 09:152025. szeptember 25., 09:15
2025. szeptember 25., 09:242025. szeptember 25., 09:24
A rendezvényt Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Intergroup elnöke és a FUEN elnöke, valamint Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke nyitotta meg. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek kincsek, amelyeket meg kell őriznünk a jövő generációi számára, és három cselekvési pillért nevezett meg: az oktatást, a láthatóságot és a digitális jelenlétet. Az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést már kisgyermekkortól biztosítani kell;
„Azt szeretnénk, hogy a polgárok ne szégyelljék magukat vagy ne érezzék magukat hátrányban, hanem legyenek büszkék, amikor a saját nyelvüket használják – az utcán, az iskolában, a munkahelyen vagy az online térben” – mondta Vincze.
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Az esemény keretében kerekasztal-beszélgetésre is sor került „Beleillenek-e a kisebbségi nyelvek az európai napirendbe: számítunk egyáltalán?” címmel, amelyen az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az NPLD és a FUEN képviselői osztották meg tapasztalataikat. A vita világossá tette: bár történtek előrelépések,
Ezt, mint egy friss Eurobarometer felmérés is mutatja, az európai polgárok többsége támogatja, az EU-n van tehát a sor, hogy lépéseket tegyen ennek megvalósulásáért.
Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint az esemény üzenete egyértelmű volt: a többnyelvűség nem költség, hanem befektetés Európa demokratikus, kulturális és gazdasági jövőjébe.
Az Európai Nyelvek Napja keretében a FUEN tájékoztató kampányt folytat az Európai Parlamentben. Standjukat elsők közt látogatta meg Sabine Verheyen, az Európai Parlament első alelnöke.

Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!