A Régészeti Múzeumot Sousse-ban a 11–14. században épült erődben alakították ki
Fotó: Csermák Judit
Sousse Tunézia harmadik legnagyobb városa, fontos kereskedelmi és turisztikai központ, ahogy a tunéziaiak nevezik: Sahel gyöngyszeme. Méltán tartják a terület ékességének: óvárosának látnivalói, homokos tengerpartja miatt sok turista visszatérő vendégként érkezik ide.
2019. március 12., 14:352019. március 12., 14:35
2019. március 12., 14:372019. március 12., 14:37
A már a paleolit korból emlékeket felmutató Sousse Tunisztól, a fővárostól mintegy 150 km-re délre, a Földközi-tenger partján fekszik. A saheli terület fontos központja.
A mai várost Kr. e. a 9. században a föníciaiak alapították. Az akkori Hadrumet neve az idők során többször változott, volt Hadrim, Hunericopolis, Justiniapolis. Az arabok tértek vissza az ősi névhez némileg elferdítve azt: Susa, Sousse. Tengerparti városként nyitott volt az egyiptomi, görög, olasz, ázsiai befolyásokra, és az évezredek során ötvözve azokat kialakította saját hagyományát, vallási elképzeléseit, építészeti, kulturális és kulináris jellegét.
Több nevezetes történelmi esemény fűződik a városhoz. Például a rómaiak ellen vívott második pun háború előtt Kr. e. 203–202-ben a legenda szerint Hannibál bázisa volt. Győztes itáliai hadjáratából visszatérve itt töltötte a nyarat, mielőtt – a várostól mintegy 200 km-re a szárazföld belsejében fekvő – Zamánál Scipio római hadvezértől vereséget szenvedett.
Az évszázadok során a római befolyás egyre erősödött, és Sousse szerepe felértékelődött. Ennek oka jelentős római származású polgára mellett jó stratégiai helyzete volt: segítette a hatalmat egyrészt a berberek elleni szárazföldi harcokban, másrészt jó adottságú kikötője révén a tengeri küzdelmekben. Gazdasági fellendülését a kiterjedt tengeri kereskedelemnek és az olajfakultúra elterjedésének köszönhette. A várost az olivaolaj-termelés afrikai központjaként tartották számon.
A gazdasági fejlődés magával hozta a szellemi megerősödést is, Africa provincia jogtudósokat, szenátorokat, lovagokat s többek között a katolikus vallás nagy alakját, Szent Ágostont adta a világnak.
A jólét a régészeti leleteken keresztül nyomot hagyott a ma embere számára. Sok, gazdagságra utaló ház épült Sousse-ben a római korban, amelyek díszítésének fő eszköze a mozaik volt. A mozaik apró kő- vagy üvegdarabokból kirakott mintákat, ábrákat jelent. Előzményei már a korai kultúrákban fellelhetők, igazi virágzása a görög-római korszakra tehető.
A mozaikot virágkorában a padlók, a falak, sőt teremboltozatok díszítésére is használták. Az iszlám csak dekoratív célokra alkalmazta, az emberábrázolást mellőzte. A kereszténység művészetében is jelen volt a mozaikdíszítés, bár tartalmában változott.
A Régészeti Múzeumot a 11–14. században épült erődben alakították ki, bejárata a szinte egész medinát, óvárost körbeölelő városfalból nyílik. Az itt bemutatott mozaikcsodák számomra már negyedszer jelentettek szemet gyönyörködtető, szívet melengető élményt. A falakat, padozatot hatalmas méretű kiállítási darabok díszítik. A látogatóbarát bemutatóhelyen egészen közelről lehet szemlélni az alkotásokat, amelyek a görög és római mitológia alakjait, eseményeit, keresztény emlékeket s a mindennapi élet részleteit mutatják be.
A gyűjtemény két legtöbbet ismertetett darabja istenábrázolás. Az egyik Ókeanosznak, a tenger istenének a 2. századból származó megjelenítése a medinától nem messze fekvő ház fürdőjét díszítette. A másik – azonos korból származó – hatalmas fejábrázolás, a mitológiai Medúzát (Gorgót) mutatja, melegített mozaikcsempés padlós pihenőhelyiségben bukkantak rá. Medúzát két szépséges lánytestvérével együtt a megsértett Pallasz Athéné változtatta rúttá, olyannyira, hogy aki csak meglátta, kővé dermedt.
Neptun győzelmi menete: előszeretettel ábrázolták az ókori isteneket az antik mesterek
Fotó: Csermák Judit
S bár az előbbiek rendkívül dekoratívak, hadd mutassak be a kiállításból szívemnek kedves darabokat. Az év szakaszait bemutató mozaik egész falat fed be. Az egyes hónapokat négyzetekben, a dátumhoz illő tevékenységet folytató emberi alakokkal ábrázolja. Szeptembernél például két, kádban szőlőt taposó férfialak erőlködik.
A legjelentősebb burkolat „a költő és a színész” címet viseli. A hosszú, fehér tunikában ülő költő bal kezében tekercset, jobb kezében írónádat tart, s hatalmas szemeivel elgondolkodó tekintettel néz az őt szemlélőre. A színész tűnődve áll, mintha a két ábrázolt maszk között kellene választania. A házban fellelt padlók a mindennapi élet részleteiben is gazdagok, például egy gusztusosnak látszó, tetején díszített torta, egy kerek sajt, ami mellé a vágó kést is „odakészítették”, kínálja magát.
A gazdag Sorothus hajótulajdonos és versenyló tenyésztő házában felfedezett kiállítási darab egyike kerek medallionban ábrázolja a kecses állatokat, két oldalról egy-egy pálmafa felé fordulva. Mindegyikük felett nevüket is kirakták, így tudjuk, hogy többek között: Adoramus, Crinitus, Amor és Dominator is harcba szálltak valaha a győzelemért.
Az állatok ábrázolása igen élethű szinte minden mozaikon. Jó példa erre a Bacchus győzelmi menetét megörökítő hatalmas tabló is, amin a győztes kocsiját – az akkor elvárt mitológiai megjelenítésnek megfelelve – négy tigris húzza, körötte táncoló alakok, párducok haladnak. A bor s mámor istenének megformálása nagy technikai tudásra vall, lengő öltözékének redői valósághűek. Egy másik istenség, Neptun, a római mitológia tengeristene győzelmét láthatjuk egy alapos anatómiai ismeretről tanúskodó, a 3. századból származó kiállítási darabon, amelyet a múzeum igazgatója egyik kedvenceként mutatott meg. Sousse tengerparti város, így nem véletlen, hogy a mitológiai jelenetek mellett a mindennapi élet ábrázolása döntően a tengerhez, hajózáshoz, halászathoz kapcsolódik.
A 3. század második felétől a pogányság visszaszorult, a kereszténység egyre jobban elterjedt Hadrumetumban. Ennek építészeti nyomai is megtalálhatók a városban. Bazilika romjaira bukkantak, ahol az apszist valaha lótuszvirágos mozaikkal díszítették. Sousse-ban három keresztény katakombát is feltártak, amelyek öt kilométer hosszan húzódnak, s mintegy 15 ezer sírt őriznek. A legnagyobb az 1885-ben felfedezett Jó Pásztor katakomba. Nevét arról a márványsztéléről kapta, amely – Krisztust jelképezve – egy bárányt a vállán hordozó pásztort mutat.
amelyen az életteli növény- és állatábrázolás mellett feltűnik a krisztusi motívum is.
Az 525-ben lezajlott barbár pusztítás után a város újjászületett. A bizánci korban épített házak belterét is gyakran díszítették mozaikokkal. E korszaknak számomra legszebb emléke a szépen helyre állított keresztelőmedence. A 6. századból származó, jacuzzira emlékeztető, nyolc ember számára kialakított ülőhelyekkel rendelkező, vallási szertartást szolgáló építményben körben ültek, mintegy a közösséget, összetartozást szimbolizálva. A keresztelőmedence alján kirakott alfa és omega jel pedig a hit alapját jelképezi.
A Régészeti Múzeumban a mozaikok mellet más becses emlékeket is őriznek. Jelentősek a Kr. e. 6. századból származó sztélék. Ezeket a föníciaiak a várost védő isteneknek, Baal Hammonnak és Tanitnak bemutatott gyermekáldozatok emlékére állították.
A 7. században az iszlám hódítás véget vetett a nyüzsgő életnek, betiltották a borivást, a játékokat, a muzsikát, s a város stratégiailag jó helyen fekvő kikötőjével harci támadások kiindulópontjává vált.
Tunéziában a mozaik a mai mindennapokban is megjelenik. Szállodánk tengeri kijáratát például vízi lények „őrizték”.
Sousse viharos történelmet mondhat magáénak, az idők során punok, rómaiak, vandálok, bizánciak, arabok, normannok, spanyolok, törökök, franciák vették birtokba, s hagyták nyomukat a környékén. Az 1992-es sevillai világkiállításra összeállított régészeti album nem véletlenül viselte a Tunézia–civilizációk keresztútjai címet. A város múzeumai e kulturális sokszínűségnek méltón állítanak emléket.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!