
Németországban az Alternatíva Németországért jobboldali párt támogatottsága elérte a kormányon lévő Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió pártszövetségét
Fotó: X/Matrin Hess
Komoly vita van a német kormánykoalíción belül, miközben a német kancellárt saját pártján belülről is támadják. Friedrich Merz munkásságával ráadásul a választók sem elégedettek. A jobboldali AfD eközben folyamatosan erősödik Németországban.
2025. szeptember 16., 12:522025. szeptember 16., 12:52
2025. szeptember 16., 12:572025. szeptember 16., 12:57
A német kormánykoalíció pártjai, a CDU/CSU és az SPD egyre több kérdésben szólalkoznak össze, a legsúlyosabb azonban, hogy hogyan lehetne a következő néhány évben áthidalni a 172 milliárd eurós költségvetési hiányt. Lars Klingbeil pénzügyminiszter és az SPD társelnöke adóemelést, magasabb örökösödési adót és egy új vagyonadót akar a gazdagok számára.
írja a V4 hírügynökség.
„Van egy koalíciós megállapodásunk arról, hogy az adókat nem emelik. És ez a megállapodás érvényben van” – mondta a ZDF műsorszolgáltatónak. Ugyanakkor sokan nem hisznek neki. Amióta szűk győzelmet aratott a kancellári posztért, Merz arról híresült el, hogy visszakozik, és nem tartja be ígéreteit – hívja fel rá a figyelmet a The European Conservative hírportál.
Merz kancellár jóval szigorúbb menekültügyi politikát ígért, de gyorsan enyhített álláspontján. Megígérte, hogy nem vállal hatalmas új adósságot, kormánya mégis közel egybillió eurót hagyott jóvá katonai kiadásokra. Azt is megígérte, hogy kivizsgálja a nem kormányzati szervezetek állami finanszírozását, de ez a terv is csendben eltűnt. Most
A koalíción belül a hangulat nem a legjobb. Bärbel Bas, a munkaügyi miniszter és az SPD társelnöke egy pártkonferencián tartott beszédében „baromságnak” nevezte Merz szociális kiadások csökkentésére irányuló törekvését. Azt állította, hogy a jóléti államot védeni kell, nem pedig csökkenteni. A szociáldemokraták ugyanakkor továbbra is arra törekszenek, hogy a gazdagok többet járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz, és néhány CDU-tag, például Andreas Mattfeldt képviselő is azt javasolta, hogy a gazdagok fizessenek magasabb adókat a társadalmi reformokért cserébe.
A koalíció nézeteltéréseit napestig lehetne sorolni annak ellenére is, hogy a közösen tartott sajtótájékoztatójukon egységet ígértek a jóléti reformok és a költségvetési nyomás miatt napok óta tartó viták után. Merz és az SPD magas rangú miniszterei hangsúlyozták, hogy egységesek a jóléti állam megőrzése iránti elkötelezettségükben, bár elismerték, hogy reformokra van szükség.
„Nem akarjuk eltörölni, nem akarjuk megszüntetni” – mondta Merz. „De meg akarjuk őrizni a legfontosabb aspektusait, és ez azt jelenti, hogy meg kell reformálnunk.” Ez azonban nem sok jót jelenthet, tekintve, hogy maga Merz ismerte el, hogy akár egy évig is tarthat a tárgyalás. Egészen pontosan úgy fogalmazott: a koalíció valószínűleg „egy éven belül” megállapodik a reformjavaslatok alapján. Így sok szavazónak csak azt bizonyítja, hogy
A nyilvános vita Merz számára veszélyes időpontban érkezett. Szülőállamában, Észak-Rajna-Vesztfáliában fontos helyhatósági választásokat tartottak szeptember 14-én, miközben a jobboldali AfD támogatottsága megnőtt, a CDU-n belül pedig egyre nagyobb a félelem, hogy a választók megbüntethetik őket, ha láthatóan támogatják az adóemeléseket.
Ahogy a konzervatív Tichys Einblick rámutat: Merzet, amióta kancellárrá választották, az egész ország úgy ismeri, mint egy köpenyforgatót, aki A-t ígér, majd B-t tesz.
Nem véletlen, hogy a második fordulóban aratott szűk győzelme óta Merzt a be nem tartott választási ígéretek és a megtört CDU-szívek kancellárjának tekintik.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás a Bild napilap számára készült INSA felmérés is azt mutatja, hogy
Ráadásul Észak-Rajna-Vesztfáliában közelednek a választások, ami szintén komoly nyomást helyez a kancellárra, hiszen ugyanezen felmérés szerint az AfD már ugyanazon a szinten jár, mint a CDU/CSU.

Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!