
Németországban az Alternatíva Németországért jobboldali párt támogatottsága elérte a kormányon lévő Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió pártszövetségét
Fotó: X/Matrin Hess
Komoly vita van a német kormánykoalíción belül, miközben a német kancellárt saját pártján belülről is támadják. Friedrich Merz munkásságával ráadásul a választók sem elégedettek. A jobboldali AfD eközben folyamatosan erősödik Németországban.
2025. szeptember 16., 12:522025. szeptember 16., 12:52
2025. szeptember 16., 12:572025. szeptember 16., 12:57
A német kormánykoalíció pártjai, a CDU/CSU és az SPD egyre több kérdésben szólalkoznak össze, a legsúlyosabb azonban, hogy hogyan lehetne a következő néhány évben áthidalni a 172 milliárd eurós költségvetési hiányt. Lars Klingbeil pénzügyminiszter és az SPD társelnöke adóemelést, magasabb örökösödési adót és egy új vagyonadót akar a gazdagok számára.
írja a V4 hírügynökség.
„Van egy koalíciós megállapodásunk arról, hogy az adókat nem emelik. És ez a megállapodás érvényben van” – mondta a ZDF műsorszolgáltatónak. Ugyanakkor sokan nem hisznek neki. Amióta szűk győzelmet aratott a kancellári posztért, Merz arról híresült el, hogy visszakozik, és nem tartja be ígéreteit – hívja fel rá a figyelmet a The European Conservative hírportál.
Merz kancellár jóval szigorúbb menekültügyi politikát ígért, de gyorsan enyhített álláspontján. Megígérte, hogy nem vállal hatalmas új adósságot, kormánya mégis közel egybillió eurót hagyott jóvá katonai kiadásokra. Azt is megígérte, hogy kivizsgálja a nem kormányzati szervezetek állami finanszírozását, de ez a terv is csendben eltűnt. Most
A koalíción belül a hangulat nem a legjobb. Bärbel Bas, a munkaügyi miniszter és az SPD társelnöke egy pártkonferencián tartott beszédében „baromságnak” nevezte Merz szociális kiadások csökkentésére irányuló törekvését. Azt állította, hogy a jóléti államot védeni kell, nem pedig csökkenteni. A szociáldemokraták ugyanakkor továbbra is arra törekszenek, hogy a gazdagok többet járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz, és néhány CDU-tag, például Andreas Mattfeldt képviselő is azt javasolta, hogy a gazdagok fizessenek magasabb adókat a társadalmi reformokért cserébe.
A koalíció nézeteltéréseit napestig lehetne sorolni annak ellenére is, hogy a közösen tartott sajtótájékoztatójukon egységet ígértek a jóléti reformok és a költségvetési nyomás miatt napok óta tartó viták után. Merz és az SPD magas rangú miniszterei hangsúlyozták, hogy egységesek a jóléti állam megőrzése iránti elkötelezettségükben, bár elismerték, hogy reformokra van szükség.
„Nem akarjuk eltörölni, nem akarjuk megszüntetni” – mondta Merz. „De meg akarjuk őrizni a legfontosabb aspektusait, és ez azt jelenti, hogy meg kell reformálnunk.” Ez azonban nem sok jót jelenthet, tekintve, hogy maga Merz ismerte el, hogy akár egy évig is tarthat a tárgyalás. Egészen pontosan úgy fogalmazott: a koalíció valószínűleg „egy éven belül” megállapodik a reformjavaslatok alapján. Így sok szavazónak csak azt bizonyítja, hogy
A nyilvános vita Merz számára veszélyes időpontban érkezett. Szülőállamában, Észak-Rajna-Vesztfáliában fontos helyhatósági választásokat tartottak szeptember 14-én, miközben a jobboldali AfD támogatottsága megnőtt, a CDU-n belül pedig egyre nagyobb a félelem, hogy a választók megbüntethetik őket, ha láthatóan támogatják az adóemeléseket.
Ahogy a konzervatív Tichys Einblick rámutat: Merzet, amióta kancellárrá választották, az egész ország úgy ismeri, mint egy köpenyforgatót, aki A-t ígér, majd B-t tesz.
Nem véletlen, hogy a második fordulóban aratott szűk győzelme óta Merzt a be nem tartott választási ígéretek és a megtört CDU-szívek kancellárjának tekintik.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás a Bild napilap számára készült INSA felmérés is azt mutatja, hogy
Ráadásul Észak-Rajna-Vesztfáliában közelednek a választások, ami szintén komoly nyomást helyez a kancellárra, hiszen ugyanezen felmérés szerint az AfD már ugyanazon a szinten jár, mint a CDU/CSU.

Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!