A jobboldaltól féltik az országot, miközben a baloldal tönkreteszi a német gazdaságot – magyar közgazdász helyzetértékelése

Az istentiszteletek végén mindig elénekeljük a magyar és a székely himnuszt.

– Mennyire viseli meg Németországot az olcsó orosz energiáról történő leválás?   

– Az amerikaiak mindig féltek az orosz-német tengely erősödésétől, amivel nem tudták felvenni a versenyt. Az Egyesült Államoknak most fantasztikusan bejött a leválás, amiben nyilván benne van az ukrajnai háborús helyzet is. Az Oroszországból érkező olcsó energia hiánya elsősorban az ipart viseli meg. Egyre több befektető telepszik át az Egyesült Államokba, és ezzel párhuzamosan sok kiváló szakember is elhagyja az országot. Kicsit hasonló a helyzet a két világháború közötti időszakra, amikor főleg zsidó tudósok vándoroltak ki az országból.

– Mennyire beszél nyíltan a német politika és a sajtó arról, hogy az ország rossz irányba halad?

– Döbbenetes a német média hozzáállása: az ukrajnai háborúról és az országot sújtó gazdasági gondokról a híradásokban csak egyetlen fősodratú vélemény létezik, ahogyan a koronavírus-járvány időszakában is megtapasztaltam. A hivatalos fősodortól politikailag markánsan egyedül az Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt állásfoglalásai térnek el, de ezek rendszerint nem kapnak helyet a német sajtóban.

– Az AfD hogyan közelíti meg a német gazdasági, szociális és egyéb gondokat?

– Parlamenti felszólalásaiban az AfD elnökasszonya, Alice Weidel élő húsba vág, amikor a zöld energiára való áttérés, a migráció, a gazdasági hanyatlás, vagy más krízistémák okait boncolgatja. Az ellenzéki párt nincs nehéz helyzetben, mert a balliberális kormánykoalíció rengeteg muníciót szolgáltat. Például Annalena Baerbock külügyminiszter, a kormánykoalíciós tag Szövetség '90/Zöldek volt társelnöke csapnivaló teljesítményt nyújt, már miniszterségét megelőzően könyvet plagizált, és aztán botrányba keveredett akkor is, amikor pár tízezer eurós költséggel nem tudott elszámolni a Bundestaggal. Tulajdonképpen ezekért a skandallumokért nem ő ma a kancellár. A világ harmadik legerősebb iparának gazdasági minisztere, Robert Habeck pedig – aki Baerbock társelnöke volt a Zöld Pártban – a mesekönyvírást cserélte fel a kancellárhelyettességre.

Ami megszakadt a két évvel ezelőtti választások nyomán, amikor a CDU-CSU-nak nagyjából annyi százaléka volt, mint az SPD-nek, de a zöldek jelentették a mérleg nyelvét, akik baloldali kormánykoalícióban voltak érdekeltek. Hozzájuk társult a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP), ezzel jött létre a piros, sárga, zöld színekkel jelzett ,,közlekedési lámpa-koalíció”.

– A zöldek a németeknél is a ,,zöld átállás” élharcosai. Mit jelent ez a valóságban?

– A kormánykoalícióban a zöld agresszivitás a legerősebb, aminek több vetülete van. Épp a napokban élesítették a könnyű-drogok legalizálásáról szóló törvényt. Gazdasági téren az energetikai átállás jelenti a legnagyobb kihívást az ország számára. Az utolsó három atomerőművet is leállították, azóta Franciaországtól vásárolnak aranyárban villamos energiát a francia-német határon működő atomerőművekből… A megújuló energiaforrások távolról sem fedezik az ország villamosenergia-szükségletét, ezért újra eljött a barnaszénbányászat virágkora, amit a 2050-ig tartó szén-dioxid-mentesítési program alapelemeként mihamarabb be akartak zárni. A nagy energiaínség miatt a szénbányákat meg kell nyitni, ezért több települést legyalulnak a föld színéről. Közben olyan energiamegoldásokat erőltetnek a háztartásokra, amit a kisnyugdíjasok és a kiskeresetű német családok nem engedhetnek meg. Az a szólam, hogy a földgázfűtést le kell cserélni a sokkal költségesebb villamos energiára. Az új ingatlanoknál már nem engedélyezik sem az olaj-, sem a gázfűtést, de 85 millió ember napi életvitelét nem lehet hirtelen megváltoztatni.

– Két év múlva szövetségi választásokat tartanak Németországban, de a tartományokban eltérő a voksolások időpontja. Az egykori NDK területén szeptemberben sorra kerülő választásokon mi várható?

– Valószínűleg megerősödik az Alternatíva Németországnak párt, akár többséget is szerezhet néhány tartományban. A régi Kelet-Németországban más mentalitású lakosság él, mint az ország nyugati felében. Ők még a bőrükön érezték, hogy mit jelent a diktatúra, a zöldek elképzeléseit így is fogják fel.

A ,,fasisztának” titulált AfD épp azokat a témákat tartja napirenden, ami leginkább fáj a lakosságnak, így érthetően nő a népszerűségük.

– Gazdasági szakemberként és a német politika jó ismerőjeként hogyan látja, mennyire aggatható rá az AfD-re a szélsőjobb, vagy a fasiszta jelző, amivel a mai kormánypártok operálnak?

– Az Alternatíva Németországnak nem fasiszta párt, ez egyértelmű. A német politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő pártot értelemszerűen lehet szélsőjobboldalinak nevezni, jómagam azonban inkább a radikális jelzővel illetném.

A németeknél azonban történelmi okai vannak, hogy ezekkel a jelzőkkel dobálóznak. A többi pártból messze lenézett ,,fasiszta, náci” AfD képviselő-testületében amúgy az egy főre jutó egyetemi végzettséget igazoló diploma 1, 6, ugyanez az arány a zöldeknél mindössze 0,7. Ráadásul az AfD-ét nehéz homofóbiával vádolni, mert elnökasszonyuk egy leszbikus nő, aki Sri Lanka-i társával neveli két örökbefogadott gyermekét. Ennél is fontosabb, hogy summa cum laude minősítéssel doktorált közgazdaságtanból, 6 évet élt Kínában és folyékonyan beszéli a mandarin nyelvet. Kitűnő szónok, karizmatikus politikustehetség. A Bundestagban elhangzó beszédeit a német média nem mutatja be. Amikor magyarországi barátaimtól megkapom magyar felirattal a felvételt parlamenti beszédeiről, és elküldöm német ismerőseimnek, tátott szájjal bámulnak.

Ami odáig ment, hogy az egyetlen parlamenti frakció, amely a törvényes előírások ellenére sem kaphatott alelnöki tisztséget a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóházában, a Bundestagban. Amikor az ellenzéki párt képviselői tiltakoztak, azt a választ kapták, hogy nekik nem jár, mert nácik.   

– Van-e arra esély, hogy az AfD kormánytényező legyen Berlinben?

– Szerintem ennek Berlinben, országos szinten minimális az esélye, viszont tartományi kormányalakítás szempontjából még a kormánytényezővé válást sem tartom elképzelhetetlennek. Az öt keleti tartományból háromban lesznek ősszel választások, az Európai Parlamenti választások mellett ma mindenki erre vár. Ha az AfD túlnyeri magát, elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság betiltja, mint szélsőséges pártot. Ennek a hangja már most érezhető. Volt már arra is példa Türingiában, hogy az AfD külső (!) támogatása mellett akart a CDU tartományi kormánykoalíciót létrehozni, és egy banánköztársasághoz hasonló módon Angela Merkel lesöpörte a választási eredményt: választási csalásra hivatkozva új választást írt ki. Nagyon nem akarják, hogy az Egyesült Államok érdekeit mindenben kiszolgáló fősodratú német politikában bármi megváltozzon.

– Elképzelhető, hogy a két nagy párttól megcsömörlött választók mégis átrendezik a mai német politikai színteret?

– Sem a magyarországi, sem a nemzetközi médiában nem látom annak jelét, hogy felfigyeltek volna egy idővel stratégiaivá válható friss politikai fejleményre: az év elején két új párt alakult. Sahra Wagenknecht, a Baloldali Párt (Die Linke) volt alelnöke jobbra nyitással alapította meg a saját magáról elnevezett Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pártot, amely rövid idő alatt 15 százalékot megközelítő népszerűségre tett szert a volt NDK-tartományokban. A másik frissen alakult párt a WerteUnion (WU), melyet az ismert CDU-politikus, Hans-Georg Maaßen pártja fősodrához képest szintén jobbra pozícionálva alapított meg. Maaßen volt korábban a szövetségi titokminiszter, akit Merkel azért rúgott ki, mert egy bűnügynél nem volt hajlandó titokban tartani azt a tényt, hogy migráns bűnözők az elkövetők. Jellemző a mai német közállapotokra, hogy napjainkban volt beosztottjai tartják állandó megfigyelés alatt korábbi főnöküket. A fenti pártalapításoknak az a stratégiai jelentősége, hogy ezek az új pártok korántsem akarják karanténban tartani az AfD-t, így fennállhat új koalíciók lehetősége, amelyek a jelenlegi patthelyzetet fel tudják oldani, ez pedig akár a jelenlegi AfD-t negligáló parlamenti pártok relatív visszaszorulását is eredményezheti, elsőként a keleti tartományok választásait követően.

– Közismert a magyar gazdaság német-kitettsége. Milyen veszélyekkel járhat Magyarország számára, ha a német ipar súlyos válságba kerül?

– Azt szoktuk mondani, hogyha a német gazdaság tüsszent, akkor a magyar ágynak esik. Én viszont a magyar leleményességet abban látom, hogy

Ez azzal magyarázható, hogy miközben a németországi belpiaci termelési viszonyok megromlottak, felértékelődött az iparbarát magyarországi környezet, ahol Európában a legalacsonyabb a társasági adó. A német üzletemberek Brüsszeltől eltérően, igen pozitívan értékelik az Orbán-kormány teljesítményét, ami stabilitást ad vállalkozásuknak.