Az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt vezetőtestülete
Fotó: Facebook/Union Démocratique Bretonne
A francia szenátusban a 2023. szeptember 24-i időközi választás eredményeként szenátorcserékre került sor: többek között Yannick Jadot EP-képviselő is szenátusi mandátumot kapott, így európai parlamenti helyére a breton Lydie Massard került az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt színeiben. A korzikai François Alfonsival immár ketten képviselik a franciaországi őshonos népcsoportok szövetségét, a Peuples Solidairest. Lydie Massard képviselő asszony a munkavállalók világából érkezett az Európai Parlamentbe. A franciaországi breton népközösség jogérvényesítési lehetőségeiről beszélgettünk.
2024. január 31., 09:322024. január 31., 09:32
2024. január 31., 11:402024. január 31., 11:40
– Honnan érkezett az Európai Parlamentbe?
– Szakácsnőként dolgoztam egy gimnáziumban. Egy olyan elitista testületben, mint az Európai Parlament, a hétköznapi valóságot kell megismertetni és képviselni. Mit tudhatnak például egy vidéki kórház bezárásának következményeiről az erről döntést hozó technokraták, akik csupán a gazdaságosság szempontjából értékelik egy térség gondjait a helyi emberek kárára? Ezért is fontos a jelenlétünk a döntéshozatali testületekben.
– Milyen manapság bretonnak lenni Franciaországban?
– Franciaország továbbra sem ismeri el nemzeti kisebbségeit, egy és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg magát. Ha valaki bretonként akarja meghatározni önmagát, az kihívást jelent számára.
A breton nép jogai nincsenek elismerve: még egy breton keresztnév miatt is könnyen bíróság elé kerülhet az ember, amennyiben breton írásjeleket akar a francia anyakönyvezésben használni.
Lydie Massard európai parlamenti képviselő a breton népközösségre szeretné ráirányítani a világ figyelmét
Fotó: Facebook/Lydie Massard
– Legenda-e vagy valóság, hogy a múltban tiltótáblák figyelmeztettek arra, hogy ,,tilos a földre köpni és bretonul beszélni”?
– Nem legenda, ez a bretoni iskolákban hétköznapi gyakorlat volt! A breton nyelvet sokáig megvetették, csak az első világháborút követően állt be fordulat.
– Történészek szerint a futóárkokban történt a nagy nyelvcsere, a paraszti világból mozgósított breton katonák itt sajátították el a francia nyelvet.
– Nem csak a bretonokkal történt ez meg, hanem a többi nép fiaival is, akiket a francia állam ágyútöltelékként, kisebbrendű népekként kezelt. A háború felgyorsította a folyamatban lévő franciásítást.
Csak a második világégés után változott meg a szemlélet, ekkortól emelkedik ki a térség a nyomorból. Az elvándorlás Párizs felé irányul, amely a legnagyobb breton város elnevezést kapta, ott akadt munkalehetőség a képzetlen munkavállalóknak, és cselédsors a nőknek.
– Az 1960-as és 70-es éveket a fordulat, a breton öntudatra ébredés korának nevezik. Ebben az időszakban azonban nem fogalmazódtak meg olyan politikai követelések, ahogyan azt az ön pártja teszi, amely autonomista igényekkel lép fel. Mennyire áttörés ez a breton politikában?
– A legutóbbi választásokon jó eredményt értünk el, eddigi szerény támogatottságunkat megkétszereztük. Hogy ez mekkora áttörés, az az idei EP-választásokon válik el. Önállóan most sem indulhatunk, mivel a megváltoztatott választási törvény nem kedvez a kis pártoknak, a kisebb lélekszámú választói körzeteknek. Továbbra is a franciaországi őshonos népek közös listája és valamely nagyobb párttal kötött egyezség szavatolhatja az EP-mandátumot.
Bretány az ingatlanspekuláció térfele, a gazdagok hétvégi rezidenciái és turisztikai befektetései ellehetetlenítik a helyiek lakhatási esélyeit. A központi állam a közkórházak felszámolását tervezi, amibe a bretonoknak semmiféle beleszólást nem enged, így a vidék betegellátás nélkül marad. Hasonló nehézségekkel küzd a tengeri halászat is, mert erről sem a helyiek dönthetnek.
Vincent van Gogh 1888-ban festett Breton asszonyok című alkotása
Fotó: Wikipédia
– Az Európai Unió nem rendelkezik olyan jogi kerettel, amely kötelezettségszerűen szavatolná a kisebbségi jogokat, az alanyi alapon járó anyagi forrásokat a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmére. Mire számíthatunk az idén nyári európai parlamenti választások után?
– Az Egyesült Bretány szervezet nemrégiben petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához arról, hogy az Európai Unió ismerje el a breton népet annak teljes területi határain belül. A petíció azon akadt fenn, hogy a kérdés befogadható-e ilyen megfogalmazásban? Ez szemlélteti a legjobban, hogy uniós szinten mennyire távoli az őshonos nemzeti kisebbségek elismerése. Ez annak bizonyítéka, hogy államok és nem népek, nem régiók Európájával van dolgunk. Dacára annak, hogy létezik a Régiók Bizottsága, csak konzultatív és nem határozati jogköre van.
A föderális megoldások meggátolhatják, hogy a kisebbségeket tagadó szemlélet továbbra is érvényesüljön.
– A breton nyelvű oktatás terén milyen előrelépés tapasztalható?
– A helyzet nem rendeződött olyan szinten, ahogyan azt elvárnánk. Habár a francia állam nyíltabban kiáll a regionális és kisebbségi nyelvek túlélésének biztosításáért, ehhez sem a jogi, sem az anyagi feltételek nem kielégítőek. Bretányban három szinten működik breton nyelvű oktatás. Az állami iskolákban választható nyelvként, a magániskolákban – amelyek felekezeti iskolák –, részleges breton-francia nyelvű oktatás folyik. A civilszféra által fenntartott iskolákban működik teljes körű breton nyelvű oktatás, de
– Milyen társadalmi rétegek részesítik előnyben a breton oktatást?
– Régebb a breton nyelv az elmaradottság jelképe volt, a francia pedig a társadalmi előrehaladásáé. Ez az előítélet egyre inkább a múlté. A gyökerekhez való visszatérés igénye nem csak a népzene és néptánc szintjén jelentkezik, hanem a breton öntudat is egyre markánsabb: gazdasági, szociális és identitásszintű követeléseket fogalmaz meg. A középréteg mellett a szülők minden társadalmi rétegből igényelik a breton identitású oktatást. Érdekes példa erre a katolikus magániskolák gyakorlata: hagyományosan a karácsonyi istentiszteletet tartják breton nyelven, de ma már más alkalmakkor is miséznek bretonul. Meggyőződésem, hogy ha a nyári választáson sikerül breton EP-képviseletet biztosítani, ez még több bretont mozgosít további követeléseink kiharcolásához.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!