Kárpátaljai menekültcsalád csomagjaival a záhonyi pályaudvaron
Fotó: Samu Tamás Gergő
Évtizedek óta a legnagyobb európai háború tört ki Ukrajnában, százezreknek kell menekülniük otthonukból. Mások azonban fegyvert fognak hazájuk védelmében. Ukrajnai menekültekkel és otthon maradottakkal beszélgettünk a háborús helyzetről.
2022. március 11., 08:412022. március 11., 08:41
Az Ukrajnában történteket nem lehet feketén és fehéren látni, az ukrán társadalom is megosztott. Ányával és három gyermekével Záhonyban találkoztam. A család egyik fele orosz, a másik ukrán, és az orosz fél teljesen máshogyan látta az országon belüli kelet-nyugati ellentétet. A háború kitörése óta persze elképzelhető, hogy finomítottak az álláspontjukon.
„Alig aludtunk az elmúlt napokban, hiszen a légiriadót jelző szirénák bármikor megszólalhatnak, és meg is szólaltak” – meséli Ánya, aki Kijevből érkezett Záhonyba Lviven és Ungváron keresztül.
magyarázza az anyuka, aki a hivatalos állami tájékoztatásból ismeri a védelmi technikákat. Férjük Kijevben maradt. Nem katonaként, de munkája szükséges az állam működésének fenntartásához.
Kárpátaljai magyar ismerősömet is próbáltam megszólaltatni, de nem akart nyilatkozni a sajtónak. Az ukrán állam ugyanis bizalmatlan a magyar kisebbség tagjaival szemben, és a férfi nem szeretne bajba kerülni. Volt már belőle része korábban.
A magyar hatóságok és segélyszervezetek a határon láthatóan urai a helyzetnek. A rendőrség, a vámosok, a civilek, a katasztrófavédelem és mindenki teszi a tőle telhetőt. Szinte kivétel nélkül nők és gyerekek menekülnek, esetleg idősebbek, férfiak azonban nincsenek a vonatokon.
Segítők várják élelmiszercsomagokkal a menekülteket a kelet-magyarországi vonatállomás peronján
Fotó: Samu Tamás Gergő
Aziz 31 éves projektmenedzser. Őt már az interneten keresztül érem el egy közös barátunknak köszönhetően. A fiatalember a Krím-félszigeten született tatárként. Beszélgetésünk során kiderül: problémának tartja, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak jól ukránul. Szerinte ezzel saját maguknak ártanak, ugyanis nem találnak munkahelyet az országban, így el kell költözniük, és ezzel az ukrán állam épül le.
Mivel Aziznak nincs katonai múltja, nem kap fegyvert, de óriási elszántsággal készül Kijev védelmére. Önkéntes munkát végez, és amint lehet, csatlakozni akar a katonasághoz. „A krími tatárok helyzete az ukrán fennhatóság alatt jobb volt, az oroszok is elismerik őket, de valójában nem támogatják a tatár oktatást és a nyelv megmaradását” – világítja meg a tatárok helyzetét Aziz.
„Jó látni, hogy a menekülteknek szinte minden szomszédos ország segít a korábbi vitás kérdések ellenére is. Remélhetőleg ezek az emberi kapcsolatok megváltoztatják az egymáshoz való viszonyt” – mondja diplomatanyelven, miután felvetem, milyen sok magyar segíti a menekülteket származástól függetlenül.
Gennagyijjal Kijevben találkoztam sok évvel ezelőtt. Most Odesszában várja az oroszokat. Aziznál kevésbé diplomatikusan fogalmaz.
– döbbenek le a civilben egyébként ügyvéd szavain. De hát háború van.
A hírek szerint Odesszában partra szálltak az orosz katonák, azonban Gennagyij szerint ez nem így történt. Érdeklődésemre azt mondja, az oroszok megérkeztek a hajóikkal, de az ukránok várták őket, végül nem szálltak partra. Gennagyij szerint Odessza most az egyik legbiztonságosabb város. A lakosság jelentős része egyébként orosz, de interjúalanyom szerint ezzel most nem mernek előállni, mert ezzel nagy problémát okoznának maguknak.
Odesszában a boltok működnek, nincs pánikhangulat. Az első napokban az emberek megrohanták a boltokat, de a helyzet egyelőre nem súlyos, így szinte minden a régi kerékvágásban halad. Alkoholt ugyan nem kapni, de a tömegközlekedés délután 5 óráig működik, az éttermek és kocsmák viszont zárva tartanak.
Gennagyij is szeretne fegyverhez jutni, és védeni Odesszát, de egyelőre csak a katonai tapasztalattal rendelkezők kapnak erre lehetőséget. „Nem kaptam kiképzést, de ha kezembe kerül a fegyver, tudom, mi a dolgom”– teszi hozzá. Megkérdeztem a kárpátaljai magyarok helyzetéről is. „Ukrajna az első, az ukrán nyelvet pedig magas szinten kell tudniuk. Ha nem ismerik, nem lesz befolyásuk az ukrán politikára. És ami a legfontosabb:
Ukrajna minden nemzetet támogat hazánkban, és minden problémát meg tudunk oldani – a magyarokkal is közösen”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!