Háborúban is a magyarok nyelvtudását féltik – ukrajnai helyzetkép menekülőkkel és az országukat védő helyben maradókkal

magyarázza az anyuka, aki a hivatalos állami tájékoztatásból ismeri a védelmi technikákat. Férjük Kijevben maradt. Nem katonaként, de munkája szükséges az állam működésének fenntartásához.

Nehéz helyzetben a magyarok

Kárpátaljai magyar ismerősömet is próbáltam megszólaltatni, de nem akart nyilatkozni a sajtónak. Az ukrán állam ugyanis bizalmatlan a magyar kisebbség tagjaival szemben, és a férfi nem szeretne    bajba kerülni. Volt már belőle része korábban.
A magyar hatóságok és segélyszervezetek a határon láthatóan urai a helyzetnek. A rendőrség, a vámosok, a civilek, a katasztrófavédelem és mindenki teszi a tőle telhetőt. Szinte kivétel nélkül nők és gyerekek menekülnek, esetleg idősebbek, férfiak azonban nincsenek a vonatokon.

Tatárként Ukrajna szolgálatában

Aziz 31 éves projektmenedzser. Őt már az interneten keresztül érem el egy közös barátunknak köszönhetően. A fiatalember a Krím-félszigeten született tatárként. Beszélgetésünk során kiderül: problémának tartja, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak jól ukránul. Szerinte ezzel saját maguknak ártanak, ugyanis nem találnak munkahelyet az országban, így el kell költözniük, és ezzel az ukrán állam épül le.
Mivel Aziznak nincs katonai múltja, nem kap fegyvert, de óriási elszántsággal készül Kijev védelmére. Önkéntes munkát végez, és amint lehet, csatlakozni akar a katonasághoz. „A krími tatárok helyzete az ukrán fennhatóság alatt jobb volt, az oroszok is elismerik őket, de valójában nem támogatják a tatár oktatást és a nyelv megmaradását” – világítja meg a tatárok helyzetét Aziz.
„Jó látni, hogy a menekülteknek szinte minden szomszédos ország segít a korábbi vitás kérdések ellenére is. Remélhetőleg ezek az emberi kapcsolatok megváltoztatják az egymáshoz való viszonyt” – mondja diplomatanyelven, miután felvetem, milyen sok magyar segíti a menekülteket származástól függetlenül.

Odessza egyelőre biztonságos

Gennagyijjal Kijevben találkoz­tam sok évvel ezelőtt. Most Odesszában várja az oroszokat. Aziznál kevésbé diplomatikusan fogalmaz.

– döbbenek le a civilben egyébként ügyvéd szavain. De hát háború van.
A hírek szerint Odesszában partra szálltak az orosz katonák, azonban Gennagyij szerint ez nem így történt. Érdeklődésemre azt mondja, az oroszok megérkeztek a hajóikkal, de az ukránok várták őket, végül nem szálltak partra. Gennagyij szerint Odessza most az egyik legbiztonságosabb város. A lakosság jelentős része egyébként orosz, de interjúalanyom szerint ezzel most nem mernek előállni, mert ezzel nagy problémát okoznának maguknak.
Odesszában a boltok működnek, nincs pánikhangulat. Az első napokban az emberek megrohanták a boltokat, de a helyzet egyelőre nem súlyos, így szinte minden a régi kerékvágásban halad.    Alkoholt ugyan nem kapni, de a tömegközlekedés délután 5 óráig működik, az éttermek és kocsmák viszont zárva tartanak.
Gennagyij is szeretne fegyverhez jutni, és védeni Odesszát, de egyelőre csak a katonai tapasztalattal rendelkezők kapnak erre lehetőséget. „Nem kaptam kiképzést, de ha kezembe kerül a fegyver, tudom, mi a dolgom”– teszi hozzá. Megkérdeztem a kárpátaljai magyarok helyzetéről is. „Ukrajna az első, az ukrán nyelvet pedig magas szinten kell tudniuk. Ha nem ismerik, nem lesz befolyásuk az ukrán politikára. És ami a legfontosabb:

Ukrajna minden nemzetet támogat hazánkban, és minden problémát meg tudunk oldani – a magyarokkal is közösen”.