
Kárpátaljai menekültcsalád csomagjaival a záhonyi pályaudvaron
Fotó: Samu Tamás Gergő
Évtizedek óta a legnagyobb európai háború tört ki Ukrajnában, százezreknek kell menekülniük otthonukból. Mások azonban fegyvert fognak hazájuk védelmében. Ukrajnai menekültekkel és otthon maradottakkal beszélgettünk a háborús helyzetről.
2022. március 11., 08:412022. március 11., 08:41
Az Ukrajnában történteket nem lehet feketén és fehéren látni, az ukrán társadalom is megosztott. Ányával és három gyermekével Záhonyban találkoztam. A család egyik fele orosz, a másik ukrán, és az orosz fél teljesen máshogyan látta az országon belüli kelet-nyugati ellentétet. A háború kitörése óta persze elképzelhető, hogy finomítottak az álláspontjukon.
„Alig aludtunk az elmúlt napokban, hiszen a légiriadót jelző szirénák bármikor megszólalhatnak, és meg is szólaltak” – meséli Ánya, aki Kijevből érkezett Záhonyba Lviven és Ungváron keresztül.
magyarázza az anyuka, aki a hivatalos állami tájékoztatásból ismeri a védelmi technikákat. Férjük Kijevben maradt. Nem katonaként, de munkája szükséges az állam működésének fenntartásához.
Kárpátaljai magyar ismerősömet is próbáltam megszólaltatni, de nem akart nyilatkozni a sajtónak. Az ukrán állam ugyanis bizalmatlan a magyar kisebbség tagjaival szemben, és a férfi nem szeretne bajba kerülni. Volt már belőle része korábban.
A magyar hatóságok és segélyszervezetek a határon láthatóan urai a helyzetnek. A rendőrség, a vámosok, a civilek, a katasztrófavédelem és mindenki teszi a tőle telhetőt. Szinte kivétel nélkül nők és gyerekek menekülnek, esetleg idősebbek, férfiak azonban nincsenek a vonatokon.
Segítők várják élelmiszercsomagokkal a menekülteket a kelet-magyarországi vonatállomás peronján
Fotó: Samu Tamás Gergő
Aziz 31 éves projektmenedzser. Őt már az interneten keresztül érem el egy közös barátunknak köszönhetően. A fiatalember a Krím-félszigeten született tatárként. Beszélgetésünk során kiderül: problémának tartja, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak jól ukránul. Szerinte ezzel saját maguknak ártanak, ugyanis nem találnak munkahelyet az országban, így el kell költözniük, és ezzel az ukrán állam épül le.
Mivel Aziznak nincs katonai múltja, nem kap fegyvert, de óriási elszántsággal készül Kijev védelmére. Önkéntes munkát végez, és amint lehet, csatlakozni akar a katonasághoz. „A krími tatárok helyzete az ukrán fennhatóság alatt jobb volt, az oroszok is elismerik őket, de valójában nem támogatják a tatár oktatást és a nyelv megmaradását” – világítja meg a tatárok helyzetét Aziz.
„Jó látni, hogy a menekülteknek szinte minden szomszédos ország segít a korábbi vitás kérdések ellenére is. Remélhetőleg ezek az emberi kapcsolatok megváltoztatják az egymáshoz való viszonyt” – mondja diplomatanyelven, miután felvetem, milyen sok magyar segíti a menekülteket származástól függetlenül.
Gennagyijjal Kijevben találkoztam sok évvel ezelőtt. Most Odesszában várja az oroszokat. Aziznál kevésbé diplomatikusan fogalmaz.
– döbbenek le a civilben egyébként ügyvéd szavain. De hát háború van.
A hírek szerint Odesszában partra szálltak az orosz katonák, azonban Gennagyij szerint ez nem így történt. Érdeklődésemre azt mondja, az oroszok megérkeztek a hajóikkal, de az ukránok várták őket, végül nem szálltak partra. Gennagyij szerint Odessza most az egyik legbiztonságosabb város. A lakosság jelentős része egyébként orosz, de interjúalanyom szerint ezzel most nem mernek előállni, mert ezzel nagy problémát okoznának maguknak.
Odesszában a boltok működnek, nincs pánikhangulat. Az első napokban az emberek megrohanták a boltokat, de a helyzet egyelőre nem súlyos, így szinte minden a régi kerékvágásban halad. Alkoholt ugyan nem kapni, de a tömegközlekedés délután 5 óráig működik, az éttermek és kocsmák viszont zárva tartanak.
Gennagyij is szeretne fegyverhez jutni, és védeni Odesszát, de egyelőre csak a katonai tapasztalattal rendelkezők kapnak erre lehetőséget. „Nem kaptam kiképzést, de ha kezembe kerül a fegyver, tudom, mi a dolgom”– teszi hozzá. Megkérdeztem a kárpátaljai magyarok helyzetéről is. „Ukrajna az első, az ukrán nyelvet pedig magas szinten kell tudniuk. Ha nem ismerik, nem lesz befolyásuk az ukrán politikára. És ami a legfontosabb:
Ukrajna minden nemzetet támogat hazánkban, és minden problémát meg tudunk oldani – a magyarokkal is közösen”.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
szóljon hozzá!