
Kárpátaljai menekültcsalád csomagjaival a záhonyi pályaudvaron
Fotó: Samu Tamás Gergő
Évtizedek óta a legnagyobb európai háború tört ki Ukrajnában, százezreknek kell menekülniük otthonukból. Mások azonban fegyvert fognak hazájuk védelmében. Ukrajnai menekültekkel és otthon maradottakkal beszélgettünk a háborús helyzetről.
2022. március 11., 08:412022. március 11., 08:41
Az Ukrajnában történteket nem lehet feketén és fehéren látni, az ukrán társadalom is megosztott. Ányával és három gyermekével Záhonyban találkoztam. A család egyik fele orosz, a másik ukrán, és az orosz fél teljesen máshogyan látta az országon belüli kelet-nyugati ellentétet. A háború kitörése óta persze elképzelhető, hogy finomítottak az álláspontjukon.
„Alig aludtunk az elmúlt napokban, hiszen a légiriadót jelző szirénák bármikor megszólalhatnak, és meg is szólaltak” – meséli Ánya, aki Kijevből érkezett Záhonyba Lviven és Ungváron keresztül.
magyarázza az anyuka, aki a hivatalos állami tájékoztatásból ismeri a védelmi technikákat. Férjük Kijevben maradt. Nem katonaként, de munkája szükséges az állam működésének fenntartásához.
Kárpátaljai magyar ismerősömet is próbáltam megszólaltatni, de nem akart nyilatkozni a sajtónak. Az ukrán állam ugyanis bizalmatlan a magyar kisebbség tagjaival szemben, és a férfi nem szeretne bajba kerülni. Volt már belőle része korábban.
A magyar hatóságok és segélyszervezetek a határon láthatóan urai a helyzetnek. A rendőrség, a vámosok, a civilek, a katasztrófavédelem és mindenki teszi a tőle telhetőt. Szinte kivétel nélkül nők és gyerekek menekülnek, esetleg idősebbek, férfiak azonban nincsenek a vonatokon.
Segítők várják élelmiszercsomagokkal a menekülteket a kelet-magyarországi vonatállomás peronján
Fotó: Samu Tamás Gergő
Aziz 31 éves projektmenedzser. Őt már az interneten keresztül érem el egy közös barátunknak köszönhetően. A fiatalember a Krím-félszigeten született tatárként. Beszélgetésünk során kiderül: problémának tartja, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak jól ukránul. Szerinte ezzel saját maguknak ártanak, ugyanis nem találnak munkahelyet az országban, így el kell költözniük, és ezzel az ukrán állam épül le.
Mivel Aziznak nincs katonai múltja, nem kap fegyvert, de óriási elszántsággal készül Kijev védelmére. Önkéntes munkát végez, és amint lehet, csatlakozni akar a katonasághoz. „A krími tatárok helyzete az ukrán fennhatóság alatt jobb volt, az oroszok is elismerik őket, de valójában nem támogatják a tatár oktatást és a nyelv megmaradását” – világítja meg a tatárok helyzetét Aziz.
„Jó látni, hogy a menekülteknek szinte minden szomszédos ország segít a korábbi vitás kérdések ellenére is. Remélhetőleg ezek az emberi kapcsolatok megváltoztatják az egymáshoz való viszonyt” – mondja diplomatanyelven, miután felvetem, milyen sok magyar segíti a menekülteket származástól függetlenül.
Gennagyijjal Kijevben találkoztam sok évvel ezelőtt. Most Odesszában várja az oroszokat. Aziznál kevésbé diplomatikusan fogalmaz.
– döbbenek le a civilben egyébként ügyvéd szavain. De hát háború van.
A hírek szerint Odesszában partra szálltak az orosz katonák, azonban Gennagyij szerint ez nem így történt. Érdeklődésemre azt mondja, az oroszok megérkeztek a hajóikkal, de az ukránok várták őket, végül nem szálltak partra. Gennagyij szerint Odessza most az egyik legbiztonságosabb város. A lakosság jelentős része egyébként orosz, de interjúalanyom szerint ezzel most nem mernek előállni, mert ezzel nagy problémát okoznának maguknak.
Odesszában a boltok működnek, nincs pánikhangulat. Az első napokban az emberek megrohanták a boltokat, de a helyzet egyelőre nem súlyos, így szinte minden a régi kerékvágásban halad. Alkoholt ugyan nem kapni, de a tömegközlekedés délután 5 óráig működik, az éttermek és kocsmák viszont zárva tartanak.
Gennagyij is szeretne fegyverhez jutni, és védeni Odesszát, de egyelőre csak a katonai tapasztalattal rendelkezők kapnak erre lehetőséget. „Nem kaptam kiképzést, de ha kezembe kerül a fegyver, tudom, mi a dolgom”– teszi hozzá. Megkérdeztem a kárpátaljai magyarok helyzetéről is. „Ukrajna az első, az ukrán nyelvet pedig magas szinten kell tudniuk. Ha nem ismerik, nem lesz befolyásuk az ukrán politikára. És ami a legfontosabb:
Ukrajna minden nemzetet támogat hazánkban, és minden problémát meg tudunk oldani – a magyarokkal is közösen”.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!