
Az Országház. Magyarország a világ fejlett, erős államai közé tartozik
Fotó: Magyar Országgyűlés
Gyakran elhangzik, hogy kis vagy gyenge ország vagyunk. Sajnos ezt politikusok és közéleti szereplők is terjesztik. Pedig csak meg kell nézni néhány statisztikát, és kiderül: nem vagyunk sem gyengék, sem kicsik. El kell oszlatni e tévképzetet, mert ez aláássa nemzeti önértékelésünket és büszkeségünket egyaránt. Ennek pedig az erőtlen politika és a gyenge érdekérvényesítés lesz a következménye.
2021. november 14., 18:592021. november 14., 18:59
Nézzük a területi kérdést. A világ majdnem 200 országa közül a területünket tekintve a 108. helyen áll Magyarország, tehát a középmezőnyben vagyunk. Amennyiben csak az európai országokat nézzük, akkor az 50 országból a 18. helyen állunk. A népességet tekintve a világon a 91. helyet foglaljuk el, Európában pedig a 19-et. Természetesen más tényezők is befolyásolják az országok „erősségét” és teljesítményét. Az International Strategic Analysis nevű elemzőcég 2017 óta minden évben kiadja az országok erősorrendjét. Az idei listát néhány hete közölték, de csak a 25 legerősebb ország szerepel rajta. A lista összeállításánál az alábbi szempontokat vették figyelembe: a gazdasági erőt, a demográfiai helyzetet, a katonai képességeket, a környezeti erőforrásokat, a politikai és kulturális erőt, valamint a technológiai viszonyokat.
Lehet vitatkozni azon, hogy melyik tényező milyen súllyal számít egy ilyen lista összeállításánál, de kétségtelen: a fenti szempontok valóban meghatározzák egy ország erejét. Véleményem szerint
Nyilván az értékelésnél nem lehet száz százalékig pontos sorrendet felállítani, mert például a katonai erőt figyelve hiába vannak egy országnak jó vadászrepülői, ha pilótái kevésbé hatékonyak (vagy a hírszerzés miatt gyengébben harcolnak). Azonban a lista hozzávetőlegesen mégis megmutatja, hogy mi lehet az országok erősorrendje.
Ha a gazdasági erőt nézzük, akkor azt a GDP-mutató alapján írják le. E szerint Magyarország a világ 190 országa közül az 56. helyen áll, Románia pedig a 48. helyezett. Természetesen nem mindegy, hogy egy főre vetítve ez mit jelent, és azt is tudjuk, hogy a GDP-vel kapcsolatban vannak kritikák. Egy főre nézve Magyarország a 49. helyével már előzi Romániát, amely az 54. helyen áll. Látható, hogy mindkét ország előkelő helyet foglal el e listákon.
Nem állunk ilyen jól, ha a népesség növekedését (csökkenését) nézzük. Azért számít a demográfia egy ország erősségének megállapításában, mert a legtöbb családban olyan gyerekeket nevelnek, akik hasznosak lesznek az ország jövője szempontjából, ezzel pedig értéket teremtenek. Magyarország és Románia is sereghajtó ilyen tekintetben a CIA listáján, ahol 239 országot és területi egységet vizsgálnak. Magyarország a 209. helyen, míg Románia a 214. helyen áll. Fontos azonban tudni, hogy itt kizárólag országokat néznek, nem pedig nemzetet. Azonban valószínű, hogy az erdélyi magyar népesség csökkenése sem nagyon különbözik a magyarországi magyarokétól, és a moldovai románok száma sem növekszik, ellentétben a romániai románokéval. A magyar és román negatív számokat vélhetően valamelyest javítja a cigány népesség növekedése.
és várható, hogy a már lekötött megállapodások csak javítanak e helyzeten.
A természeti erőforrásokra vonatkozóan nem találtam átfogó statisztikát, és felmerül a kérdés, mi alapján lehetne rangsorolni. A bányászati kitermelés valamit mutat, ám korántsem biztos, hogy ennyivel a természeti erőforrások hatása kimerül. Valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik a tengerpart és a fontosnak gondolt nyersanyagok mellett más erőforrások megléte. Kérdés, hogy csak a kitermelés mértéke számít, vagy a kitermelhető, már biztosan felkutatott tartalékok is. Nehéz ezt mérni, ám néhány mutatót érdemes megnézni. A földgázkitermelést mutató 98 ország közül Magyarország az 58. helyen áll, a kőolaj-kitermelésben pedig 97 országból a 67. helyen.
A politikai erő fogalma biztosan nem csak ennyit jelent. Fontos, hogy az adott ország regionális szinten mennyire meghatározó. Ehhez nem mellékes, hogy mekkora a népessége és a területe. Meghatározó, hogy hány nemzetközi szervezetben van tagsága, milyen szövetségi rendszereknek a tagja. E tekintetben az uniós és a NATO-tagság biztosan erősíti Magyarország és Románia helyzetét. A V4-tagság és más nemzetközi szervezetekben meglévő tagsági vagy vezetői viszony szintén azt jelenti, hogy az adott ország erősebben tudja képviselni érdekeit nemzetközi szinten, mintha kimaradna az ilyen szervezetekből. Hiszen formális kapcsolati viszonyok alakulnak ki olyan országokkal, amelyekkel más esetben talán felszínes lenne a kapcsolat.
A kulturális erő megmutatja, hogy egy ország mennyire tud befolyásolni regionális vagy világszinten más szereplőket. Ilyen szempontból
hiszen például a szláv országok gyorsan megtalálják a közös hangot kulturális örökségük alapján. Ezért – a történelmi vitától elvonatkoztatva – nem mindegy, hogy a finnugor és türk népekkel milyen kapcsolatot ápolunk. A kulturális erő részét képezheti a soft power használata. Franciaország a francia – sok esetben gyarmati – múlt fedezésére és a kapcsolatok megtartására használja a frankofón államok szövetségét, de mások is élnek hasonló eszközökkel.
A technológiai hatalom jelentős mértékben összefügg a technológiai önrendelkezéssel, amely azt jelenti, mennyire képes egy ország saját maga kifejleszteni olyan technológiai újításokat, amellyel versenyelőnybe kerül másokhoz képest. Ez önmagában nem létezik, szoros összefüggésben áll a gazdasági helyzettel és a természeti erőforrásokkal. Az összes országot tekintve e területen az Egyesült Államok, Németország, Japán és Izrael állhat az élvonalban. Magyarország gazdasági fejlettsége miatt biztosan nem a sor végén kullog, hanem valószínű, hogy a lista első harmadában lenne. A hadiipari fejlesztések ezen a helyzeten biztosan nem rontanak.
Láthatjuk, hogy a közvéleményben sokszor berögzült kijelentésekkel szemben Magyarország igenis a világ fejlett és erős országai közé tartozik, akármelyik mutatót is nézzük a demográfiain kívül. Európai viszonylatban sincs okunk a szégyenkezésre, hiszen regionális szinten is a legtöbb mutató alapján legalább a középmezőnyben vagyunk.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!