Európai káosz fele tart a migránshullám

Úgy látom, hogy az EU előtt álló kihívások tekintetében továbbra is más sorrendben szeretnénk megadni a válaszokat – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek, valamint Lettország és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Luxemburg külügyminisztereinek hétfői prágai tanácskozása után. A magyar külügyminiszter szerint, ha az EU nem tudja visszaszerezni a schengeni határok feletti ellenőrzést, és nem tudja biztosítani e határok őrzését, a migrációs probléma okozta kihívást nem tudja kezelni. A Visegrádi Együttműködésben részt vevő országok – Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – külügyminiszterei az e heti migrációs EU-csúcsra készülve próbáltak közös álláspontot elfogadni az egész Európát sújtó és egyre inkább ellenőrizhetetlenné váló migrációs kérdésben. A V4-ek megközelítőleg hasonló álláspontja ellenére Szijjártó beismerte, hogy a brüsszeli csúcson kicsi az esélye a közös határőrizet megerősítését célzó magyar álláspont elfogadtatásának. „Jól látható, hogy az EU elnöksége nem ezt helyezi a prioritáslista élére, hanem a kvótarendszert” – fogalmazott a külügyminiszter.

Határ nélküli Balkán

A drótkerítéssel védett magyar-szerb határszakaszt megkerülve a migránsáradat egy hete a magyar–horvát határon keresztül jut be Magyarországra. A magyar kormány képviselői által többször is keményen bírált horvát hivatalosságok semmit nem tesznek a horváthatár védelméért: a horvát területre belépő migránsáradatot vonatokkal és buszokkal szállítják a magyar határhoz. A zágrábi belügyminisztérium hivatalos adatai szerint hétfő estig mintegy 30 ezer illegális bevándorló érkezett az országba, akik többsége Magyarországra távozott. Itt tartózkodásuk alatt a magyar hatóságok autóbusszal szállították őket tovább az osztrák–magyar határra. A szigorított törvények ellenére nyilvánvalóvá vált a magyar rendőrség és az őt segítő honvédség számára, hogy kerítés nélkül nem lehet megállítani az országba betóduló migránsáradatot. A magyar hatóságok a legjobban veszélyeztetett Zala megyei magyar–horvát határszakaszon készítik elő a drótakadály telepítését. Zalában 42 kilométer hosszú a magyar–horvát határ, ebből 24 kilométert maga a Mura folyó ad ki, a fennmaradó 18 kilométer pedig a folyóparthoz közeli területeket jelenti. A szakemberek szerint a Mura kiszámíthatatlanul sodró folyó, ezért ez egyfajta természetes akadály.

A migránsáradat kisebb része a horvát–szlovén határ fele tart, ahol hétvégén a Bregana határátkelőben akadályozták az autók áthaladását, és emiatt végeláthatatlan kocsisor alakult ki. A migránsok azért tüntettek az autópálya horvát oldalán, hogy engedjék át őket a túloldalra, amit a szlovén rendőrség megpróbált megakadályozni. A határ egy másik pontján, Rigoncénél könnygázt kellett használniuk a rendőröknek, mert a feldühödött tömeg ellenőrizetlenül próbált belépni Szlovénia területére. Szlovéniába eddig 2500 menekült érkezett, közülük mindössze heten kértek menedékjogot.

A népszerűtlen magyar álláspont

A magyar költségvetésnek eddig mintegy 30 milliárd forintjába kerülő migránsválságról szólva Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtti parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: „a bevándorlók már nemcsak dörömbölnek, de ránk is törik az ajtót”.

A magyar kormányfő szerint több százezer, sőt millió bevándorló ostromolja Magyarország és Európa határait. Az utánpótlás pedig bőséges, milliók készülnek útra kelni. Az észak-afrikai védvonal összeomlott, az arab tavasz káoszt eredményezett, mivel a Nyugat által egyedül üdvözítő államformának tartott képviseleti demokrácia intézményei működésképtelenek ott, ahol nincs erre irányuló akarat. Orbán Viktor kifogásolta, hogy Európa „nemhogy tárva, nyitva hagyta az ajtókat és ablakokat, még meghívókat is küldözgetett a bevándorlóknak”. Európa nem képes magára venni a világ összes baját, nem képes eltartani az összes gazdasági bevándorlót, ráadásul az sem biztos, hogy mindannyian dolgozni akarnak. A miniszterelnök szerint elgondolkodtató, hogy Németországban is azért tüntetnek a bevándorlók, hogy Svédországba mehessenek.

„Vitában állunk Brüsszellel, mást azonosítunk problémaként, a megoldás eszközeiként, a probléma következményeiként” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, újra kell gondolni számos európai intézményrendszert, egy sor európai vívmányt. Mivel Európa nem tudja megvédeni saját külső határait, újabb és újabb belső határok záródnak le.

Orbán Viktor a mai kritikus helyzetre egyetlen megoldást lát: „amíg Európa nem lesz képes egységes cselekvésre, a nemzetállamoknak kell védekezniük e brutális fenyegetéssel szemben. Mi eddig is megtettünk mindent, amire jogszerűen lehetőségünk volt. Ezután is erőnkön felül fogunk teljesíteni”. Az uniós kvótarendszer tervét bírálva megerősítette álláspontját: az csupán a következményekre vonatkozik, nem az okok megszüntetésére, csak szétterítené a problémát. Először a népvándorlásnak kell elejét venni, majd a határok megvédése után beszéljünk arról, mi legyen azokkal, akik itt vannak vagy ide akarnak jutni – fogalmazott Orbán.

Berlin: legyen vagy mégse határvédelem?

Németország továbbra sem lép határozottan a migránsválság ügyében. A német álláspontot Thomas de Maiziere belügyminiszter így foglalta össze a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjújában: Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét. A német hivatalosság szerint az új rendszernek „nagyvonalúan megállapított kontingensekre” kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább megközelítőleg egyformán bánjanak mindenütt.

A menekültek többsége nem eléggé képzett
A német Ido gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzése szerint a menekültek többsége nem eléggé képzett ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon. A német kutatók rámutatnak: sok menekült nem tud elhelyezkedni az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér mellett, mert egyszerűen túl alacsony a termelékenysége. A szakemberek megoldásnak a minimálbér csökkentését tartják. A menekültek származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezen felül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek a német végzettekével. A kutatók ellenzik a Hartz IV ellátás (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája) összegét, mert ez szerintük csökkentené az ösztönzést a munkavállalásra a menekültek körében. A kutatóintézet és a kormány becslései megegyeznek: a menekültek miatt az államnak 10 milliárd euró plusz kiadása keletkezik. Becslések szerint idén 800 ezer menekült érkezhet Németországba.

A közös határőrizettel kapcsolatban Thomas de Maiziere úgy fogalmazott: a kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége, azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek. Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel, Thomas de Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb, de a kimentett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. „Egy olyan biztonságos afrikai helyre gondolok, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön az európai kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok”.

A német belügyminiszter szerint a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot a menekültekkel szemben. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy más országokkal ellentétben Magyarország az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével.

A berlini szövetségi kormány álláspontjával szemben Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint sokan hálásak lesznek majd Orbán Viktor magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért. A bajor miniszterelnök szavait a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap idézte hétfői számában Seehofer pártja, a konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának keddi tanácskozásával kapcsolatban, amelyre meghívták Orbán Viktort is.

Román készülődés és diplomáciai csörte

Victor Ponta kormányfő az elmúlt napokban többször bírálta Magyarországot a román-magyar határ egy részére tervezett kerítés miatt. A diplomáciai csörték miatt a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium berendelte a budapesti román nagykövetet, a román kormányfő azonban újabb és újabb megszólalásaiban bírálta a budapesti kabinetet. Mindeközben a menekültválság romániai megítélése távolról sem egységes, a román kormánypártok és az ellenzék egyaránt ódzkodnak a Brüsszel által bejelentett kötelező menekültkvóták – Románia esetében mintegy 6500 fő – elfogadásától. A magyar példából kiindulva Gabriel Oprea belügyminiszter új törvénytervezetet dolgoztatott ki az embercsempészek elrettentésére. A jogszabály a jelenlegiháromról öt évre növelné azembercsempészésért kiróható szabadságvesztés mértékét,a migránsokkal való kegyetlen bánásmódért járó börtönbüntetés mértéke pedig tizenkét évre nőne.

Romániát egyelőre nem érintette a migránshullám, hétvégére azonban a belügyminisztérium a román-szerb határ közelében, a Temes megyei Kunszőlősön épített sátortábort a migránsok számára. Romániában összesen mintegy 1500 bevándorló elhelyezésére van kiépített ideiglenes szálláshely.