Digitalizációs lefagyás. Románia legnagyobb lemaradása az EU-val szemben a polgárok és a közigazgatás közötti digitális kapcsolatban mutatkozik meg
Fotó: Veres Nándor
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de gyakorlatilag alig használjuk őket.
2026. október 14., 19:532026. október 14., 19:53
A Seenext szófiai székhelyű gazdasági-pénzügyi elemző cég szerint hiába a kiváló infrastruktúra, Bulgária és Szerbia is megelőzi Romániát a digitalizációban. A kutatás szerint Románia rendelkezik a legjobb feltételekkel a digitalizációhoz az elemzésben vizsgált három délkelet-európai ország közül,
A háztartások internet-hozzáférése elérte a 95,5%-ot, ami meghaladja az Európai Unió átlagát, a romániai iskolák pedig az EU digitálisan legjobban felszerelt intézményei közé tartoznak: minden 10 tanulóra 10,6 számítógép jut (ami az EU hatodik helyét jelenti). Ez az a két mutató, amelyben Románia felülmúlja az EU átlagát – derül ki a jelentést szemléző Economica.net portál cikkéből.
Mindezek ellenére Románia Szerbia és Bulgária mögött áll az úgynevezett emberközpontú digitalizációs index (Human-Centered Digitisation Index – HCDI) rangsorában, az alacsony szintű digitális készségek és az online szolgáltatások korlátozott használata miatt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a romániaiak mindössze 24,1%-a lép kapcsolatba online a hatóságokkal.
Más szóval, az alapvető infrastruktúra sokkal nagyobb mértékben áll rendelkezésre, mint a lakosság, a vállalatok és az intézmények azon képessége vagy hajlandósága, hogy azt tényleges használattá és az emberek életét javító szolgáltatásokká alakítsák.
Románia 53 pontot ért el a HCDI-mérésben, ami alig több, mint a fele az EU 100 pontban megállapított referenciaértékének, és jóval elmarad az index 120 pontos felső határától. Románia az utolsó a három vizsgált ország közül, lemaradva a 64 pontos Szerbia és az 59 pontos Bulgária mögött.
A jelentésben azonosított probléma a hozzáférés, a használat és az emberek számára nyújtott eredmények közötti egyensúlyhiány.
Hiszen a lakosság mindössze 11,1% rendelkezik az alapszintet meghaladó digitális készségekkel, míg az uniós polgárok esetében ez az arány közel egyharmad.
A SeeNext Románia profilját egy olyan piramisként írja le, amelynek viszonylag széles technológiai alapja van, azonban a rá épülő tényleges használat, a technológiai hasznosítás szintjei nem eléggé fejlettek.
Románia lemaradása még kifejezettebbé válik az online oktatás terén. 2025-ben a romániaiak mintegy 11%-a vett részt online tanfolyamon vagy használt online tananyagot, szemben az EU lakosságának körülbelül egyharmadával. Bulgária 16%-ot, Szerbia pedig 23%-ot ér el.
A romániaiak mindössze 24,1%-a lépett kapcsolatba a hatóságokkal weboldalakon vagy mobilalkalmazásokon keresztül, szemben az európai uniós 71,9%-kal. Ez a legalacsonyabb arány az EU-ban, és csupán mintegy harmada az európai referenciaértéknek.
A jelentés rávilágít, hogy a közszféra ugyan rendelkezik több olyan platformmal, amelyek sikeres „digitális szigetként” működnek, de Romániának még mindig nincs egy teljesen integrált és zökkenőmentes ökoszisztémája, amely gyakorlatilag az állam digitális megfelelőjeként funkcionálna.
A helyzet jobb a magánszolgáltatások terén, de a lemaradás itt is fennáll.
Románia a legalacsonyabb pontszámot az egészségügyben érte el: a 25-ből 11 pontot. Az egész jelentésben azonosított probléma ezen a területen is megismétlődik: az infrastruktúra nagyobb mértékben van jelen, mint annak tényleges használata.
A romániai e-egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét 75,1 pontra értékelik az uniós 86,5 ponttal szemben. Többéves növekedés után azonban az érettségi pontszám 2025-ben stagnált. A különbség sokkal nagyobbra nő, amikor a betegek viselkedését elemzik.
A saját orvosi adatokhoz való hozzáférés sem elterjedt. 2024-ben a romániaiak csupán 9,9%-a fért hozzá személyes egészségügyi adataihoz online, szemben a 27,7%-os európai átlaggal.
Utóbbi lemaradáson azonban javít a szeptember elsején beindult E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál. Itt megjelenik a beteg teljes kórtörténete, receptek és elszámolások, időpontfoglalási lehetőségek, egyéb tájékoztató tartalmak. Azonban már a rajtnál akadozott az új egészségügyi portál.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!