Varsóban százezres tüntetésen tiltakoztak a lengyelek az új balliberális kormány törvénytelenségei ellen
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Elképesztő az a kettős mérce, amit az Európai Bizottság (EB) tanúsít Lengyelország ügyében. A V4NA hírügynökség megkeresésére azt a választ küldték, hogy „nem kommentálnak egyedi eseteket”, ezt azonban számos korábbi példa cáfolja. Máskor nem volt ilyen szemérmes Brüsszel, amikor magyarországi vagy lengyelországi „egyedi esetekről” volt szó.
2024. január 13., 20:212024. január 13., 20:21
2024. január 15., 10:392024. január 15., 10:39
Levélben fordult a V4NA hírügynökség az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökéhez, valamint Vera Jourova értékekért és átláthatóságért felelős biztoshoz a lengyelországi események után.
Mint ismeretes,
A politikusokat korábban szabadságvesztésre ítélte a lengyel bíróság, de elnöki kegyelemben részesültek.
A letartóztatásokra válaszul tiltakozók tömegei vonultak az utcákra, és a PiS képviselői feljelentést tettek, bűncselekményekkel vádolva Szymon Holowniát, a szejm elnökét. Lengyelországi szakértők és politikusok a jogállamiság ismételt sárba tiprásáról beszélnek, ami az elmúlt hetekben rendszeressé vált az országban, amióta Donald Tusk miniszterelnök átvette a hatalmat.
Az elmúlt időszakban a lengyel köztelevízió és rádió, valamint az állami hírügynökség vezetőinek leváltása és a bírák fenyegetése, illetve az eltávolításukra tett kísérletek mind olyan intézkedések, amelyek joggal váltották ki a jogállamiság és a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáért aggódó lengyelek haragját.
A V4NA hírügynökség azt szerette volna megtudni az uniós intézmények vezetőitől, hogy milyen lépéseket terveznek a jogállamiság nyilvánvaló megsértése miatt, a lengyel jogállamiság és az olyan egyetemes uniós értékek, mint a szólásszabadság megvédése érdekében.
Az Európai Bizottság válaszában a hírügynökséggel azt közölte, hogy tisztában vannak a lengyelországi eseményekkel, és a képviselők – százezres tüntetést kiváltó – letartóztatásával, ami, mint fogalmaztak, egy „nemzeti ügy, amelyet a nemzeti hatóságok ellenőriznek”.
Kérdés azonban, hogy mi számít „egyedi esetnek” a Bizottság szerint, hiszen számtalan esetben fogalmaztak meg kritikát, bírálatot a korábbi, jobboldali lengyel, vagy épp a magyar kormánnyal szemben, és sokszor fejezték ki véleményüket – amelyek akár komoly jogi következményekkel is járhattak – olyan kérdésekben, amelyekben a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek, vagyis az Európai Bizottság többször szólt bele tagországok belügyeibe.
Lengyelország esetében Brüsszel rendszeresen bírálta a PiS-kormányt az igazságügy területén végrehajtott reformok miatt annak ellenére, hogy az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és az igazságszolgáltatás megszervezése teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A belügyeket érintő nyilatkozatot tett az Európai Bizottság Magyarország esetén is. A magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása után Ursula von der Leyen, az EB elnöke „szégyennek” nevezte a jogszabályt, és megfogadta, hogy a Bizottság minden hatáskörét latba veti a magyar LMBTQ-közösség jogainak védelme érdekében.
Egy tavaly áprilisi erőszakba fulladó ellenzéki tüntetés kapcsán pedig Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke találkozón biztosította a tüntetés több résztvevőjét az EB támogatásáról és arról, hogy az azt megelőző hetek eseményeit is részletesen ki fogják vizsgálni.
Ennek fényében érdekes, hogy a mostani lengyelországi tüntetések egyik fő kiváltó okát az EB „egyedi esetnek” aposztrofálja, és nem kommentálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!