2015. június 26., 22:142015. június 26., 22:14
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezte: a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát a földközi-tengeri helyzet áttekintése érdekében, hanem Budapesten is rendezzenek csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat.
Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció. Embercsempész bandák Észak-Afrikából, elsősorban Líbiából túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, a tengeren időnként felboruló, elsüllyedő bárkák utasai közül pedig százakat nyel el a hullámsír.
Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be. A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről Luxembourgban döntöttek – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik. A most meghozott döntés alapján kijelölt hadihajók is megjelennek az érintett térségben.
„Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség” – hívta fel a figyelmet a magyar külügyminiszter. Magyarországra idén eddig ötvenezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországba 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer. Úgy tűnik, a nyugat-balkáni migrációs útvonalat nemcsak a balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.
A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy ősszel – és nem ősz végén – Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A magyar külügyi tárca vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a június végi, Brüsszelben tartandó EU-csúcstalálkozó következtetései közé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!