2015. június 26., 22:142015. június 26., 22:14
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezte: a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát a földközi-tengeri helyzet áttekintése érdekében, hanem Budapesten is rendezzenek csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat.
Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció. Embercsempész bandák Észak-Afrikából, elsősorban Líbiából túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, a tengeren időnként felboruló, elsüllyedő bárkák utasai közül pedig százakat nyel el a hullámsír.
Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be. A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről Luxembourgban döntöttek – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik. A most meghozott döntés alapján kijelölt hadihajók is megjelennek az érintett térségben.
„Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség” – hívta fel a figyelmet a magyar külügyminiszter. Magyarországra idén eddig ötvenezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországba 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer. Úgy tűnik, a nyugat-balkáni migrációs útvonalat nemcsak a balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.
A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy ősszel – és nem ősz végén – Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A magyar külügyi tárca vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a június végi, Brüsszelben tartandó EU-csúcstalálkozó következtetései közé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!