Hirdetés

„Elszerénykedett” válaszcsapás: mi várható, miután Izrael iráni katonai célpontokat semmisített meg?

•  Fotó: Izraeli Védelmi Minisztérium (IDF)

Fotó: Izraeli Védelmi Minisztérium (IDF)

Bár Izrael korábbi bejelentéséhez híven nem hagyta válasz nélkül az újabb iráni támadást, és határozott válaszcsapást mért iráni katonai célpontok ellen, mindezzel paradox módon éppen a helyzet további eszkalálódását szeretné megakadályozni. Tel-Aviv visszafogott kommunikációt folytat a témában: bár nem hagy kétséget afelől, hogy szükség esetén nem habozik hasonló akciót végrehajtani, azért nem „dicsekszik” a megsemmisített célpontokkal, és látható, hogy nem akarja az eddigieknél jobban megalázni Iránt.

Balogh Levente

2024. október 28., 19:172024. október 28., 19:17

2024. október 28., 19:382024. október 28., 19:38

Ami késik, nem múlik – bizonyította Izrael, hiszen közel egy hónapig kivárt, amíg az október elsejei – idén már második – iráni rakétatámadás után visszacsapott a perzsa államnak, jókora kárt okozva annak katonai infrastruktúrájában.

Mint ismeretes, Irán, illetve az országot irányító síita teokratikus rezsim szemében Izrael a „Kis Sátán” – a megtisztelő „Nagy Sátán” becenevet az Egyesült Államok érdemelte ki –, a vallási vezetők szerint ugyanis a zsidó állam jogtalanul „bitorolja” a muzulmánok által is lakott területeket a Közel-Keleten, emiatt pedig megsemmisítendő.

Hirdetés

Ebben azonban több tényező is akadályozza: többek között az, hogy

a két ország között jókora a távolság, nincs közös határuk, amelyet átlépve offenzívát lehetne indítani.

A modern hadviselés és a ballisztikus rakéták korában persze ez elvileg áthidalható – csakhogy Izrael a világ egyik legerősebb és -hatékonybab légvédelmével rendelkezik, amelyhez rendszerint hozzáadódnak még a térségben állomásozó amerikai és brit hadihajók rakétakészletei, na meg a frissen Izraelbe telepített amerikai THAAD légvédelmirakéta-rendszer.

Irán és Izrael között a Gázában hatalmon levő Hamász terrorszervezet tavaly októberi terrortámadása után vált még feszültebbé az amúgy sem szívélyes viszony.

Köztudott ugyanis, hogy

az állami szintű terrorizmus eszközét politikája egyik legfőbb csapásirányaként alkalmazó Teherán pénzeli mind a Hamászt, mind a libanoni Hezbollahot,

valamint a jemeni húszikat, illetve egyéb, kisebb, de ugyanolyan fanatikus terrorszervezeteket Szíriában és Irakban.

A terrortámadásra válaszul Izrael sajátos stratégiát kezdett alkalmazni: célzottan levadássza a Hamász és a Hezbollah legfőbb vezetőit, így miközben a terepen zajló hadműveletei során lassan felmorzsolja a terrorszervezetek emberállományát, le is fejezi őket.

„Járulékos” áldozatként pedig néha a két szervezet kiképzésében oroszlánrészt vállaló iráni Forradalmi Gárda egyes vezetői is sorra kerülnek – ez váltotta ki a zsidó állam elleni első, tavaszi rakátatámadást Teherán részéről.

A mostani másodikat pedig a Hezbollah síita terrorszervezet vezetője, Hasszán Naszrallah likvidálása, ami óriási csapás mind a Hezbollah, mind a mögötte álló Teherán számára.

(Megjegyzendő, hogy a Libanont gyakorlatilag túszként fogva tartó síita terrorszervezet vezetői amúgy fogyóeszköznek számítanak, maga Naszrallah is úgy került az élére néhány évtizede, hogy az elődjével végzett az izraeli hadsereg).

Irán október elsején mintegy kétszáz rakétával indított támadást Izrael ellen Naszrallah kiiktatása miatt, amelyek elsöprő többségét idejekorán hatástalanította a Dávid Parittyája nevű légvédelmi rendszer, illetve a térségben állomásozó amerikai és brit hadihajók, sőt ismét belépett Jordánia, is, amely lelőtt néhányat a légterén keresztül Izrael felé tartó iráni rakéták közül.

Az iráni támadás okozta kár pontos mértéke nem ismert, de súlyos veszteségeket nem okozott.

Izrael viszont nem engedhette meg magának, hogy válasz nélkül hagyja az újabb támadást, hiszen különösen a gázai és a libanoni konfliktus miatt folyamatosan bizonyítania kell, hogy hadereje továbbra is a legerősebb a térségben, és nem csupán a környező arab országokat képes legyőzni – ahogy ez már több ízben is történt –, de a távolabbi, jóval nagyobb és a nemzetközi szankciók ellenére jóval nagyobb katonai kapavitással rendelkező Irán sem számíthat sok jóra, ha provokálja, sőt meg is támadja.

Amerika támogatása

Ebben természetesen nem lenne sikeres legfőbb patrónusa, az Egyesült Államok nélkül.

Bár a jelenlegi washingtoni demokrata adminisztráció keményen beleállt abba, hogy még a szövetséges országok belpolitikájába is beleszól ideológiai alapon, és folyamatos konfliktusban áll a jobboldali kormányokkal – Benjámin Netanjahu és kabinetje kiemelt célpontnak számított a tavaly októberi terrortámadások előtt –,

veszélyhelyzetben azért még bekapcsol a józan ész is.

Amikor a térség egyetlen stabil demokráciájának tekinthető, Irán és Oroszország közel-keleti terjeszkedésének egyetlen helyi akadályát jelentő Izrael veszélybe kerül, akkor Washington – még ha fenntartásokkal is – kiáll mellette.

Ezért vezényelte a térségbe már hónapokkal ezelőtt hadihajóit, és ezért szállította le az elmúlt hetekben a THAAD rendszert. A jelek szerint még a Fehér Házat és a Pentagont jelenleg irányító demokraták is úgy vannak vele, hogy

hiába áll a politikai paletta velük ellentétes oldalán, egy demokratikusan megválasztott, és demokratikusan le is váltható Netanjahu mégiscsak jobb, mint az iszlám szélsőségesen értelmezett törvényeit az egész világra kiterjeszteni akaró teheráni vallási fanatikusok és proxyjaik.

Ezért Joe Biden elnök az elsők között sietett elismerni Izrael önvédelemhez és válaszcsapáshoz való jogát az iráni rezsim ellen – persze ezt némi finomhangolás is követte, hiszen Biden mellett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is folyamatosan azt szorgalmazta a nyilvánosság előtt és természetesen az izraeli illetékesekkel folytatott négyszemközti beszélgetéseken is, hogy

a válaszcsapásoknak arányosaknak kell lenniük, és csupán katonai célpontokat kell érinteniük, olajipari és energetikai létesítményeket, pláne nukleáris célpontokat nem.

Az olajipar megkímélésének a világgazdaság szempontjából van jelentősége, hiszen ha válaszlépésként Irán lezárná a Perzsa-öblöt, azzal blokkolná a térség többi olajtermelő országának olajszállítmányait is.

Az atomlétesítmények elleni csapás is veszélyes következményekkel járna, még ha objektíven nézve annak mindenképpen jó lenne elejét venni, hogy a teheráni teokratikus rezsim atomfegyverhez jusson.

Három hullám, elhallgatott eredmények

Ezen diplomáciai nagyüzem és az izraeli politikai és katonai vezetés közötti hosszas egyeztetések után hajtotta végre Izrael szombatra virradóra az ellencsapást, amely során a legmesszemenőbbekig figyelembe vették az amerikai aggályokat; így a támadás csupán katonai célpontokat vett célba – Iránt viszont ez is igencsak érzékenyen érinti.

A beszámolók szerint

az izraeli légierő repülőgépei három hullámban támadtak iráni légvédelmi állásokat, valamint hadiipari létesítményeket, így a rakétákat és drónokat előállító üzemeket is.

Teheráni panaszok szerint Izrael az iraki légtérbe is berepült, és onnan támadott, ami elvileg az ország szuverenitásának megsértése, gyakorlatilag viszont a zsidó állam mindenkori vezetőinek szempontjából Izrael létének és érdekeinek védelme mindenek fölött áll.

Ráadásul egyértelmű, hogy a berepülés Washington jóváhagyásával történt. Maga Joe Biden amerikai elnök ugyanis az egészet úgy kommentálta, hogy Izraelnek joga volt a válaszcsapásra, és reméli, hogy ezzel lezárul a konfliktus – vagy legalábbis annak forró szakasza.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette: a támadás révén Izrael minden célját teljesítette, és figyelmeztette Iránt, hogy további támadások esetén is számíthat a méltó válaszra.

A válaszcsapás kommunikációja igen érdekes

Izrael ugyanis nem állt ki a világ elé számtalan műholdfelvételt lobogtatva, bizonyítandó, hogy hány iráni célpontot semmisített meg. Azon túlmenően, hogy néhány ilyen műholdfelvétel nyilvánosságra került, amelyeken egy Teherán környéki, Sz-300-as légvédelmi rendszer vagy ballisztikus rakéták számára üzemanyagot gyártó üzemek láthatóak a csapásokat követően, illetve amellett, hogy az izraeli illetékesek jelezték: szükség esetén újra odacsapnak,

igencsak visszafogott a kommunikáció.

A kiszivárgott hírek szerint ez nem véletlen: a szükséges mértékű erődemonstráción túlmenően nem akarják megalázni Iránt.

Az „üzenetet” továbbították, az iráni légvédelem és a rakétaarzenál, illetve a működtetéséhez szükséges infrastruktúra súlyos csapást szenvedett, így következő alkalommal még keményebben lehet lesújtani a perzsa államra, ha tovább provokálja Izraelt.

Ezen túlmenően azonban

a zsidó államnak sincs szüksége arra, hogy a gázai és a libanoni hadműveletek mellett még Iránra is pazarolnia kelljen az értékes energiákat és fegyvereket,

és persze Washingtonnak, illetve Európának is az az egyik legfőbb érdeke, hogy ne boruljon lángba a térség, az ugyanis az olajárak felrobbanásától kezdve a keresledelmi útvonalak blokkolásán át a várható menekültáradatig súlyos, szinte beláthatatlan következményekkel járna.

Az eddigi kommunikáció alapján egyébként úgy tűnik, hogy Teheránban is úgy látják, ennyivel – legalábbis egyelőre – le van tudva ez a menet.

Maszúd Peszeskján elnök szerint ha kell, ők is újra odacsapnak az „agresszornak” – ez a megtámadott Izraelt jelenti –, de amúgy

további eszkalációt, pláne háborút nem szeretnének.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője is csak fél szájjal kommentálta a helyzetet, mondván, azt nem kell sem túl- sem alulértékelni.

Vagyis a kommunikáció alapján Teheránban úgy látják, hogy nem érdemes tovább feszíteni a húrt, Izrael ugyanis – főleg a nyugati katonai támogatással – képes a mostaninál sokkal súlyosabb és megalázóbb csapást is mérni az országra, ami akár a rezsimet is megingathatja.

Ettől természetesen még az iráni vezetés nem tesz le arról a hosszú távú céljáról, hogy eltörölje Izraelt a Föld színéről, de annak megvalósításától most igencsak távol került.

Hiszen egyrészt

a gázai és a libanoni hadműveletek nyomán Izrael alaposan megtizedelte azon proxyjait, amelyeken keresztül ezt megpróbálja megvalósítani.

Másrészt pedig Izrael ismét csak jelezte, hogy hiába a távolság, sokkal hatékonyabban tud fájdalmas csapásokat mérni Iránra, mint fordítva.

korábban írtuk

Irán furcsa háborúja: megtámadják-e Izraelt, és ha igen, mikor és hogyan?
Irán furcsa háborúja: megtámadják-e Izraelt, és ha igen, mikor és hogyan?

Furcsa háború: ez juthat az ember eszébe arról, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet vezére elleni teheráni merénylet után Irán még mindig csak fenyegetőzik, de a belengetett, Izrael elleni válaszcsapás elmaradt, és továbbra is várat magára.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Tavasz a javából: 17 fokig melegszik a levegő, de a hajnalok még csípősek

Igazi tavaszias, napos idő elé nézünk a következő egy hétben. A tavasz megérkeztét jelzi, hogy a nappali csúcshőmérsékletek elérik a 17 fokot, de az éjszakák továbbra is hidegek maradnak.

Tavasz a javából: 17 fokig melegszik a levegő, de a hajnalok még csípősek
2026. március 10., kedd

Élelmiszerárak célkeresztben: kétélű kard az árréskorlátozás a BBTE elemzői szerint

Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.

Élelmiszerárak célkeresztben: kétélű kard az árréskorlátozás a BBTE elemzői szerint
2026. március 04., szerda

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére

Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben

A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben
2026. február 28., szombat

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt

Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt
2026. február 27., péntek

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban

A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban
2026. február 26., csütörtök

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban

Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban
2026. február 25., szerda

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Hirdetés
Hirdetés