Az esztergomi Keresztény Múzeum Vitéz János életútját is bemutatja
Fotó: Iranyesztergom.hu
2022. augusztus 22., 08:052022. augusztus 22., 08:05
Vitéz János bíboros, esztergomi érsek 550 évvel ezelőtt, 1472. augusztus 9-én Esztergomban elhunyt. A történészek csak sejtik, hogy Mátyás királyunk nevelője majd tanácsadója 1408 körül születhetett a mai Horvátország egyik falvában, ám azt pontosan lehet tudni, hogy mikor hunyt el. Fiatal koráról sincsenek feljegyzések, tény, hogy Zágrábban járt iskolába, műveltségét pedig a Bécsi Egyetemen szerezte. Az is bizonyos, hogy
Vitéz János már kora ifjúságától fogva jeles személyiségek körül dolgozott, 1433 táján például a királyi irodába került, ahol előbb mint jegyző működött, majd Zsigmond, Albert és Ulászló királyoknak, és Hunyadi János erdélyi vajdának és kormányzónak titkára volt. Vitézre és a korabeli magyarországi értelmiségre komoly hatással volt a jelentős itáliai tudós és pedagógus, Pier Paolo Vergerio, akit Zsigmond magyar király hívott Magyarországra.
1445-ben a pápa – Hunyadi János ajánlatára – kinevezte nagyváradi püspöknek, ettől kezdve igen fontos szerepet játszott, különféle küldetésekkel bízták meg.
Vitéz János arcképe a Plautus-kódex címlapján
Kivételes értékű könyvtárat gyűjtött össze mindenféle, ismeretségi köréhez tartoztak jelentős humanisták: Pier Paolo Vergerio, Fülöp Podacarto vagy Janus Pannonius. Barátja volt Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa.
1448-ban részt vett Hunyadi János oldalán a második rigómezei ütközetben. Bécsbe küldték, hogy az osztrák rendekkel V. László kiadatása érdekében szövetséget hozzon létre, majd utóbb, hogy III. Frigyes császárral a magyar Szent Korona visszaadásáról tárgyaljon.
A győzelmet követően Hunyadi János pestisben elhunyt, innentől Vitéz János atyai gondossággal őrködött fiai felett. Hunyadi László elfogása és kivégeztetése idején V. László őt is elfogatta, de hamarosan szabadon engedték. Elutazott Prágába, hogy Podjebrád Györgynél elérje Mátyást szabadon bocsátását. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki és az ország ügyeire nagy befolyást engedett neki. 1463-ban a zágrábi vármegye kormányzója, majd 1465 tavaszán esztergomi érsek lett. Még abban az évben létrehozott Pozsonyban egy négy karból álló egyetemet (Academia Istropolitana), ahova Európa legjelentősebb egyetemi tanárai közül is sikerült néhányat elcsábítania.
Vitéz János kapcsolata Mátyás királlyal hullámzó volt. Az igazi nézeteltérés a cseh háború miatt tört ki, amikor a király – egyéb megszorítások mellett – Vitéztől elvonta a pénzverdékből járó jövedelmét. 1470-ben a király ellen fordult, sőt, amikor Mátyás régi ellenségei összeesküvést szerveztek ellene, nehézség nélkül nyerték meg a maguk részére Vitézt is. Az egri püspök és az érsek kanonokjai bevádolták Vitéz Jánost a királynál. Mátyás, a fenyegető veszélyről értesülvén, Csehországból Magyarországra sietett és váratlanul Esztergom alatt termett. Az összesküvés meghiúsult, de a király ekkor még hajlandó volt kibékülni egykori nevelőjével. Vitéz csakhamar ismét alkalmat adott Mátyásnak a bizalmatlanságra, mire a király elfogatta és Visegrádon őrizet alá helyeztette. A pápai követ és a főrendek közbenjárására visszabocsátotta ugyan Esztergomba, ám itt az egri püspök felügyelete alá helyezte. 1472. augusztus 9-én halt meg, néhány hónappal unokaöccse, Janus Pannonius után. Vitéz János úgy él népe emlékezetében, mint a magyar humanizmus első, kiemelkedő alakja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!