Magyarország első telefonközpontja 1881. május elsején nyílt meg. A közhiedelemmel ellentétben ez nem Puskás Tivadar találmánya, ő csupán építője volt a párizsi és budapesti központoknak.
2013. április 26., 12:372013. április 26., 12:37
Mégsem minden Budapesten született! – mondhatjuk, ha egyebek mellett arra gondolunk, hogy az első magyarországi telefonhívás nem Budapesten zajlott, és nem is 1881-ben, amikor Puskás Tivadar megépítette az első telefonközpontot a fővárosban. Bell találmánya, a telefon ugyanis mindössze két készülék között biztosította az összeköttetést. 1877-ben Sopron és Győr között már történt távbeszélő-kísérlet, majd rá három évvel – egy évvel a Puskás-féle központ megépítése előtt – Szombathely és Győr közt már telefonbeszélgetés zajlott. Hangsúlyozni kell, hogy mindössze két készülékről van szó, így hát unalomig lehetett hívni egy számot – mindig ugyanazt...
Mielőtt feltaláló lett, az 1844-ben született, mérnöki végzettségű Puskás Tivadar Erdélyben volt az angol vasúti társaság helyi képviselője. Ötletekért nem kellett a szomszédba mennie, az 1873-as bécsi világkiállításon például nagyszerűen működő menetjegyirodát nyitott. Később felcsapott aranyásónak, majd Edison terjesztési ügynöke lett. Közben ugyanúgy járt az esze a találmányokon, mint jóval híresebb főnökének. Élete alkonyán ugyan Edison – éppen Budapesten tett látogatása alkalmával, lehet némi udvariasságból – úgy emlékezett, hogy a telefonközpont ötletét legelőször Puskás vetette fel, ám ezt – félreértések tisztázása végett – még maga Puskás sem állította! Igaz, vezetésével épült meg a párizsi és budapesti telefonközpont, ám a találmány egy Dumont nevű francia mérnök nevéhez fűződik. Az azonban tagadhatatlan tény, hogy Puskás Tivadar alkotta meg az első telefonhírmondót, ami gyakorlatilag a rádiózás előfutára volt, és ezáltal vonult be a történelembe.
Az akkori szolgáltatásokat össze sem lehet hasonlítani a maiakkal. Viharban például nem működött a központ, az emberek féltek, hogy a készüléken keresztül beléjük csap a villám. Ugyanakkor a vonalak áthallásosak voltak, furcsa és zavaró lehetett, hogy mások beszélgetését is hallhatták a sajátjukon kívül...
A pesti központot öccsére, Ferencre bízta Tivadar, majd ennek halála után, 1884-ben átvette a vezetését. A mai napig fennmaradt az utókor számára az első telefonos kisasszony neve: Matkovics Júliának hívták, és 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is. Képzelhetjük, mi lenne ma, amikor minden sarkon találunk egy gyógyszertárat, ha egy előfizető nemes egyszerűséggel csak annyit mondana, mint anno: „adja a patikust!\"
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
szóljon hozzá!