Kossuthkifli: vadromantika, kaland, forradalom

Hihetetlen kalandokkal, csodákkal, meneküléssel, összeesküvéssel, üldözéssel, gyilkosságokkal, mindent elsöprő szerelemmel, holt lelkekkel, tündérekkel, kísértetekkel, besúgó jelentésekkel röpködő galambokkal, áruló temetkezési vállalkozókkal és hazafias darvadozással idézi fel a sorozat az 1848-as szabadságharc idejét. A nézők a háború dúlta, ellenségeskedés szabdalta Magyarország hű, ám kissé groteszk látképét láthatják, amelyet számtalan különös és elképesztő figura megjelenése és nyelvi bravúrokban bővelkedő megszólalása tesz még mulatságosabbá – és egyben szomorúan ismerőssé. Ahogyan Rudolf Péter fogalmazott: „E 19. századi történet megrendezésekor elsősorban a kor mindennapjai izgattak, hogyan hatott az akkori ember életére a szabadságharc. Hogy azok a viták, amelyeket itt ma lefolytatunk, ahogy ma vitatkozunk, ahogy ma meg vagyunk osztva, az nyilván akkoriban is ugyanúgy megvolt már.”

A sorozattal a rendező nagy álma valósult meg, amelyet 2013 nyarától mintegy 200 helyszínen, 100 színésszel forgatott 75 napon át. Fehér Béla 2012-es regényéből Hársing Hilda, az operatőr Kapitány Iván és Rudolf írta a forgatókönyvet. A film sajtótájékoztatóján Fehér Béla felidézte: többször járt a forgatáson és bár kezdetben úgy érezte, nincs köze a készülő szériához, a munkálatok során egyre közelebb érezte magához a mozgóképes adaptációt is.

Rudolf Péter Barna Balázzsal, Rumbold Lászlóval és Policzer Péterrel közösen dolgozott 4600 csapónyi snittből, s végül 5011 vágás után készült el a hat, egyenként 53 perces epizód, amelyek 1148 – 90 percnyi – digitálisan létrehozott vizuális trükköt is tartalmaznak. „Van olyan jelenet, amelyben Haumann Péter a Pozsonyt „alakító” Sopronban bemegy egy ajtón, Fóton a műterembe érkezik, kinéz az ablakon, majd Kőszegen lép ki az utcára. Lehet, hogy az egyik pillanat júliusban, a második augusztusban, a harmadik pedig szeptemberben történt. Ezek összehangolása logisztikailag komoly próbatétel volt a gyártás számára, és talán nem is kell megmagyarázni, hogy ezszakmai értelemben színésznek s rendezőnek mekkora kihívást jelentett. A másik nagy feladat a történetben gyakorta felbukkanó misztikus figurák, lelkek, csodák megteremtése volt a számítógép segítségével” – osztott meg műhelytitkokat Rudolf Péter.

A sorozatban a főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kőszegi Ákos, Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás játssza. Az epizódszerepekben feltűnik többek közt Törőcsik Mari, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Szabó Győző, Lukáts Andor, Balikó Tamás, Méhes László, Scherer Péter, Szarvas József, sőt, maga a rendező is. Arra a kérdésre, hogy a casting miatt nem tart-e attól, hogy sokan reformkori Üvegtigrisnek fogják látni a filmet, a hvg.hu-nak adott interjújában a rendező azt mondta: „Egy másodpercig sem gondoltam erre. Az meg természetes, hogy akikkel eddig együtt dolgoztam, és egyszer hittem bennük, azokban nincs okom nem hinni újra.”