
Az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést
Fotó: 123RF
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést: a megváltozott fényviszonyok felboríthatják a szervezet belső ritmusát, ronthatják az alvás minőségét, és a hangulatunkra is hatással lehetnek. A Magyar Alvás Szövetség arra figyelmeztet, hogy a következményeket akár heteken át érezhetjük.
2026. október 24., 16:082026. október 24., 16:08
2026. október 25., 12:372026. október 25., 12:37
Október 25-én, vasárnap hajnalban Románia is áttér a téli időszámításra: hajnali 4 órakor 3 órára állítjuk vissza az órákat, így aznap egy órával hosszabb lesz az éjszaka. Amint arról korábban beszámoltunk, az átállás a vasúti közlekedést nem zavarja meg, a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) a menetrendet az új időszámításhoz igazítja.

Az Európai Unió országai a hétvégén átállnak a nyári időszámításra. Az óraátállítás 2026. március 28-ról 29-re virradó éjszaka történik, romániai idő szerint a 03.00 óra 04.00 órára változik.
A Magyar Alvás Szövetség legfrissebb közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az évi kétszeri óraátállítás kérdése jóval túlmutat azon, hogy tavasszal elveszítünk, ősszel pedig nyerünk egy órát. Bár az őszi átállást sokan kedvezőbbnek tartják, hiszen tovább alhatnak, a szervezet alkalmazkodása ennél összetettebb folyamat.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint az igazi nehézséget nem feltétlenül az átállítás éjszakája, hanem az azt követő időszak jelenti.
A kevesebb délutáni természetes fény különösen azok számára lehet megterhelő, akik hajlamosak a szezonális hangulatzavarokra. A köznyelvben téli depresszióként is emlegetett szezonális affektív zavart a nappalok rövidülése és a természetes fény csökkenése is befolyásolhatja. Tünetei között szerepelhet a tartós lehangoltság, a fáradékonyság, a fokozott alvásigény és a koncentrációs nehézség.
Ez a belső biológiai rendszer szabályozza többek között az alvás és az ébrenlét váltakozását, és működésében meghatározó szerepet játszik a természetes fény. Amikor a megszokott napi időbeosztás és a fényviszonyok hirtelen megváltoznak, a szervezetnek időre lehet szüksége az alkalmazkodáshoz. A Magyar Alvás Szövetség szerint az átállás hatásai egyeseknél akár hetekig is érezhetők.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem kizárólag az számít, hány órát töltünk alvással, hanem az is, mennyire pihentető és zavartalan ez az időszak. Hiába alszunk tehát egy órával tovább, ha közben gyakrabban felébredünk, vagy az alvásunk nem biztosít megfelelő regenerálódást.
A Magyar Alvás Szövetség szerint néhány egyszerű változtatással mérsékelhetjük az átállás kellemetlen hatásait.
Különösen fontos a természetes fény szerepe. Az átállást követő napokban érdemes az ébredés utáni első órában kimenni a szabadba, akár egy rövid sétára is, hiszen a reggeli fény segíti a belső biológiai óra beállítását. Este ezzel szemben ajánlott visszafogni az erős mesterséges fényeket, különösen a telefonok, számítógépek és más képernyők használatát. Az ezekből érkező, kék fényben gazdag megvilágítás késleltetheti az elálmosodást, és kedvezőtlenül befolyásolhatja az alvás minőségét.
Az alvásszakértők szerint hosszabb távon is fontos lenne felülvizsgálni az évi kétszeri óraátállítás gyakorlatát. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) korábban a téli, vagyis a standard időszámítás állandósítása mellett foglalt állást, mivel azt tartja a leginkább összeegyeztethetőnek az ember természetes biológiai ritmusával.
Az Európai Unióban ugyanakkor továbbra sem született végleges döntés az óraátállítás megszüntetéséről. Bár az eltörlésére már évekkel ezelőtt javaslatot tettek, a tagállamok nem jutottak közös megállapodásra, így Romániában is marad az évi kétszeri átállás. Legközelebb 2027. március 28-án, a nyári időszámítás kezdetén kell majd ismét módosítanunk az órákat.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
szóljon hozzá!