
Nincs. Lehet, lesz? A nagy sebességű vasút óriásit lendítene a vonatos közlekedésen
Fotó: Orbán Orsolya
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között. A tervek szerint a legalább 250 kilométer per órás sebességgel száguldó vonatok 2040-re kötnék össze a régió nagyvárosait. Míg Romániában – uniós források reményében – már a megvalósíthatósági tanulmányokat sürgetik a Budapest és Szófia felé vezető vonalon, az Erdélyt is átszelő nagy sebességű vasút ügyében a magyar kormány részéről egyelőre csend honol.
2026. október 24., 18:482026. október 24., 18:48
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU nagy sebességű vasúti hálózatának gyorsabb fejlesztésére és a területi kohézió erősítésére vonatkozó ajánlásait. Az EP 558 szavazattal, 23 ellenszavazattal és 73 tartózkodás mellett elfogadott jelentése – a Bizottság tavalyi cselekvési tervére reagálva – egy valódi európai nagy sebességű vasúthálózat létrehozását szorgalmazza.
A hálózatnak interoperábilisnak, innovatívnak, hozzáférhetőnek és más közlekedési módokkal összehangoltnak kell lennie, hogy valódi értéket teremtsen a polgárok és a közberuházások számára egyaránt – olvasható a Parlament közleményében.
A képviselők azt szeretnék, ha a nagy sebességű vasúthálózat nemcsak az EU fővárosait, hanem valamennyi európai régió főbb városi központjait és a legfontosabb szomszédos országokat is összekötné.
Az EP jelentése támogatja a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiteljesítését, valamint a hiányzó összeköttetések, az elhagyott vagy rosszul ellátott szakaszok, illetve a magas hozzáadott értékkel rendelkező, határokon átnyúló összeköttetések azonosítását.
Az EP-képviselők szerint a hozzáférhető és megfizethető vasúti szolgáltatások elengedhetetlenek a közlekedési szegénység csökkentéséhez és az EU-szerte egyenlő mobilitás biztosításához. Arra ösztönzik az országokat és a vasúttársaságokat, hogy
A jelentés emellett nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a jegyárak kialakításában, és üdvözli a Bizottság által nemrég javasolt utascsomaggal kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási munkát, amely várhatóan
Vicent Marzà Ibáñez (Zöldek/EFA, Spanyolország) jelentéstevő szerint az európai nagyvárosok közötti nagy sebességű vasúti összeköttetés lehetővé teszi, hogy az utasok tömegesen váltsanak át a repülőgépről a vonatra. Ez kulcsfontosságú eleme lehet annak, hogy „csökkentsük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, tisztességes munkahelyeket teremtsünk, és jelentősen növeljük stratégiai autonómiánkat”.
Óriásberuházások kellenek a nagy sebességű vasúti hálózat kiépítéséhez
Fotó: Borbély Fanni
Román európai parlamenti képviselők a jelentés elfogadása után Strasbourgban úgy értékeltek, a modern vasúti hálózaton, legalább 250 km/h sebességgel haladó vonatoknak régiónkban össze kell kötniük Bukarestet Budapesttel és Szófiával. „Több mint 6 órát nyerünk a Bukarest és Budapest közötti menetidőn, ami fantasztikus. Mindezeket 2040-ig be kell fejezni” – jelentette ki Gheorghe Falcă nemzeti liberális (PNL) európai parlamenti képviselő, az EP Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának (TRAN) tagja.
Kifejtette: az uniós jogalkotó kedden megszavazta azt a tagállamokhoz intézett kérést, hogy sürgessék meg a szükséges tanulmányok elkészítését, amelyeket nemzeti forrásokból is finanszíroznak.
Mi több, Görögország, Bulgária és Románia 3 héttel ezelőtt Brüsszelben partnerségi megállapodást írt alá annak érdekében, hogy ne csak a vasútra vonatkozóan készítsék el a tanulmányokat” – tette hozzá az Agerpres hírügynökség szerint Falcă.
Becslések szerint a nagy sebességű infrastruktúra kiépítése a Bukarest–Budapest közötti utazási időt mintegy 15 óráról körülbelül 6 óra 15 percre csökkenthetné. Kolozsvárról akár három és fél óra alatt elérhetővé válna a magyar főváros (ez jelenleg mintegy 10-11 órát vesz igénybe). A Bukarest–Szófia útvonal esetében az utazási idő 10 óra 15 percről 6 órára csökkenhet. A valós utazási idő nagyban függ a szükséges beruházások megvalósításától és a projektek államok közötti koordinációjától.
Falcă jelezte, hogy Románia a közepes sebességű infrastruktúrák tekintetében is késésben van, így – alacsony közigazgatási kapacitását figyelembe véve –
„Spanyolország rendelkezik a leghosszabb nagy sebességű vasúti hálózattal, és itt több ezer kilométerről beszélünk, miközben Romániában ma még közepes sebességű vonat sincs, mi pedig nagy sebességű vonatot szeretnénk. Ez hatalmas felelősséget jelent, ugyanakkor fantasztikus gazdasági bővülést és a versenyképesség növekedését is Románia számára” – érvelt a képviselő.
Ștefan Mușoiu szociáldemokrata (PSD) európai parlamenti képviselő – aki szintén az EP TRAN bizottságának tagja és árnyék-jelentéstevője ebben a dossziéban – kijelentette:
„Európai parlamenti képviselőként az a célom, hogy egy Párizsból vagy Madridból Bukarestbe tartó utazás 24 óránál rövidebb idő alatt megtehető legyen. Ez hosszú távú célkitűzés, és ez a jelentés hozzájárulhat a megvalósításához” – hangsúlyozta. Mușoiu kiemelte a hozzáférhetőség fontosságát, ugyanis jelenleg nagyon drágák az ilyen jellegű utazások.
A jövőben nagy sebességű vasút futhat be Kolozsvárra is
Fotó: Orbán Orsolya
Amint arról beszámoltunk, 2025 novemberében az Európai Bizottság nagy sebességű vasútra vonatkozó cselekvési tervet fogadott el, amely meghatározza a gyorsabb, interoperábilisabb és jobban összekapcsolt európai hálózat 2040-ig történő létrehozásához szükséges lépéseket.
A román tengerpartot és Bukarestet Erdélyen át Magyarországgal összekötő nagy sebességű vasút terve azt megelőzően szintén „európai napirenden” volt. Amint arról tavaly októberben beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és
Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötik össze Budapestet Erdély fővárosával. A nagy sebességű vasút ötletét azóta már a román hatóságok is felkarolták, tanulmányok is készültek.
Arra ösztönzik az országokat és a vasúttársaságokat, hogy tegyék megfizethetőbbé a nagy sebességű vonatjegyeket
Fotó: Tuchiluș Alex
Magyar oldalon a tavaszi kormányváltás kérdésessé tette a Fidesz által megálmodott-tervezgetett Budapest–Kolozsvár nagy sebességű vasúti összeköttetés jövőjét, létjogosultságát. A Tisza-kormány idén nyáron jelentette be a Baross Gábor nevét viselő nagyszabású vasútfejlesztési tervet, amelyben nem kapott helyet a Budapestet Erdéllyel összekötő, gyors és modern vasúthálózat kiépítési elképzelése.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon korábban tervezett nagy sebességű vasút, illetve egyéb határon átívelő tervek ügyében szeptember 26-án kérdésekkel fordultunk a magyar Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Választ eddig nem kaptunk.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter múlt heti erdélyi körútja során Emil Boc kolozsvári polgármesterrel is találkozott. A román elöljáró a múlt pénteki megbeszélés után közölte: a román–magyar üzleti fórum fejlesztése, valamint a Kolozsvár–Budapest légi járat újraindítása mellett a Budapest–Bukarest útvonalon tervezett nagy sebességű vonatok témáját is érintették.
Az ügy nem lehet teljesen ismeretlen Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter számára. A Tisza-kormány jelenlegi tárcavezetője 2022 júniusában még a Fidesz-kormány közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként Budapesten fogadta az akkori román közlekedési államtitkárt.
A Ionuț-Cristian Săvoiuval folytatott megbeszélés után Vitézy Dávid a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagy sebességű vasút ügyét is említette.
– fogalmazott több mint négy éve a jelenlegi magyar szakminiszter (aki rövid ideig, 2022 májusa és novembere között volt a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára).
Vitézy Dávid idén októberben általánosságokban kifejtette, hogy a nagy sebességű vasúti hálózat kiépítése Magyarországon „másfél évtizedes távlatban reális”. A tárcavezető szerint a következő parlamenti ciklusban, a 2030-as évek elején dőlhet el, hogy az Európai Unió ad-e elegendő forrást az ilyen léptékű beruházásokra, vagy magántőkét is be kell vonni a megvalósításukhoz. Addig a forrásokat elsősorban az elavult infrastruktúra korszerűsítésére, új járművek beszerzésére és az akadálymentesítésre fordítják.

Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.

Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.

Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.
szóljon hozzá!