
A magánórák nagy anyagi megterhelést jelentenek a családoknak
Fotó: Haáz Vince
A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatba, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében. Magánórákra, magántanárokhoz ma már nemcsak azok a diákok járnak, akik lemaradtak valamelyik tantárgyból: sokan a jobb jegyekért, a sikeres vizsgákért és a kiszemelt középiskolába való bejutásért vesznek részt felkészítőkön. A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet felmérései szerint a jelenség olyan méreteket öltött, hogy egyes családok már ugyanabból a tantárgyból akár két magántanárt fizetnek.
2026. október 18., 19:002026. október 18., 19:00
2026. október 18., 19:122026. október 18., 19:12
Az iskolai tanítás után még egy felkészítő matematikából, román nyelv és idegen nyelv magánórák, aztán házi feladat és készülés a következő napra – sok romániai diák számára ma már így néz ki egy átlagos hétköznap.
nem feltétlenül azért kell magántanár, mert a diák gyengén teljesít, hanem mert a szülő attól tart, hogy a többiek külön felkészítéssel előnybe kerülnek.
A jelenség elterjedtségére a Salvați Copiii România, vagyis a Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet augusztusban közzétett adatai világítanak rá:
A középiskolások esetében 35 százalékot mértek, ami arra utal, hogy a nyolcadik osztály végi országos felmérőre és a középiskolai felvételire való készülés különösen nagy nyomást helyez a családokra.
A szervezet egy másik, 2024 végén gyűjtött adatokra épülő felmérése szerint
Ez az összeg nem kizárólag a magánórákat jelenti, hanem többek között a délutáni iskolai foglalkozásokat, a taneszközöket és más, az oktatáshoz kapcsolódó költségeket is magában foglalja. Az összesítés szerint azonban ezek a kiadások jelentősen emelkedtek: 2021-hez képest évente mintegy 3100 lejjel kell többet fizetniük a családoknak.
És azóta az összeg valószínűleg tovább nőtt.
A magánórák jelentős összeget emésztenek fel, a felmérésben részt vevő szülők 48 százaléka számolt be ilyen kiadásról, és azoknál a családoknál, amelyek magántanárt fizetnek, az erre fordított éves átlagos összeg 6234 lej volt.
A legnépszerűbb tantárgyak között
szerepelnek, középiskolában pedig
is megjelenik.
De tény, hogy nem minden szülő engedheti meg magának, hogy ekkora összeget fordítson gyermeke tanulmányaira:
azaz a jobb iskolai eredmények reményében nemcsak a családok szabadideje, hanem sok esetben az anyagi biztonsága is áldozatul esik.
A magánórák terjedésének egyik sajátos vonása napjainkban, hogy a magánoktatás egyre kevésbé kizárólag a tanulási nehézségek kezeléséről szól. A szülők 58 százaléka az országos vizsgákra való felkészüléssel indokolta, miért járatja különórára gyermekét, 36 százalékuk azért választotta ezt a megoldást, mert a diák nem tudta megfelelően elsajátítani az iskolában tanított anyagot, 32 százalékuk pedig a már elért tanulmányi eredményeken szeretett volna javítani. Mivel egy család több indokot is megjelölhetett, ezek az arányok összeadva meghaladják a száz százalékot.
A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a felvételi körüli versengés már odáig fajult, hogy egyes szülők ugyanabból a tantárgyból két magántanárt is fizetnek gyermeküknek, hogy minél biztosabbra menjenek az országos felmérőn. A Salvați Copiii szerint ez nem feltétlenül a szülői túlzott ambíciót mutatja, sokkal inkább azt, hogy jelentős különbségek vannak az iskolák között. Egyes intézmények nemcsak magasabb színvonalú oktatást kínálnak, hanem a családok biztonságosabbnak is tarthatják őket, így a jobb középiskolába való bejutás sok szülő számára a gyermek későbbi lehetőségeinek egyik legfontosabb zálogává válik.
A különórák elterjedése ugyanakkor egy olyan problémát is láthatóvá tesz, amely messze túlmutat a magántanárok díjazásán, ugyanis ha egyre több gyerek vesz részt az iskolán kívüli felkészítésben, azok kerülhetnek hátrányba, akiknek a családja ezt nem tudja megfizetni. A Salvați Copiii adatai szerint
Bukarestben a megkérdezettek 60 százaléka számolt be különórákról, ami nagyjából húsz százalékponttal magasabb a más városokban, illetve vidéken mért aránynál.
Hasonló összefüggésre világítanak rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2026 szeptemberében közzétett PISA-eredményei is. A 2025-ös nemzetközi felmérés szerint Romániában a társadalmi-gazdasági szempontból legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetű diákok között természettudományokból 122 pontos teljesítménykülönbség mutatkozott, miközben az OECD-országok átlaga 85 pont volt. A családi háttér Romániában a tanulói teljesítmény különbségeinek 22 százalékával állt statisztikai összefüggésben, szemben a 12 százalékos OECD-átlaggal. Az adatok nem kifejezetten a különórák hatását mérik, de jól érzékeltetik, hogy a romániai oktatási rendszerben továbbra is meghatározó szerepe van annak, milyen körülmények közül érkezik egy gyerek az iskolába.
A különórák terjedése azért is került ismét előtérbe, mert Romániában a középiskolai felvételi rendszer átalakításának lehetősége is napirendre került. Az oktatási minisztérium augusztusban olyan tervezetet bocsátott közvitára, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos középiskolák saját felvételi vizsgát szervezzenek. A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet élesen bírálta az elképzelést, arra figyelmeztetve, hogy a többféle vizsga még nagyobb versenyhelyzetet teremthet, és tovább növelheti a magánórák iránti keresletet.
Ez a jelenleginél is nagyobb anyagi terhet róhatna a szülőkre, miközben tovább növelhetné a különbséget azok között, akik megengedhetik maguknak a magántanárokat, és akik nem.
Másfelől a különórák terjedésének nemcsak anyagi, hanem időbeli és lelki következményei is vannak. A Salvați Copiii diákok körében végzett konzultációja szerint
A felső tagozatosok között különösen magas a tanulással töltött idő: 41 százalékuk számolt be arról, hogy naponta több mint három órát fordít házi feladatokra, szemben az elemi osztályosok 20 és a általános iskolások 36 százalékával.
A szervezet az Egészségügyi Világszervezet adataira is hivatkozik, amelyek szerint a romániai diákok körében különösen magas az iskolai feladatokkal kapcsolatos nyomás.
A magánórák önmagukban természetesen nem jelentenek problémát. Egy jó magántanár segíthet megérteni a nehezebb tananyagot, visszaadhatja egy bizonytalan diák önbizalmát, vagy lehetőséget teremthet arra, hogy egy tehetséges gyerek az iskolai tananyagon túl is fejlődjön. A kérdés inkább az, mi történik akkor, amikor a külön felkészítés már nem választási lehetőségnek, hanem a sikeres továbbtanulás feltételének tűnik.
Javaslatai között szerepel a felzárkóztató programok bővítése, az iskola utáni foglalkozások hozzáférhetőbbé tétele, valamint a hátrányos helyzetű közösségekben működő oktatási és szociális támogatások megerősítése.
A korábbi éveknél hamarabb kezdődött az influenzaszezon Romániában, miközben egyes influenza elleni oltóanyagokból hiány alakult ki a gyógyszertárakban.
Egyre nyíltabb az elégedetlenség a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), miután Ilie Bolojan pártelnök keresztülvitte a szociáldemokraták által uralt Niculescu-kormány támogatását, miközben a liberálisok ellenzékbe vonulnak.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenzékbe vonul, de a jövő heti parlamenti szavazáson „szükségből és feltételekhez kötötten” támogatni fogja a Niculescu-kormány beiktatását – jelentette be szombaton Ilie Bolojan pártelnök.
Egyre súlyosabb egészségügyi következményekkel jár a klímaváltozás az európai városokban: a hőséggel összefüggő halálozások száma az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett.
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök – közölte pénteken Brüsszelben Nicușor Dan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy a párt képviselői és szenátorai a Luca Niculescu vezette kormány beiktatása ellen szavaznak majd.
Október 22-én, 13 órától online ülésezik a Maros Megyei Tanács. A napirenden többek között a költségvetés kiigazítása, a hulladékgazdálkodási díjak módosítása és a megújulóenergia-beruházás szerepel. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A román hatóságok pénteken újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott kereskedelmi hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását és mentését – közölte a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Péntek reggel megkezdődött a hóeltakarítás a DN 7C jelzésű, közismerten a Transzfogarasi úton, miután a hegyvidéki szakaszon csütörtök este havazás kezdődött.
Prioritás lesz a Niculescu-kormány számára a kiszolgáltatott helyzetben lévők rezsitámogatása, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások támogatása, az állami bevételek beszedésének hatékonyabbá tétele és az ország védelmi képességeinek erősítése is.
szóljon hozzá!