Hirdetés

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

magánórák

A magánórák nagy anyagi megterhelést jelentenek a családoknak

Fotó: Haáz Vince

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatba, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében. Magánórákra, magántanárokhoz ma már nemcsak azok a diákok járnak, akik lemaradtak valamelyik tantárgyból: sokan a jobb jegyekért, a sikeres vizsgákért és a kiszemelt középiskolába való bejutásért vesznek részt felkészítőkön. A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet felmérései szerint a jelenség olyan méreteket öltött, hogy egyes családok már ugyanabból a tantárgyból akár két magántanárt fizetnek.

Tóth Gödri Iringó

2026. október 18., 19:002026. október 18., 19:00

2026. október 18., 19:122026. október 18., 19:12

Az iskolai tanítás után még egy felkészítő matematikából, román nyelv és idegen nyelv magánórák, aztán házi feladat és készülés a következő napra – sok romániai diák számára ma már így néz ki egy átlagos hétköznap.

A magánóra korábban elsősorban a felzárkóztatás eszköze volt, legalábbis többnyire akkor került szóba, ha a gyerek valamelyik tantárgyból nehezen boldogult, vagy fontos vizsgára készült, mára azonban egyre inkább a tanulmányi verseny részévé vált:

Hirdetés

nem feltétlenül azért kell magántanár, mert a diák gyengén teljesít, hanem mert a szülő attól tart, hogy a többiek külön felkészítéssel előnybe kerülnek.

A jelenség elterjedtségére a Salvați Copiii România, vagyis a Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet augusztusban közzétett adatai világítanak rá:

a 10 és 17 év közötti diákok körében végzett konzultáció szerint a megkérdezettek 43 százaléka jár magánórára, a felső tagozatosok körében pedig már 57 százalékos ez az arány.

A középiskolások esetében 35 százalékot mértek, ami arra utal, hogy a nyolcadik osztály végi országos felmérőre és a középiskolai felvételire való készülés különösen nagy nyomást helyez a családokra.

Ráadásul a magánórákra járó diákok több mint fele, 55 százaléka legalább két tantárgyból vesz részt külön felkészítésen.

Közel tízezer lej évente

A szervezet egy másik, 2024 végén gyűjtött adatokra épülő felmérése szerint

a szülők évente átlagosan 9818 lejt költenek gyermekeik oktatásával kapcsolatos kiadásokra.

Ez az összeg nem kizárólag a magánórákat jelenti, hanem többek között a délutáni iskolai foglalkozásokat, a taneszközöket és más, az oktatáshoz kapcsolódó költségeket is magában foglalja. Az összesítés szerint azonban ezek a kiadások jelentősen emelkedtek: 2021-hez képest évente mintegy 3100 lejjel kell többet fizetniük a családoknak.

És azóta az összeg valószínűleg tovább nőtt.

A kiadások a gyerekek életkorával növekednek: míg az elemi osztályosok esetében átlagosan évi 6803 lejt, az általános iskola felső tagozatán már 10 781 lejt, a középiskolásoknál pedig 12 119 lejt tesznek ki.

A magánórák jelentős összeget emésztenek fel, a felmérésben részt vevő szülők 48 százaléka számolt be ilyen kiadásról, és azoknál a családoknál, amelyek magántanárt fizetnek, az erre fordított éves átlagos összeg 6234 lej volt.

A havi kiadás megközelítheti az ezer lejt, a gyerekek pedig jellemzően két tantárgyból vesznek részt külön felkészítésen.

A legnépszerűbb tantárgyak között

  • a matematika,
  • a román nyelv
  • és az idegen nyelvek

szerepelnek, középiskolában pedig

  • a fizika,
  • a kémia,
  • a biológia
  • és az informatika

is megjelenik.

De tény, hogy nem minden szülő engedheti meg magának, hogy ekkora összeget fordítson gyermeke tanulmányaira:

a magánórákat fizető családok mintegy negyede számolt be arról, hogy a külön felkészítés költségei miatt más szükséges kiadásokat kell elhalasztania,

azaz a jobb iskolai eredmények reményében nemcsak a családok szabadideje, hanem sok esetben az anyagi biztonsága is áldozatul esik.

Nemcsak annak kell magántanár, aki lemaradt

A magánórák terjedésének egyik sajátos vonása napjainkban, hogy a magánoktatás egyre kevésbé kizárólag a tanulási nehézségek kezeléséről szól. A szülők 58 százaléka az országos vizsgákra való felkészüléssel indokolta, miért járatja különórára gyermekét, 36 százalékuk azért választotta ezt a megoldást, mert a diák nem tudta megfelelően elsajátítani az iskolában tanított anyagot, 32 százalékuk pedig a már elért tanulmányi eredményeken szeretett volna javítani. Mivel egy család több indokot is megjelölhetett, ezek az arányok összeadva meghaladják a száz százalékot.

A külön felkészítés így könnyen önmagát erősítő versennyé válhat: minél többen veszik igénybe, annál inkább érezhetik úgy a többiek, hogy ők sem maradhatnak ki belőle
.

A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a felvételi körüli versengés már odáig fajult, hogy egyes szülők ugyanabból a tantárgyból két magántanárt is fizetnek gyermeküknek, hogy minél biztosabbra menjenek az országos felmérőn. A Salvați Copiii szerint ez nem feltétlenül a szülői túlzott ambíciót mutatja, sokkal inkább azt, hogy jelentős különbségek vannak az iskolák között. Egyes intézmények nemcsak magasabb színvonalú oktatást kínálnak, hanem a családok biztonságosabbnak is tarthatják őket, így a jobb középiskolába való bejutás sok szülő számára a gyermek későbbi lehetőségeinek egyik legfontosabb zálogává válik.

A család anyagi helyzete is beleszólhat az iskolai eredményekbe

A különórák elterjedése ugyanakkor egy olyan problémát is láthatóvá tesz, amely messze túlmutat a magántanárok díjazásán, ugyanis ha egyre több gyerek vesz részt az iskolán kívüli felkészítésben, azok kerülhetnek hátrányba, akiknek a családja ezt nem tudja megfizetni. A Salvați Copiii adatai szerint

a havi 5000 lejnél kevesebb nettó jövedelemből élő háztartásokban a gyerekek 35 százaléka jár különórára, míg a havi 20 ezer lejnél többet kereső családokban már mintegy 65 százalékuk.

Bukarestben a megkérdezettek 60 százaléka számolt be különórákról, ami nagyjából húsz százalékponttal magasabb a más városokban, illetve vidéken mért aránynál.

Hasonló összefüggésre világítanak rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2026 szeptemberében közzétett PISA-eredményei is. A 2025-ös nemzetközi felmérés szerint Romániában a társadalmi-gazdasági szempontból legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetű diákok között természettudományokból 122 pontos teljesítménykülönbség mutatkozott, miközben az OECD-országok átlaga 85 pont volt. A családi háttér Romániában a tanulói teljesítmény különbségeinek 22 százalékával állt statisztikai összefüggésben, szemben a 12 százalékos OECD-átlaggal. Az adatok nem kifejezetten a különórák hatását mérik, de jól érzékeltetik, hogy a romániai oktatási rendszerben továbbra is meghatározó szerepe van annak, milyen körülmények közül érkezik egy gyerek az iskolába.

Újabb vizsgák, újabb magánórák?

A különórák terjedése azért is került ismét előtérbe, mert Romániában a középiskolai felvételi rendszer átalakításának lehetősége is napirendre került. Az oktatási minisztérium augusztusban olyan tervezetet bocsátott közvitára, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos középiskolák saját felvételi vizsgát szervezzenek. A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet élesen bírálta az elképzelést, arra figyelmeztetve, hogy a többféle vizsga még nagyobb versenyhelyzetet teremthet, és tovább növelheti a magánórák iránti keresletet.

A szervezet szerint különösen aggályos, hogy a családoknak esetleg nemcsak a nyolcadik osztály végi országos felmérőre, hanem az egyes középiskolák által meghatározott követelményekre is külön fel kellene készíteniük gyermekeiket.

Ez a jelenleginél is nagyobb anyagi terhet róhatna a szülőkre, miközben tovább növelhetné a különbséget azok között, akik megengedhetik maguknak a magántanárokat, és akik nem.

Amikor a tanulás egy teljes munkanapot kitölt

Másfelől a különórák terjedésének nemcsak anyagi, hanem időbeli és lelki következményei is vannak. A Salvați Copiii diákok körében végzett konzultációja szerint

a gyerekek átlagosan napi nyolc órát töltenek iskolával és az otthoni tanulással, tízből négy diáknál azonban ez az idő eléri a napi tíz órát.

A felső tagozatosok között különösen magas a tanulással töltött idő: 41 százalékuk számolt be arról, hogy naponta több mint három órát fordít házi feladatokra, szemben az elemi osztályosok 20 és a általános iskolások 36 százalékával.

A szervezet az Egészségügyi Világszervezet adataira is hivatkozik, amelyek szerint a romániai diákok körében különösen magas az iskolai feladatokkal kapcsolatos nyomás.

A középiskolába lépés előtti életkorban a lányok 61, a fiúk 52 százaléka számolt be jelentős iskolai terhelésről.

A magánórák önmagukban természetesen nem jelentenek problémát. Egy jó magántanár segíthet megérteni a nehezebb tananyagot, visszaadhatja egy bizonytalan diák önbizalmát, vagy lehetőséget teremthet arra, hogy egy tehetséges gyerek az iskolai tananyagon túl is fejlődjön. A kérdés inkább az, mi történik akkor, amikor a külön felkészítés már nem választási lehetőségnek, hanem a sikeres továbbtanulás feltételének tűnik.

A Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet ezért nem egyszerűen a különórák visszaszorítását sürgeti, hanem azt, hogy az állami oktatásban minden gyerek megkaphassa a szükséges segítséget.

Javaslatai között szerepel a felzárkóztató programok bővítése, az iskola utáni foglalkozások hozzáférhetőbbé tétele, valamint a hátrányos helyzetű közösségekben működő oktatási és szociális támogatások megerősítése.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 18., vasárnap

Vakcinahiány nehezíti az influenzaszezont, már az első halálesetet is jelentették

A korábbi éveknél hamarabb kezdődött az influenzaszezon Romániában, miközben egyes influenza elleni oltóanyagokból hiány alakult ki a gyógyszertárakban.

Vakcinahiány nehezíti az influenzaszezont, már az első halálesetet is jelentették
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Kormányzás helyett statisztaszerep: egyre több liberális fordul szembe Bolojannal

Egyre nyíltabb az elégedetlenség a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), miután Ilie Bolojan pártelnök keresztülvitte a szociáldemokraták által uralt Niculescu-kormány támogatását, miközben a liberálisok ellenzékbe vonulnak.

Kormányzás helyett statisztaszerep: egyre több liberális fordul szembe Bolojannal
2026. október 17., szombat

A PNL szükségből és feltételekhez kötötten támogatni fogja a Niculescu-kormány beiktatását

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenzékbe vonul, de a jövő heti parlamenti szavazáson „szükségből és feltételekhez kötötten” támogatni fogja a Niculescu-kormány beiktatását – jelentette be szombaton Ilie Bolojan pártelnök.

A PNL szükségből és feltételekhez kötötten támogatni fogja a Niculescu-kormány beiktatását
2026. október 17., szombat

Évről évre több halálos áldozatot követel a hőség Európában – Romániában is ezrek életét veszélyezteti

Egyre súlyosabb egészségügyi következményekkel jár a klímaváltozás az európai városokban: a hőséggel összefüggő halálozások száma az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett.

Évről évre több halálos áldozatot követel a hőség Európában – Romániában is ezrek életét veszélyezteti
Hirdetés
2026. október 17., szombat

Drónfenyegetés a Fekete-tengeren: Franciaországtól kap védelmi segítséget Románia

Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök – közölte pénteken Brüsszelben Nicușor Dan.

Drónfenyegetés a Fekete-tengeren: Franciaországtól kap védelmi segítséget Románia
2026. október 16., péntek

„Nem bármi áron”: az USR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy a párt képviselői és szenátorai a Luca Niculescu vezette kormány beiktatása ellen szavaznak majd.

„Nem bármi áron”: az USR nem szavazza meg a Niculescu-kormányt
2026. október 16., péntek

Október 22-én tartja soron következő ülését a Maros Megyei Tanács

Október 22-én, 13 órától online ülésezik a Maros Megyei Tanács. A napirenden többek között a költségvetés kiigazítása, a hulladékgazdálkodási díjak módosítása és a megújulóenergia-beruházás szerepel. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Október 22-én tartja soron következő ülését a Maros Megyei Tanács
Hirdetés
2026. október 16., péntek

Újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását

A román hatóságok pénteken újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott kereskedelmi hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását és mentését – közölte a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).

Újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását
2026. október 16., péntek

Beindították a hókotrókat a Transzfogarasi úton

Péntek reggel megkezdődött a hóeltakarítás a DN 7C jelzésű, közismerten a Transzfogarasi úton, miután a hegyvidéki szakaszon csütörtök este havazás kezdődött.

Beindították a hókotrókat a Transzfogarasi úton
2026. október 16., péntek

Halaszthatatlan ügyek mellett a kisebbségi jogok is szerepelnek a Niculescu-kormány programjában

Prioritás lesz a Niculescu-kormány számára a kiszolgáltatott helyzetben lévők rezsitámogatása, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások támogatása, az állami bevételek beszedésének hatékonyabbá tétele és az ország védelmi képességeinek erősítése is.

Halaszthatatlan ügyek mellett a kisebbségi jogok is szerepelnek a Niculescu-kormány programjában
Hirdetés
Hirdetés