George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1947-ben
Fotó: Wikipedia
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. június 5-én hirdették meg az Európa újraépítését célzó amerikai segélyprogramot, a Marshall-tervet. Ennek egyik következménye volt, hogy a támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
2022. május 31., 20:172022. május 31., 20:17
Európa gazdasági megosztottsága az 1947-es Marshall-tervvel intézményesült, amelyet meghirdetőjéről, George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről neveztek el. Az amerikai politikus a Harvard Egyetemen tartott beszédében hirdette meg a programot, amelynek keretében 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott elsősorban amerikai áru formájában.
A Marshall-terv meghirdetésének éve vízválasztó volt a háborút követő gazdasági tervezésben. Európában a politikai, a gazdasági és a szellemi válságban rekedt országok csak az Egyesült Államoktól remélhettek segítséget. Az amerikaiak eközben a megszállt területekről érkező jelentések alapján a békeszerződések mielőbbi tárgyalását sürgették. A politikai és gazdasági szükségszerűségek termékeny talaján született meg az amerikai külügyminiszter ajánlata Európa amerikai segélyekkel és hitelekkel történő helyreállításáról, amelyet – legalábbis szövege szerint – valamennyi európai országra ki akart terjeszteni. A terv maga Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogramot takar, ezt az USA minden európai államnak felajánlotta, ám a szovjet befolyás alá került országok szovjet utasításra nem fogadták el. A visszautasítást követően
amelynek feladata az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek szétosztása.
A győztesek már a háború lezárását megelőzően megtervezték a jövő nemzetközi kapcsolatait. Politikai, gazdasági és humanitárius küldöttségek népes tábora dolgozott – a háborúellenesség szellemétől átitatva – az 1945-öt követő „új világrend” megteremtésén. Az 1944–1945-ben lezajlott értekezletek azonban bebizonyították: a győztes nagyhatalmak – az USA és a Szovjetunió – a valóságban gyökeresen eltérő terveket dolgoztak ki a háború utáni nemzetközi rendről. Már akkor világossá vált a felek számára, hogy kapcsolataik a jövőben korántsem lesznek zökkenőmentesek.
A régió kivitele ugyanakkor elhanyagolható volt, tehát jelentős kereskedelmi hiány jellemezte Európát. 1947 nyarára gazdasági válság alakult ki: Európának nem volt elegendő valutatartaléka a behozatalra. Két megoldás kínálkozott: a behozatal jelentős csökkentése, amely lehetetlennek tűnt, hiszen a termelés (különösen a mezőgazdaságé) töredéke volt a világháború előtti időszaknak, továbbá a kereslet csökkentése deflációs spirálhoz vezethetett volna. Másrészt a világháború nélkülözéseit túlélő lakosság elégedetlenkedését váltotta volna ki a kínálat jelentős szűkítése. Francia- és Olaszország 1947 őszén ugyan megpróbálkozott a fogyasztás csökkentésével, ez azonban zavargásokat idézett elő. Ezért Amerika 247 millió dolláros segélyt irányzott elő Franciaországnak. Időközben világossá vált az is, hogy alkalmi segélyekkel nem lehet elsimítani a társadalmi feszültségeket: a hidegháború kezdetén a szovjet propaganda mélyen hatott a nélkülöző tömegekre, így Amerika a második megoldást választotta a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében: szervezetten segélyeket osztott az európai országokban javarészt adományként, kisebb részét kölcsönként.
A nyugat-európai integrációs törekvések fokozásához jelentős mértékben hozzájárultak a közép- kelet-európai folyamatok is. A második világháborút követően a Szovjetunió által megszállt területeken gyors ütemben folyt a kommunista rendszerek kiépítése. Az 1946-os év folyamán a churchilli retorikában „vasfüggöny” hasonlattal megjelent a szovjet ellenségkép. Ez az álláspont annak a felismeréséből indult ki, hogy a Szovjetuniónak nem állt szándékában eltűrni az általa befolyásolt területeken a szabad parlamentáris demokráciák működését. Ugyanakkor a szovjetizálódó közép-kelet-európai tömb politikailag és gazdaságilag is igyekezett elszakadni a demokratikus berendezkedésű nyugat-európai államoktól. A kontinens nyugati országait támogató Marshall-terv szovjet érdekszférába tartozó országok általi, szovjet nyomásra történő elutasítása elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.
A Marshall-terv egyik következménye volt, hogy az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A legnagyobb támogatást, 3585 millió dollárt Nagy-Britannia kapta, őt követte Franciaország és Olaszország. Izland a segély mindössze 0,001 százalékában részesült.
A terv meghirdetője
George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1880. december 31-én született. A lexingtoni katonai főiskolán tanult, 1902-ben alhadnagyi rangot szerzett, az első világháborúban Franciaországban szolgált. Franklin D. Roosevelt elnök 1939. szeptember 1-jén vezérkari főnökké léptette elő, 1945-ig szolgált ebben a minőségben. 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, tekintélye és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert európai újjáépítési programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor. 1950-ben a koreai háború idején Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek. Washingtonban hunyt el 1959. október 16-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!