George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1947-ben
Fotó: Wikipedia
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. június 5-én hirdették meg az Európa újraépítését célzó amerikai segélyprogramot, a Marshall-tervet. Ennek egyik következménye volt, hogy a támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
2022. május 31., 20:172022. május 31., 20:17
Európa gazdasági megosztottsága az 1947-es Marshall-tervvel intézményesült, amelyet meghirdetőjéről, George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről neveztek el. Az amerikai politikus a Harvard Egyetemen tartott beszédében hirdette meg a programot, amelynek keretében 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott elsősorban amerikai áru formájában.
A Marshall-terv meghirdetésének éve vízválasztó volt a háborút követő gazdasági tervezésben. Európában a politikai, a gazdasági és a szellemi válságban rekedt országok csak az Egyesült Államoktól remélhettek segítséget. Az amerikaiak eközben a megszállt területekről érkező jelentések alapján a békeszerződések mielőbbi tárgyalását sürgették. A politikai és gazdasági szükségszerűségek termékeny talaján született meg az amerikai külügyminiszter ajánlata Európa amerikai segélyekkel és hitelekkel történő helyreállításáról, amelyet – legalábbis szövege szerint – valamennyi európai országra ki akart terjeszteni. A terv maga Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogramot takar, ezt az USA minden európai államnak felajánlotta, ám a szovjet befolyás alá került országok szovjet utasításra nem fogadták el. A visszautasítást követően
amelynek feladata az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek szétosztása.
A győztesek már a háború lezárását megelőzően megtervezték a jövő nemzetközi kapcsolatait. Politikai, gazdasági és humanitárius küldöttségek népes tábora dolgozott – a háborúellenesség szellemétől átitatva – az 1945-öt követő „új világrend” megteremtésén. Az 1944–1945-ben lezajlott értekezletek azonban bebizonyították: a győztes nagyhatalmak – az USA és a Szovjetunió – a valóságban gyökeresen eltérő terveket dolgoztak ki a háború utáni nemzetközi rendről. Már akkor világossá vált a felek számára, hogy kapcsolataik a jövőben korántsem lesznek zökkenőmentesek.
A régió kivitele ugyanakkor elhanyagolható volt, tehát jelentős kereskedelmi hiány jellemezte Európát. 1947 nyarára gazdasági válság alakult ki: Európának nem volt elegendő valutatartaléka a behozatalra. Két megoldás kínálkozott: a behozatal jelentős csökkentése, amely lehetetlennek tűnt, hiszen a termelés (különösen a mezőgazdaságé) töredéke volt a világháború előtti időszaknak, továbbá a kereslet csökkentése deflációs spirálhoz vezethetett volna. Másrészt a világháború nélkülözéseit túlélő lakosság elégedetlenkedését váltotta volna ki a kínálat jelentős szűkítése. Francia- és Olaszország 1947 őszén ugyan megpróbálkozott a fogyasztás csökkentésével, ez azonban zavargásokat idézett elő. Ezért Amerika 247 millió dolláros segélyt irányzott elő Franciaországnak. Időközben világossá vált az is, hogy alkalmi segélyekkel nem lehet elsimítani a társadalmi feszültségeket: a hidegháború kezdetén a szovjet propaganda mélyen hatott a nélkülöző tömegekre, így Amerika a második megoldást választotta a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében: szervezetten segélyeket osztott az európai országokban javarészt adományként, kisebb részét kölcsönként.
A nyugat-európai integrációs törekvések fokozásához jelentős mértékben hozzájárultak a közép- kelet-európai folyamatok is. A második világháborút követően a Szovjetunió által megszállt területeken gyors ütemben folyt a kommunista rendszerek kiépítése. Az 1946-os év folyamán a churchilli retorikában „vasfüggöny” hasonlattal megjelent a szovjet ellenségkép. Ez az álláspont annak a felismeréséből indult ki, hogy a Szovjetuniónak nem állt szándékában eltűrni az általa befolyásolt területeken a szabad parlamentáris demokráciák működését. Ugyanakkor a szovjetizálódó közép-kelet-európai tömb politikailag és gazdaságilag is igyekezett elszakadni a demokratikus berendezkedésű nyugat-európai államoktól. A kontinens nyugati országait támogató Marshall-terv szovjet érdekszférába tartozó országok általi, szovjet nyomásra történő elutasítása elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.
A Marshall-terv egyik következménye volt, hogy az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A legnagyobb támogatást, 3585 millió dollárt Nagy-Britannia kapta, őt követte Franciaország és Olaszország. Izland a segély mindössze 0,001 százalékában részesült.
A terv meghirdetője
George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1880. december 31-én született. A lexingtoni katonai főiskolán tanult, 1902-ben alhadnagyi rangot szerzett, az első világháborúban Franciaországban szolgált. Franklin D. Roosevelt elnök 1939. szeptember 1-jén vezérkari főnökké léptette elő, 1945-ig szolgált ebben a minőségben. 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, tekintélye és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert európai újjáépítési programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor. 1950-ben a koreai háború idején Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek. Washingtonban hunyt el 1959. október 16-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!