George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1947-ben
Fotó: Wikipedia
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. június 5-én hirdették meg az Európa újraépítését célzó amerikai segélyprogramot, a Marshall-tervet. Ennek egyik következménye volt, hogy a támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
2022. május 31., 20:172022. május 31., 20:17
Európa gazdasági megosztottsága az 1947-es Marshall-tervvel intézményesült, amelyet meghirdetőjéről, George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről neveztek el. Az amerikai politikus a Harvard Egyetemen tartott beszédében hirdette meg a programot, amelynek keretében 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott elsősorban amerikai áru formájában.
A Marshall-terv meghirdetésének éve vízválasztó volt a háborút követő gazdasági tervezésben. Európában a politikai, a gazdasági és a szellemi válságban rekedt országok csak az Egyesült Államoktól remélhettek segítséget. Az amerikaiak eközben a megszállt területekről érkező jelentések alapján a békeszerződések mielőbbi tárgyalását sürgették. A politikai és gazdasági szükségszerűségek termékeny talaján született meg az amerikai külügyminiszter ajánlata Európa amerikai segélyekkel és hitelekkel történő helyreállításáról, amelyet – legalábbis szövege szerint – valamennyi európai országra ki akart terjeszteni. A terv maga Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogramot takar, ezt az USA minden európai államnak felajánlotta, ám a szovjet befolyás alá került országok szovjet utasításra nem fogadták el. A visszautasítást követően
amelynek feladata az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek szétosztása.
A győztesek már a háború lezárását megelőzően megtervezték a jövő nemzetközi kapcsolatait. Politikai, gazdasági és humanitárius küldöttségek népes tábora dolgozott – a háborúellenesség szellemétől átitatva – az 1945-öt követő „új világrend” megteremtésén. Az 1944–1945-ben lezajlott értekezletek azonban bebizonyították: a győztes nagyhatalmak – az USA és a Szovjetunió – a valóságban gyökeresen eltérő terveket dolgoztak ki a háború utáni nemzetközi rendről. Már akkor világossá vált a felek számára, hogy kapcsolataik a jövőben korántsem lesznek zökkenőmentesek.
A régió kivitele ugyanakkor elhanyagolható volt, tehát jelentős kereskedelmi hiány jellemezte Európát. 1947 nyarára gazdasági válság alakult ki: Európának nem volt elegendő valutatartaléka a behozatalra. Két megoldás kínálkozott: a behozatal jelentős csökkentése, amely lehetetlennek tűnt, hiszen a termelés (különösen a mezőgazdaságé) töredéke volt a világháború előtti időszaknak, továbbá a kereslet csökkentése deflációs spirálhoz vezethetett volna. Másrészt a világháború nélkülözéseit túlélő lakosság elégedetlenkedését váltotta volna ki a kínálat jelentős szűkítése. Francia- és Olaszország 1947 őszén ugyan megpróbálkozott a fogyasztás csökkentésével, ez azonban zavargásokat idézett elő. Ezért Amerika 247 millió dolláros segélyt irányzott elő Franciaországnak. Időközben világossá vált az is, hogy alkalmi segélyekkel nem lehet elsimítani a társadalmi feszültségeket: a hidegháború kezdetén a szovjet propaganda mélyen hatott a nélkülöző tömegekre, így Amerika a második megoldást választotta a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében: szervezetten segélyeket osztott az európai országokban javarészt adományként, kisebb részét kölcsönként.
A nyugat-európai integrációs törekvések fokozásához jelentős mértékben hozzájárultak a közép- kelet-európai folyamatok is. A második világháborút követően a Szovjetunió által megszállt területeken gyors ütemben folyt a kommunista rendszerek kiépítése. Az 1946-os év folyamán a churchilli retorikában „vasfüggöny” hasonlattal megjelent a szovjet ellenségkép. Ez az álláspont annak a felismeréséből indult ki, hogy a Szovjetuniónak nem állt szándékában eltűrni az általa befolyásolt területeken a szabad parlamentáris demokráciák működését. Ugyanakkor a szovjetizálódó közép-kelet-európai tömb politikailag és gazdaságilag is igyekezett elszakadni a demokratikus berendezkedésű nyugat-európai államoktól. A kontinens nyugati országait támogató Marshall-terv szovjet érdekszférába tartozó országok általi, szovjet nyomásra történő elutasítása elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.
A Marshall-terv egyik következménye volt, hogy az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A legnagyobb támogatást, 3585 millió dollárt Nagy-Britannia kapta, őt követte Franciaország és Olaszország. Izland a segély mindössze 0,001 százalékában részesült.
A terv meghirdetője
George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1880. december 31-én született. A lexingtoni katonai főiskolán tanult, 1902-ben alhadnagyi rangot szerzett, az első világháborúban Franciaországban szolgált. Franklin D. Roosevelt elnök 1939. szeptember 1-jén vezérkari főnökké léptette elő, 1945-ig szolgált ebben a minőségben. 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, tekintélye és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert európai újjáépítési programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor. 1950-ben a koreai háború idején Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek. Washingtonban hunyt el 1959. október 16-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!