George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1947-ben
Fotó: Wikipedia
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. június 5-én hirdették meg az Európa újraépítését célzó amerikai segélyprogramot, a Marshall-tervet. Ennek egyik következménye volt, hogy a támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
2022. május 31., 20:172022. május 31., 20:17
Európa gazdasági megosztottsága az 1947-es Marshall-tervvel intézményesült, amelyet meghirdetőjéről, George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről neveztek el. Az amerikai politikus a Harvard Egyetemen tartott beszédében hirdette meg a programot, amelynek keretében 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott elsősorban amerikai áru formájában.
A Marshall-terv meghirdetésének éve vízválasztó volt a háborút követő gazdasági tervezésben. Európában a politikai, a gazdasági és a szellemi válságban rekedt országok csak az Egyesült Államoktól remélhettek segítséget. Az amerikaiak eközben a megszállt területekről érkező jelentések alapján a békeszerződések mielőbbi tárgyalását sürgették. A politikai és gazdasági szükségszerűségek termékeny talaján született meg az amerikai külügyminiszter ajánlata Európa amerikai segélyekkel és hitelekkel történő helyreállításáról, amelyet – legalábbis szövege szerint – valamennyi európai országra ki akart terjeszteni. A terv maga Európa háború utáni újjáépítését célzó amerikai segélyprogramot takar, ezt az USA minden európai államnak felajánlotta, ám a szovjet befolyás alá került országok szovjet utasításra nem fogadták el. A visszautasítást követően
amelynek feladata az európai kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a Marshall-terv keretében érkező amerikai segélyek szétosztása.
A győztesek már a háború lezárását megelőzően megtervezték a jövő nemzetközi kapcsolatait. Politikai, gazdasági és humanitárius küldöttségek népes tábora dolgozott – a háborúellenesség szellemétől átitatva – az 1945-öt követő „új világrend” megteremtésén. Az 1944–1945-ben lezajlott értekezletek azonban bebizonyították: a győztes nagyhatalmak – az USA és a Szovjetunió – a valóságban gyökeresen eltérő terveket dolgoztak ki a háború utáni nemzetközi rendről. Már akkor világossá vált a felek számára, hogy kapcsolataik a jövőben korántsem lesznek zökkenőmentesek.
A régió kivitele ugyanakkor elhanyagolható volt, tehát jelentős kereskedelmi hiány jellemezte Európát. 1947 nyarára gazdasági válság alakult ki: Európának nem volt elegendő valutatartaléka a behozatalra. Két megoldás kínálkozott: a behozatal jelentős csökkentése, amely lehetetlennek tűnt, hiszen a termelés (különösen a mezőgazdaságé) töredéke volt a világháború előtti időszaknak, továbbá a kereslet csökkentése deflációs spirálhoz vezethetett volna. Másrészt a világháború nélkülözéseit túlélő lakosság elégedetlenkedését váltotta volna ki a kínálat jelentős szűkítése. Francia- és Olaszország 1947 őszén ugyan megpróbálkozott a fogyasztás csökkentésével, ez azonban zavargásokat idézett elő. Ezért Amerika 247 millió dolláros segélyt irányzott elő Franciaországnak. Időközben világossá vált az is, hogy alkalmi segélyekkel nem lehet elsimítani a társadalmi feszültségeket: a hidegháború kezdetén a szovjet propaganda mélyen hatott a nélkülöző tömegekre, így Amerika a második megoldást választotta a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében: szervezetten segélyeket osztott az európai országokban javarészt adományként, kisebb részét kölcsönként.
A nyugat-európai integrációs törekvések fokozásához jelentős mértékben hozzájárultak a közép- kelet-európai folyamatok is. A második világháborút követően a Szovjetunió által megszállt területeken gyors ütemben folyt a kommunista rendszerek kiépítése. Az 1946-os év folyamán a churchilli retorikában „vasfüggöny” hasonlattal megjelent a szovjet ellenségkép. Ez az álláspont annak a felismeréséből indult ki, hogy a Szovjetuniónak nem állt szándékában eltűrni az általa befolyásolt területeken a szabad parlamentáris demokráciák működését. Ugyanakkor a szovjetizálódó közép-kelet-európai tömb politikailag és gazdaságilag is igyekezett elszakadni a demokratikus berendezkedésű nyugat-európai államoktól. A kontinens nyugati országait támogató Marshall-terv szovjet érdekszférába tartozó országok általi, szovjet nyomásra történő elutasítása elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.
A Marshall-terv egyik következménye volt, hogy az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A legnagyobb támogatást, 3585 millió dollárt Nagy-Britannia kapta, őt követte Franciaország és Olaszország. Izland a segély mindössze 0,001 százalékában részesült.
A terv meghirdetője
George C. Marshall Nobel-békedíjas tábornok, politikus 1880. december 31-én született. A lexingtoni katonai főiskolán tanult, 1902-ben alhadnagyi rangot szerzett, az első világháborúban Franciaországban szolgált. Franklin D. Roosevelt elnök 1939. szeptember 1-jén vezérkari főnökké léptette elő, 1945-ig szolgált ebben a minőségben. 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, tekintélye és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert európai újjáépítési programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor. 1950-ben a koreai háború idején Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek. Washingtonban hunyt el 1959. október 16-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!