
A James Webb űrtávcső egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös teleszkóp.
Fotó: Wikipédia
2022. július 26., 10:222022. július 26., 10:22
A csillagok fürkészése mindenkoron az emberiség egyik alaptevékenységének számított. Az emberi szem nem lát túl messze, a távcsövek közelebb hozták a csillagokat, a mostanra kifejlesztett technikával már a világúr legmélyére látunk. A tudomány fejlődése ma már az egykori tudományos-fantasztikus írók szárnyaló fantáziáját is kezdi túllépni.
Tudományos körökben, de a közösségi médiában is hatalmas szenzációt keltettek a napokban azok a fotók, melyek a világűr legmélyét mutatják. Emberi ésszel nehezen felfogható, hogy meddig „lát” a James Webb-űrtávcső, az amerikai űrhivatal, a NASA által közzétett lélegzetelállító felvételek gyakorlatilag új korszakot nyitnak az űrkutatás terén. Amikor a 17. század elején Galileo Galilei megépítette saját, a korábbiaknál lényegesen jobb távcsövét, hatvanszoros nagyítást ért el. Ez elég volt ahhoz, hogy felfedezte a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit. Két emberöltővel később Sir Isaac Newton megalkotta az első tükrös távcsövet, erre az elvre alapul az egyik legnagyobb teljesítményű teleszkóp, a Hubble űrtávcső működése is. Ám az emberiség kíváncsisága lankadatlan maradt, mindenáron szeretnénk megismerni eredetünket, a kezdeteket, látni, honnan jöttünk és merre tartunk. Ehhez nyújt segítséget a Webb-távcső, a valaha épített legjobb űrteleszkóp.
A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató űrtávcső a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxisok születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. Tehát egy hihetetlenül nagy teljesítményű eszköznek tervezték, amely
Bár maga a „célpont” egy 4,6 milliárd fényév távolságban lévő galaxishalmaz és annak több száz tagja, ezek mellett távolabbi (régebbi) – akár 12-13 milliárd fényév távolságban található, a világegyetem egy ősi állapotát mutató – galaxisok fényei is láthatók. Egy fényév 9,4607 billió kilométernek felel meg, így szinte felfoghatatlan, meddig „lát” el a teleszkóp. Talán eljön a nap, amikor egyenesen az ősrobbanásra tekinthetünk rá… Az általa készített első fotót Bill Nelson, a NASA vezetője ismertette, elmagyarázva, hogy egyetlen aprócska vizsgált területen látható galaxisok sokaságát látjuk a képen. Ezektől a fényforrásoktól nagyjából 13 milliárd évet utazott a fény, de a tervek szerint még ennél is messzebbre fogunk ellátni az új űrtávcsővel.
és az első kép az első pillantásunkat jelenti ezen az ablakon keresztül. A kép maga 12,5 órán át készült – a Hubble Deep Field 100 órányi felvételt sűrített egy képbe –, és egy olyan galaxishalmazt mutat, amely gravitációs lencseként működik, vagyis felerősíti a mögüle érkező, halványabb galaxisok fényét, így azok is jól megfigyelhetővé válnak. Maga a galaxishalmaz egyébként a 4,6 milliárd évvel ezelőtti formájában látható. Hasonló képet egyébként már a Hubble űrtávcső is készített 1995-ben. Akkor 100 órán át irányították a távcsövet szó szerint a semmibe, egy teljesen feketének látszó pontba. A kísérlet végére kiderült, hogy amit addig üresnek hittek, ott több ezer galaxis rejtőzött.
Természetesen a James Webb űrtávcső folyamatosan küldi a Földre a felvételeket. Minden korábbinál távolabbi és régebbi dolgokat fog majd vizsgálni, még a kozmikus poron is átlát, mivel az infravörös hullámok nem akadnak fel rajta. A kutatók tehát hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!