
A 20. század első évtizedeiben az egyik legnagyobb magyar költőként és prózaíróként számon tartott Kosztolányi Dezsőnek kiemelkedő tehetsége ellenére sem volt nyugodt élete.
2015. március 28., 14:432015. március 28., 14:43
Van abban valami sorsszerűség, ahogyan a 20. századi magyar irodalom nagyjai közül előbb Kosztolányi Dezsőnek, majd József Attilának is magyartanára miatt kellett félbeszakítania tanulmányait. Korabeli pedellusaik még csak nem is sejthették, hogy leendő költő- és íróóriásokkal van dolguk, akiknek sajátos életfelfogásukra kiemelkedő tehetségük lehetne „mentség”. A 130 évvel ezelőtt, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezsőt azonban különösebben nem viselte meg, hogy szülővárosában, a délvidéki Szabadkán egy önképzőköri konfliktusa miatt, érettségi előtt rúgatta ki a gimnáziumból magyartanára: a tehetséges fiatalember magántanulóként érettségizett le Szegeden.
Az értelmiségi szülők gyerekeként született Kosztolányit apai nagyapja, az 1848-as magyar szabadságharc idején Bem hadseregében szolgáló Kosztolányi Ágoston banktisztviselő tanította meg zsenge gyerekkorban írni, olvasni magyarul és angolul. A századelőn előbb a budapesti egyetem magyar–német szakán tanult, majd a bécsi egyetemen kóstolt bele a filozófiába. A filozófia területén szert tett jártasságára később a Tanácsköztársaság kulturális elöljárói tartottak igényt, amikor megbízták Marx Károly A tőke című munkájának magyarra fordításával. Kosztolányi az 1910-es években budapesti szerkesztőségben dolgozott együtt a később kommunista diktatúra vezetőjével, Kun Bélával, aki a hatalomátvétel előtt még azt tanácsolta egykori újságíró kollégájának, hogy tanuljon ki egy rendes szakmát, mert a Tanácsköztársaságban nem lesz szükség költőkre. Ennek ellenére az új hatalom részéről megbízatásokat kapott, de vezető tisztséget nem töltött be, sőt, a terror elszabadulásával Kosztolányi hátat fordított Kun Béláéknak. A költőzseni későbbi életét mégis ez a rövid időszak határozta meg: hogy szabaduljon a bűntudattól, a kommün bukása után, rövid időre az Új nemzedék című jobboldali laphoz szegődött, amely ízekre szedte a vörösek viselt dolgait. Noha Kosztolányi valójában soha nem politizált, megmutatkozó szépirodalmi zsenialitása Trianon után mind a jobboldali, mind a baloldali sajtó kereszttüzébe került. A jobboldal a Tanácsköztársaság idején vállalt – valójában nehezen meghatározható – szerepéért kárhoztatta, a baloldal pedig azt kérte rajta számon, hogy miért volt munkatársa az Új nemzedék nevű, helyenként antiszemita hangot is megütő kiadványnak.
Kosztolányi, igazából rendszeresen döntögetett tabukat publicisztikai írásaiban, illetve szépirodalmi kritikáiban. Ady Endre egyik legvehemensebb bírálójaként tartották számon, aki már a húszas évek derekán méltatlannak ítélte az Ady-kultuszt.
Az 1910-ben megjelent A szegény kisgyermek panaszai című verseskötete egyből a Nyugat első nemzedékének egyik vezéregyéniségévé tette, és elismertségét újabb és újabb verseskötetek erősítették. Azon ritka alkotóink egyike, akik versben, rövid prózában, illetve regényben egyaránt nagyot alkottak. Ki ne ismerné Esti Kornél novellahősét vagy a gazdáit meggyilkoló cselédlány, Édes Anna történetét? 1926-ban megjelent regénye máig maradandó korrajz az 1918–1919-es budapesti közállapotokról, a Tanácsköztársaságról, illetve annak bukásáról. Úgy, ahogyan azt maga Kosztolányi látta és átélte.
Felesége, Harmos Ilona – költői álneve Görög Ilona –1913-ban kötött házasságuktól kezdve Kosztolányi 1936 novemberében bekövetkezett haláláig mindvégig hűséges társa maradt. Vele szenvedte végig a költő 1933-ban felfedezett daganatos betegségét, amellyel Magyarországon és külföldön is többször műtötték, kezelték.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!