
Budapesten 110 ország több mint 800 versenyzője állt fel a küzdőtérre
Fotó: MTI
Véget ért minden idők legnagyobb és legjobban szervezett birkózó-világbajnoksága, amelynek Budapest adott otthont. A magyar küldöttség kitett magáért, hiszen minden éremből sikerült legalább egyet begyűjtenie.
2018. november 04., 10:012018. november 04., 10:01
2018. november 04., 10:382018. november 04., 10:38
Nenad Lalovics, a nemzetközi szövetség elnöke a világeseményt megelőzően szerény elvárást támasztott a szervezők elé: ez legyen a legjobb! A hét végén véget ért kilencnapos küzdelemsorozat végén pedig sok szakember és versenyző, valamint maga az elnök szerint is tényleg a magyarországi volt a legjobb. És egyben a legnagyobb is, hiszen 110 ország 860 versenyzője állt fel a küzdőtérre a budapesti Papp László Sportarénában. A versenyeket október 20. és 28. között rendezték három szakágban: férfi szabadfogásban, női szabadfogásban, valamint férfi kötöttfogásban, szakáganként tíz-tíz, összesen harminc súlycsoportban.
A szervezés, a logisztika, a kísérő programok kiváló minősége önmagában még nem jelentett volna sikeres világversenyt, legalábbis magyar részről. Ehhez maguk a részt vevő magyar sportolók tették hozzá a magukét érmek, értékes helyezések formájában. Hiszen évek vagy évtizedek múlva sokkal inkább erre emlékezik majd mindenki, és nem arra, hogy milyen olajozottan mentek a dolgok a rendezés során. És való igaz: a magyar birkózók kitettek magukért. Egy arany-, két ezüst- és egy bronzérem, valamint négy ötödik hely a tiszteletre méltó mérleg, ráadásul a kötöttfogású pontversenyben
Bácsi Péter elképesztő módon 35 évesen jutott fel újra a csúcsra. Lőrincz Tamás és Korpási Bálint ezüstérme, döntőbeli helytállása ugyancsak dicséretet érdemel csakúgy, mint Barka Emese újabb világbajnoki dobogója. De még az ötödik helyezettek is hősként küzdöttek, hiszen Sastin Marianna (aki évekkel ezelőtt a magyar női birkózás első aranyérmét szerezte Magyarországnak éppen Budapesten) kilenc hónappal kisfia születése után vállalta a megmérettetést. Németh Zsanett súlyos térdsérülést szenvedve küzdötte végig az elődöntő utolsó perceit, Kiss Balázs utolsó erőtartalékait felélve harcolt a bronzéremért. A honosított, ukrán születésű, 2017-től magyar színekben versenyző szabadfogású birkózó, Olejnik Pavlo pedig új hazáját is becsülettel képviselte. Amúgy volt még egy magyar érdekeltség a 77 kilósoknál, a vajdasági magyar világbajnok, a szerb színekben versenyző, zentai Nemes Viktor (tavaly a vb-döntőben ő győzött) a dobogó harmadik fokára.
A legfényesebb érmet Bácsi Péter szerezte, aki a kötöttfogásúak 82 kilósok kategóriájában aranyat szerzett. Viszont talán nem ez a legfontosabb, ami említésre méltó, hanem inkább az, ahogy ezt elérte. Az FTC 35 éves klasszisa súlyos térdsérülése miatt nem léphetett szőnyegre a 2013-as budapesti vb-n. Azóta csak reménykedett benne, hogy egyszer ez még megadatik neki, de tudta, néhány évet várnia kell, amíg újra Magyarországnak adják a vb-rendezést. Felfoghatatlannak nevezte, hogy öt évvel később az élet megadta neki az esélyt, hogy valóra váltsa álmát. Ha ugyanis nem Budapesten rendezték volna a tornát, a riói olimpia után már rég abbahagyta volna a versenyzést. Sike András szövetségi kapitány, aki gyerekkora óta edzője az immár kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok birkózónak, úgy vélekedett, ez egy tökéletesen szép búcsú lehet, de hozzátette, a döntést tanítványának kell meghoznia, ha ő folytatni akarja, nem fogja lebeszélni.
Bácsi Péter...
Fotó: MTI
... és Korpási Bálint: előbbi arany, utóbbi ezüstérmet szerzett a magyar küldöttségnek
Fotó: MTI
Bácsi Péter sportolói nagyságát dicséri az a mód is, ahogy megszerezte az aranyérmet: a döntőben ugyanis 0–3-as állást fordított meg török ellenfelével szemben.
Az első három meccsemen semmilyen akció nem sikerült, de most és az elődöntőben, amikor nagyon kellett, összejött. Álomszerű, hogy itthon ünnepelhetek a családom, a szeretteim előtt” – nyilatkozta a döntőt követően a 35 éves sportoló.
A kilencnapos torna ismét bebizonyította, hogy érdemes világversenyt rendezni, mert magyar és külföldi fiúk-lányok, a jövő birkózóreménységei, sportbarátok, szurkolók testközelből láthatták a birkózó sztárokat, fényképeket készíthettek velük, aláírást kértek tőlük – örök élményt kapva és nyújtva nekik.
az M1 aktuális csatornán a vasárnap zárult világbajnokság kapcsán. „Bár 2024-ben nem rendezünk olimpiát, de tulajdonképpen néhány év alatt egy miniolimpiára kerül sor, annyi sportágban rendezünk világbajnokságot, kiemelkedő eseményt. Ennek nagyon erős hatása van, hiszen folyamatosan a világ közvéleménye előtt szerepelünk, folyamatosan pozitív üzenetekkel” – fogalmazott. Leszögezte, a hasonló események az ország iránti bizalmat, hitet, szimpátiát nagyban tudják növelni. A nagy sportesemények a legjobb, legerősebb országimázs-eszközök. A sportközgazdász hozzátette: minden kiemelkedő sportesemény után megnő az adott sportágba érkező gyerekek száma, ez talán az egyik legfontosabb hatásuk. Hangsúlyozta, ha folyamatosan magyarországi sporteseményeket látnak, az gyermekek és felnőttek felé egyaránt azt az üzenetet közvetíti, hogy „sportolni érdemes és jó”.
Tavaly a budapesti vizes vb emelkedett ki a 2017-es esztendő sporteseményei közül, idén a birkózó világbajnokság. De a jövő év sem lesz szegényebb, ugyanis 2019-ben a sportbarátok és szurkolók felkészülhetnek az asztalitenisz, a kajak-kenu, az öttusa, a vívás magyarországi vb-jére, ráadásul azok a versenyek már a tokiói olimpia fényében még nagyobb jelentőséggel bírnak majd.
Bácsi Péter
Budapesten született 1983. május 15-én. A Ferencváros sportolója 2002-ben, 19 évesen kilencedik lett a junior Európa-bajnokságon. Három évvel később, 2005-ben az Universiaden ötödik helyezést ért el. Először 2007-ben indult a világbajnokságon, hetedik helyével olimpiai kvalifikációt szerzett (a pekingi olimpián ötödik lett). 2008-ban tagja volt a csapat világkupán második helyezett válogatottnak, a tamperei Európa-bajnokságon pedig megszerezte első aranyérmét. Egy évvel később az Eb-n 12., a következő évben Bakiban (Azerbajdzsán)bronzérmes lett az Európa-bajnokságon, 2011-ben pedig Dortmundban ezüstérmet szerzett. 2012-ben nem indult a kontinenstornán, ám az áprilisi kínai kvalifikációs versenyen kijutott az olimpiára, ott viszont az első mérkőzésén sérülést szenvedett, ezért feladta az összecsapást és kiesett.
A 2013-as Európa-bajnokságon 10. volt. Egy évvel később azonban karrierje csúcsára érkezett, hiszen áprilisban Európa-bajnokságot, szeptemberben pedig Taskentben világbajnokságot nyert. Ekkor választották meg az év magyar birkózójának, és Az év magyar férfi sportolója választáson pedig a második lett. 2015 áprilisában az ulánbátori kvalifikációs versenyen olimpiai kvótát szerzett, így 2016-ban Brazíliában élete harmadik olimpiáján vehetett részt, ahol a kötöttfogásúak 75 kg-os mezőnyében az 5. helyen végzett.
Pénzdíjak az érmekért
A Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Németh Szilárd a vb-t megelőzően sajtótájékoztatón ismertette, hogy a különböző helyezésekért milyen pénzbeli díjazás jár. Ez alapján a világbajnoki címet szerző nettó 8 millió forintot kap, a második helyezésért 4 millió forint jár, a harmadik helyezésért 3 millió, az ötödik helyezésért pedig 1 millió forinttal lesznek gazdagabbak a versenyzők. A sportolók edzői a fenti díjazások felét, a nevelőedzőik a fenti összegek ötödét kapják meg.
Thomas Bach a birkózó vb-n
A világ első számú sportvezetője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a sportolókkal, sportvezetőkkel személyesen akarja ápolni kapcsolatát. Thomas Bach a budapesti birkózó világbajnokságon is tiszteletét tette. Eredetileg egy napot tervezett a Papp László Budapest Sportarénában, végül kettő lett belőle. „Ismerem a várost, többször jártam már itt, és mindig rácsodálkozom a szépségére. Budapestet a világ egyik sportfővárosának is nevezhetjük, hiszen rengeteg világbajnokságnak adott otthont az utóbbi időben, és ad a jövőben is. Budapest mindig kitesz magáért, pompás, nagyszerű környezettel várta és várja az ide érkezőket, s ez most sem történt másként.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!