Fényes kilátások. A Szeben megyei Mikeszászán mintegy 200 napelemes rendszert telepítettek
Fotó: Primaria-micasasa.ro
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek, a feleslegért pedig aprópénzt ad a szolgáltató: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét. A Szeben megyei Mikeszászán a prosumerek immár közvetlenül a szomszédjaiknak adják át az olcsó áramot – mindenki nyer a lakossági-önkormányzati összefogásnak, illetve a technológiai fejlesztést megvalósító startupnak köszönhetően. Alább bemutatjuk az úttörő, Erdély-szerte másolható energiaközösség példáját.
2026. szeptember 03., 18:542026. szeptember 03., 18:54
Országszerte példátlan, példamutató közösségi energetikai megvalósítással büszkélkedik egy erdélyi falu: a Szeben megyei Mikeszásza községben megalakult Románia első energiaközössége. Az úttörő, hivatalosan is bejegyzett modell lényege a zöldenergia helyi megosztása.
A több mint kétszáz napelemes háztartást felvonultató, Nagy-Küküllő menti településen a prosumerek nem a túlterhelt országos hálózatra bízzák a felesleget, hanem – okosórák és egy digitális platform segítségével – közvetlenül a szomszédoknak, helyi műhelyeknek és a községnek adhatják át.
A Mikeszászán megvalósított modell – mely 20 taggal indult, de év végéig valamennyi napelemes háztartást beintegrálnák – azt bizonyítja, hogy a korszerűtlen, túlzsúfolt villamos hálózat és a prosumer-bizonytalanság közösségi és technológiai szervezéssel áthidalható probléma.
Az 1700 főt számláló, csaknem színromán községben – legutóbb 17-en vallották magukat magyarnak – az elmúlt években rengeteg háztartás vált áramtermelő-fogyasztóvá a napelemes rendszerek beszerzését támogató Zöld ház programok segítségével. Emiatt csúcsidőben a helyi hálózat túltelítődött, a feszültség megugrott, az inverterek sorra lekapcsoltak, az elszámolatlan vagy fillérekért átvett túltermelés pedig elillant a távoli hálózatba.
A kistermelők jobb áron értékesítenek, a a napelem nélküli lakók olcsóbb áramhoz jutnak az energiaközösségnek köszönhetően (képünk illusztráció)
Fotó: Pexels.com
Az érintett lakosokkal együttműködő helyi önkormányzat (Adrian Suciu polgármester vezetésével) egy adott ponton nem a folyamatos panaszmegfogalmazást és -továbbítást választotta, hanem hathatós megoldások után nézett:
A lehetőségek feltérképezés után, 2025 májusában lakossági fórumot tartottak a kultúrházban. Közérthetően ismertették a lakókkal a modellt: ahelyett, hogy mindenki egyedül küzdene az áramszolgáltatóval, a falun belül osszák meg az energiát, hogy mindenki jól járjon.
A lakossági támogatás meglett, és miközben zajlott a technikai megvalósítás előkészítése, megteremtették a jogi formát is. Nem klasszikus Kft.-t vagy egyszerű egyesületet, hanem energiaszövetkezetet (Societate Cooperativă) alapítottak, melynek elnöke Paul Marcel Bărbat helyi lakos lett.
A szövetkezetbe négy kategória léphet be azonos jogokkal:
A projekt nem igényel új, párhuzamos fizikai vezetékhálózatot, hanem a meglévő állami rendszert használja intelligens felügyelet mellett. Ami egyeseknek újdonság volt: az okos mérőórák. Minden belépő tagnál ellenőrizték vagy felszereltették az okosórát, amely negyedórás ciklusokban továbbítja a fogyasztási és betáplálási adatokat.
Közben létrehoztak egy szoftveres aggregációs platformot. Az Inowattio nevű startup felhőalapú rendszere valós időben futtatja az algoritmusokat:
A REPowerEU-n keresztül 1,4 millió euró érkezett a faluba
Fotó: Pexels.com
A rendszer gazdasági logikája a helyi előnyök optimalizálására épül:
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) 2026 augusztusában hivatalosan bejegyezte a Micăsasa COOP-ot a Nemzeti Energiaközösségek Nyilvántartásába (Registrul Național al Comunităților de Energie). Ezzel a Szeben megyei szövetkezet lett Románia első törvényesen működő állampolgári energiaközössége, megnyitva az utat a peer-to-peer (P2P) energiaszámlázás és a belső energiaelosztás előtt.
A közösség jelenleg a háztartási akkumulátorok kapacitására támaszkodik, de a következő lépés egy központi energiatároló hub létesítése: pályázati forrásból egy nagy kapacitású, közösségi ipari akkumulátortelep telepítése a falu szélére. Ez képes elnyelni a teljes falu déli napenergiacsúcsát, és az esti-éjszakai órákban visszatáplálni azt a lakásokba és a közvilágításba, elérve a szinte teljes, 24 órás helyi energiaszuverenitást.
A Mikeszászán létrejött modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közösségi energiaátállás nem igényel megfizethetetlen helyi tőkebefektetést:
A projekt egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült. A finanszírozás négy pillére:
1. Családi napelemek-akkumulátorok: állami és uniós lakossági támogatások
A rendszerek gerincét a Környezetvédelmi Alap Zöld ház programja (AFM Casa Verde) alapozta meg, minimális lakossági önrész mellett.
A lefedettséget az országos helyreállítási alap (PNRR) REPowerEU komponensének szociális energetikai kerete egészítette ki: az önkormányzat közreműködésével
amelyből a sérülékeny háztartások (62 ház) napelemeket, a meglévő termelők pedig ingyenes akkumulátoros tárolókat kaptak. A REPowerEU-n keresztül összesen 114 háztartás részesült közvetlen energetikai fejlesztésben.
2. Digitális infrastruktúra és P2P szoftver: startup magánberuházás
A negyedórás méréseket aggregáló, felhőalapú platformot és az algoritmusokat a nagyszebeni startup fejlesztette ki saját kutatás-fejlesztési forrásokból és magántőkéből. A cég számára a falu kísérleti terepként szolgált a hatósági ANRE-engedély megszerzéséhez, így a tesztidőszakban a lakosságnak és az önkormányzatnak nem kellett szoftverhasználati díjat fizetnie.
3. Hálózati mérőórák: elosztói digitalizáció
A kétirányú, távleolvasásra alkalmas okos villanyórák (smart meters) felszerelése a területileg illetékes elosztó (DEER) törvényi kötelezettsége és saját beruházása, így nem terhelte a lakosok pénztárcáját.
4. Önkormányzati szerepvállalás: menedzseri szerep
A községháza költségvetéséből nem vontak el saját forrásokat látványberuházásokra. Az önkormányzat menedzserként lépett fel: összefogta a lakossági dossziékat a pályázatokhoz, biztosította a jogi és logisztikai hátteret, a jövőbeli központi akkumulátortelep létesítését pedig a Modernizációs Alap kiírásaiból készíti elő.
Az energiaközösség projektje egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült
Fotó: Pexels.com
1. A politikai és civil akarat találkozása: nem elég a lakossági lelkesedés; az önkormányzat koordináló, hitelesítő és helyi infrastruktúrát biztosító szerepe elengedhetetlen.
2. Technológiai partner nélkül nem megy: a jogi háttér és a digitális okosmérés (aggregációs platform) bonyolult mérnöki-informatikai feladat, amelyhez dedikált technológiai szolgáltatóra van szükség.
3. Közösségi kommunikáció: a lakossággal meg kell értetni, hogy az energiaszövetkezet nem régi típusú kollektíva, hanem egy közös pénzügyi és ellátásbiztonsági megtakarítási társulás.
Az energiaközösségek létrehozása nem egyedi, tagállami kísérlet, hanem az Európai Unió hivatalos energiastratégiájának alappillére. A szabályozás lényege az energiatermelés decentralizálása. Az EU elvei szerint
A tagállamok – így Románia is – kötelesek támogató jogi hátteret, egyszerűsített engedélyezést és átlátható hálózati hozzáférést biztosítani.
Nyugat-Európában a helyi energiaszövetkezetek már nem kísérleti projektek, hanem a villamosenergia-hálózat és az ellátásbiztonság fontos pillérei.
Az osztrák jogi modell közvetlen hálózati díjkedvezménnyel ösztönzi a helyi árammegosztást. Ha a megtermelt villamos energia ugyanazon a helyi transzformátorkörzeten belül cserél gazdát két háztartás között, jelentősen alacsonyabb rendszerhasználati díjat kell fizetni. Országszerte több ezer bejegyzett közösség működik.
Németországban polgári energiaszövetkezetek (Bürgerenergie) jöttek létre. Több mint ezer lakossági szövetkezet működik, ahol a polgárok közös tulajdonban tartanak szél- és napelemparkokat. A megtermelt haszon helyben marad, és ebből finanszírozzák a modern, közösségi akkumulátortelepeket is.
Spanyolországban kollektív megosztott önfogyasztás működik: a városi társasházak és falusi utcák közösen telepítenek napelemeket és tárolókat, amelyek kapacitását intelligens mérőszoftverek osztják el a lakások valós idejű fogyasztása szerint.
Az energiaközösségek Európa-szerte, és most már Romániában is megoldást kínálnak a mindenki számára előnyös közösségi energiatermelésre, -tárolásra és -fogyasztásra, mely a mai bizonytalan és drága világban megnyugtató alternatívát kínálhat az erdélyi háztartások számára is.
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!