
Akku nélkül marad? A napelemes Zöld ház program súlyos önrészt követelhet (képünk illusztráció)
Fotó: Borbély Fanni
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni – erősítette meg Diana Buzoianu. A környezetvédelmi miniszter végre egy-két részletet is elárult a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetéssel rendelkező prosumerek.
2026. augusztus 11., 18:142026. augusztus 11., 18:14
Diana Buzoianu szerint a Zöld ház program idei kiírása révén legalább 200 megawattóra (MWh) tárolókapacitás telepíthető. A környezetvédelmi miniszter a Euronews hétfő esti tévéműsorában elmondta: az energiarendszer jelenlegi problémája azzal függ össze, hogy az elmúlt években jelentős összegeket különítettek el napelemes energiatermelésre, miközben a tárolóakkumulátorokba történő beruházások szinte teljesen hiányoztak.
– jelentette ki a környezetvédelmi miniszter. Megerősítette azt a korábban is hangoztatott elképzelést, miszerint a Zöld ház program új formája kizárólag az akkumulátoros komponenst tartalmazza majd (már meglévő napelemes rendszerrel rendelkező áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek számára).
Buzoianu becslése szerint az energiatárolást ösztönző projekt lezárultával a program keretében telepített kapacitás legalább 200 MWh energia tárolását teszi majd lehetővé. A napelemes akkumulátorokban felhalmozott energiát a csúcsfogyasztási időszakokban használnák fel, különösen este, amikor a napelemes termelés csökken, és Románia kénytelen energiát importálni.
„Azt az energiát a csúcsórákban lehet majd felhasználni, amikor mi rendes körülmények között importáltunk – este, amikor a valóságban ezen akkumulátorok révén lényegesen függetlenebbé válunk, és már nem fogunk óránként legalább 200 MWh-t importálni” – jelentette ki Buzoianu.
A környezetvédelmi miniszter bejelentette a Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztüli forráskiosztás módjának megváltoztatását is. Bírálta az „érkezési sorrend” elvén alapuló rendszert, amelyben a kedvezményezetteknek rendkívül rövid idő alatt kell belépniük a platformra a támogatás megszerzéséhez.
„Első alkalommal fogjuk gyökeresen megváltoztatni a Környezetvédelmi Alap politikáját. Most az a fegyverkezési verseny folyik, hogy ki kattint először, ki kattintott először azért, hogy hozzájuthasson a forrásokhoz” – nyilatkozta Buzoianu.
Elmondása szerint a hatóságok több versenyképességi kritériumot kívánnak bevezetni, hogy a támogatást azon kedvezményezetteknek ítéljék meg, akik a legversenyképesebb ajánlatokat nyújtják be. Az akkumulátorok esetében a figyelembe vett szempontok egyike a társfinanszírozás (önrész).
– magyarázta a miniszter.
A változtatás hallatán Kodok Márton civil aktivista, az immár több mint 7800 tagot számláló Napelem Erdélyi Klub szakirányú erdélyi magyar Facebook-oldal adminisztrátora közölte: „kőkeményen zsebbe nyúlós lesz a 2026-os Zöld ház program”.
– állapította meg a civil szakember. Elmondása szerint ez a becslés onnan jön, hogy a licitálás „nem 1000 lejes apró lépcsőkben fog történni”. Szerinte a finanszírozhatóság és az önrész ugrása a beépített plusz akkumulátor modulokhoz igazodik majd.
„Egy teljes plusz modul (azaz a második modul, amit be tudsz szerelni) nagyjából 10 000–15 000 lejes ugrást jelent. Mivel a pályázók extra modulok bevállalásával fognak egymásra licitálni, innen vettük alapul ezt a 15 000 lejes minimum önrészt” – írta Kodok Márton a blogján is közzétett bejegyzésében. Ha az invertert is cserélni kell, az még legalább 5000 lej lehet pluszban.
– vonta le a következtetést. Kodok Márton hozzátette: további részletek, a végleges szabályzat valószínűleg szeptemberben várható.
Mint ismeretes, a szárazság okozta energiaválság ismét ráirányította a figyelmet az energiatárolás fontosságára. Ennek ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége a napokban ágazati adócsökkentést követelt, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete is hasonló lépésekre, egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.

Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.

Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
szóljon hozzá!