
Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében látható Essig Klára kolozsvári festőművész tárlata. A kiállítás megnyitójára a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tisztújító közgyűlésének alkalmával került sor.
2015. március 14., 12:172015. március 14., 12:17
Essig Kláránál „kolozsváribb” festőművészt keveset találunk manapság a képzőművészek társadalmában. Túl azon, hogy a kincses város szülöttje, évtizedek óta hivatásának tekinti Kolozsvár épületeinek, utcáinak, tereinek, szobrainak, fáinak megörökítését az utókornak. Hiszen ahogyan az ember, a város is mulandó. Vannak dolgok, amik megszűnnek benne, mások átalakulnak, talán a hangulata az, ami utoljára mond búcsút a jelennek, és vált át nekünk idegen képződménybe. Mert egy emberöltő alatt mégsem tud akkorát változni, hogy a jelenben benne élő idegennek érezze az „ő városát”.
Essig Klára minden ecsetvonásából lerí, mekkora szeretettel tekint Kolozsvárra. Számára nincsenek titkok, csupán rá kell tekinti az alkotásokra, és egy szempillantás alatt a Fellegvártól el egészen a Donát útig bejárhatjuk a várost, felfedezhetjük benne mindazt, ami mellett olyankor földre vetett tekintettel elsietünk.
Akvarelljeinek színei világosak, optimizmust sugallnak festményei, noha olyan épületeket, szobrokat is megfestett, melyek jelene és jövője egyáltalán nem mondható biztatónak. Hiszen – minden ellenkező jel ellenére – Kolozsvár ősrégi városképének rombolása még ma is zajlik.
„Az építészet és a képzőművészet évszázadok óta kéz a kézben járnak” – fogalmazott a tárlatmegnyitón Németh Júlia műkritikus. Essig Klára pedig szorosan fogja épített örökségünk kezét. Alkotásaival nem engedi elveszni azt, és ha a kő porlad is, az ő képein örökkön megmarad. Kisebbségi létünknek fontos, hogy elődeink alkotásai megmaradjanak – ezt az őrző, védő feladatot látja el maradéktalanul a művész sajátos eszközeivel: ecsettel és festékkel. Mert lekophat a máz épületről, szoborról, de színei örökre megmaradnak a festő ecsetvonásaiban. „A sajnálatos módon tovatűnő, sőt olykor szándékosan eltüntetett múlt, a tárgyi emlékek, egy-egy jellegzetes épület, utcarészlet már csak a képzőművészek alkotásaiban vannak jelen” – hívta fel a figyelmet Németh Júlia, és ezt a folyamatot ismerte fel évtizedekkel ezelőtt már Essig Klára is. Mondhatni, szerencsékre. Hiszen holnap már más lesz az embereket befogadó táj, nem ugyanazok a fák bólintanak ránk, és nem abba az épületbe lépünk be, amiből egykoron elődeink kiléptek. Új lakói átalakítják az udvarokat, a tereket, a szobrok – ahogyan az számtalanszor előfordult – új és újabb helyre költöznek, és az öröknek hitt Főtér is elvesztette már eredeti arculatát.
Gyönyörűség felfedezni Essig Klára akvarelljein Kolozsvár legszebb utcájának, a Farkas utcának varázsát, amelynek egyik évszázados földszintes háza egyben a művésznő lakhelye is. De megjelennek a képeken a kincses város templomai is nemes szépségükben, az iskolák, a történelmet árasztó épületek. A kövek ridegségét pedig szinte minden alkotáson enyhítik az odafestett fák, növények, virágok lágy színei. És megmaradt Essig Klára képzeletében a durván derékba tört hársfa, mely szomorú mementóként jelenik meg egyik festményén.
Essig Klára realista akvarelljei napfényben születtek, tiszták és fényesek, mintha azt sugallnák, lehet még ilyen városunk is, ha jobban vigyázunk rá. Érdemes a festőművész munkái által egy kimerítő sétát tenni a kincses városban. És még a tömeget sem kell kerülgetni…
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!