Zilahi Csaba, a rocktörténeti könyv szerzője (baloldalon) zenészként is ismert volt a fiatalok körében
Fotó: Erdélyi magyaRock
Hiánypótló, az erdélyi rockzene történetét feldolgozó kötet jelenik meg nemsokára a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában. A könyv lapjain Zilahi Csaba rádiós szerkesztő valóságos időutazásra hívja olvasóit az erdélyi rockzene történetében.
2022. május 06., 13:342022. május 06., 13:34
2022. május 06., 14:262022. május 06., 14:26
Az utóbbi években Magyarországon tucatszám jelentek meg a magyar rock történetét feldolgozó kötetek. Újságírók, zenei szakemberek, együttesek tagjai ástak a fiatalságot nagymértékben érintő mozgalom mélyére, vizsgálták a műfaj meghonosodását, társadalomra gyakorolt hatását. Kötetek sokasága hívta a régi zenészeket időutazásra, és emlékeztette az újabb nemzedékeket arra, hogy szüleik milyen küzdelmet vívtak az akkori hatalommal kedvenc zenéjük hallgatása érdekében. Hiszen küzdelem volt a javából a közönség, a zenészek részéről egyaránt. Az úgynevezett „gulyáskommunizmusban” korán felismerték: szükség van egy szelepre. Így lett a rockzene, ha nem is támogatott, de legalább megtűrt. A kommunista kultúrpolitika terméke lett a 3T – azaz tiltott, tűrt, támogatott –, amely a zenei életben is érvényre jutott.
, akinek a zene eme műfaja évtizedek óta lételeme. Több mint harminc éve foglalkozik a zenével (ezen belül a rockkal), nála jobban talán senki sem ismeri a témát. Elvétve jelentek meg Erdélyben is kötetek együttesekről (a nagyváradi Metropol és a Temesváron alakult Garabonciás története ide sorolható), ám összefogó képet eddig nem kaptunk az erdélyi rockról, zenészekről, akik a műfaj mellett kötelezték el magukat. Hangsúlyozni kell: rock and rollról beszélünk, mivel a Zilahi-kötet kimondottan erre a műfajra van kihegyezve.
A Garabonciás együttes tagjai 1981-ben
Fotó: Erdélyi magyaRock
Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötet előszavában a szerző magyarázatot is kínál arra, miért kimondottan a rockzenéről szól műve. „Miért is csípett fülön ez a zene 13–14 évesen? Talán az energiája miatt, amit felém sugárzott, a dalszövegek miatt, amelyekben magamra ismertem. Talán azért, mert nagymamám ősrégi bécsi gitárját pötyögtetve elszédített a torzított gitárok dübörgése, és a felhők fölé repítettek a szintetizátorok lebegő űrhangjai. Pedig évekig roptam a népi táncot a suli tánccsoportjában, dúdoltam, hogy Virágom, virágom a folkcsapatban, pengettem Carulli és Bach darabjait klasszikus gitáron, és ahogy Hobó is megénekelte, operába vittek mindig a hétvégén (brassaista bérletista – adta ki a jelszót szigorú zenetanárunk). Őszintén szólva egyik műfajt sem éreztem igazán a magaménak. Ám ha valahol megláttam egy rockkoncert plakátját, rohantam jegyet venni.
A kamaszkori lelkesedés Zilahi esetében később sem hagyott alább. Iskolás éveinek vége felé megtapasztalta, hogyan lehet együttest alapítani (Echo Rock Band), milyen színpadra lépni, és közönség előtt zenélni, és azt is, miféle harcot kell vívni a műfaj elismeréséért. A rendszerváltás után a Kolozsvári Rádió szerkesztője lett, három évtizedet meghaladó pályája során számtalan interjút készített magyarországi és erdélyi zenészekkel. A témában írt cikkei, beszélgetései különféle lapokban is megjelentek. Eredeti szándéka az volt, hogy ezeket válogatja össze egy kötetbe. A munka során azonban kiderült, jóval mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy az olvasó valós képet kapjon az erdélyi rock történetéről.
„A régi újságcikkek mellé jöttek rádiós interjúk, aktualizált információk és fotók a zenekarokról. A székelyföldi zenekarokról sokat írt Katona Zoltán, Schervenka Endre és Benedek Sándor, a vásárhelyiekről sok információt adott Szép Tóth György zenész, hangmérnök. Egy-egy cikkel hozzájárult a kötethez Szucher Ervin, Vajda György, Mihály István” – magyarázta lapunknak a szerző. Zilahi Csaba olyan könyvet kínál az olvasónak, amely egyedi az erdélyi könyvpiacon.
Virányi Attila és Ráduly Béla, a Metropol együttes tagjai
Fotó: Erdélyi magyaRock
„Van-e értelme Erdélyben magyarul énekelni, ha a potenciális közönség többsége román? Ez itt a kérdés. Mi van, ha nem csak Székelyföldön akarunk sztárok lenni? Ha azt szeretnénk, hogy egyaránt szóljunk az erdélyi magyar és román közönséghez is? Ha a zenekarban román zenésztársaink is vannak? Énekeljünk akkor inkább angolul! Amúgy is ez a rock anyanyelve! Így legalább mindkét tábor megérti a dalszövegeinket, sőt, talán sikerül Nyugatra is betörni!” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat könyvében Zilahi Csaba. Talán mindenre nincs válasz, de a rendkívül részletes kötet lapjairól kibontakozik a kép, némileg kitisztul az erdélyi rockmozgalom ege. „Egy biztos: ha a rockzene önkifejezési eszköz, ha örömöd, bánatod, életérzéseidet dalba akarod önteni, azt a legjobban az anyanyelveden tudod. Ezért született meg az erdélyi magyar rock and roll a hatvanas évek vége felé, ezért élte túl a legsötétebb diktatúrát és a zűrzavaros kilencvenes éveket” – vallja a szerző.
A kötetben ugyanúgy helyet kaptak az erdélyi rockélet nagyágyúi, mint kevésbé ismert és rövidebb életű zenekarok képviselői. A magyarországi példa hozzánk is átgyűrűzött, hiszen sok, később híressé vált együttes gyökere az iskolai zenekaralapításban keresendő, a legtöbb zenész már középiskolás korában hangszert fogott a kezébe. Ha nem is lázadtunk olyan módon, mint a szomszédban, a rock mifelénk is egyfajta tiltakozási forma volt.
„A magas kultúrával ellentétben a rockzene ugyebár csak »szubkultúra, amolyan ifjúkori bolondság, Nyugat-majmolás, csimm-bumm zene, amit idővel majd úgyis kinőnek a fiatalok«. Bizony, sokáig annak számított. Erdélyben jóval több ideig, mint Magyarországon. Ahol a Képzelt riport… musicallel a rockzenét már a hetvenes évek derekán elfogadták a magas kultúra korifeusai” – írja könyvében a szerző. Sok egyéb mellett azt is megtudhatjuk, hogy
Zilahi Csaba erdélyi rocktörténeti kötete négy évtized (1970–2010) történéseit, eseményeit dolgozza fel 90 együttes, előadó részletes ismertetésével.
Zilahi Csaba új könyvének borítója
Fotó: Erdélyi magyaRock
Könyvbemutatók
Zilahi Csaba könyve előrendelhető az exitkiado@gmail.com e-mail-címen. Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötetet a következő helyeken és időpontokban mutatják be: május 13.: Csíkszereda, fellép Csutak István (Garabonciás) és a Role; május 19.: Marosvásárhely fellép az Autostop MS, a BÜSz, és az After Midnight; május 28.: Sepsiszentgyörgy, fellép a Semaphore és a Mercedes Band; június 9.: Kolozsvár, vendég Lénárd Yogi József és a Knock Out; augusztus 5.: Gyergyószentmiklós, fellép a Metropol, a Knock Out és az Incognito.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!