Zilahi Csaba, a rocktörténeti könyv szerzője (baloldalon) zenészként is ismert volt a fiatalok körében
Fotó: Erdélyi magyaRock
Hiánypótló, az erdélyi rockzene történetét feldolgozó kötet jelenik meg nemsokára a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában. A könyv lapjain Zilahi Csaba rádiós szerkesztő valóságos időutazásra hívja olvasóit az erdélyi rockzene történetében.
2022. május 06., 13:342022. május 06., 13:34
2022. május 06., 14:262022. május 06., 14:26
Az utóbbi években Magyarországon tucatszám jelentek meg a magyar rock történetét feldolgozó kötetek. Újságírók, zenei szakemberek, együttesek tagjai ástak a fiatalságot nagymértékben érintő mozgalom mélyére, vizsgálták a műfaj meghonosodását, társadalomra gyakorolt hatását. Kötetek sokasága hívta a régi zenészeket időutazásra, és emlékeztette az újabb nemzedékeket arra, hogy szüleik milyen küzdelmet vívtak az akkori hatalommal kedvenc zenéjük hallgatása érdekében. Hiszen küzdelem volt a javából a közönség, a zenészek részéről egyaránt. Az úgynevezett „gulyáskommunizmusban” korán felismerték: szükség van egy szelepre. Így lett a rockzene, ha nem is támogatott, de legalább megtűrt. A kommunista kultúrpolitika terméke lett a 3T – azaz tiltott, tűrt, támogatott –, amely a zenei életben is érvényre jutott.
, akinek a zene eme műfaja évtizedek óta lételeme. Több mint harminc éve foglalkozik a zenével (ezen belül a rockkal), nála jobban talán senki sem ismeri a témát. Elvétve jelentek meg Erdélyben is kötetek együttesekről (a nagyváradi Metropol és a Temesváron alakult Garabonciás története ide sorolható), ám összefogó képet eddig nem kaptunk az erdélyi rockról, zenészekről, akik a műfaj mellett kötelezték el magukat. Hangsúlyozni kell: rock and rollról beszélünk, mivel a Zilahi-kötet kimondottan erre a műfajra van kihegyezve.
A Garabonciás együttes tagjai 1981-ben
Fotó: Erdélyi magyaRock
Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötet előszavában a szerző magyarázatot is kínál arra, miért kimondottan a rockzenéről szól műve. „Miért is csípett fülön ez a zene 13–14 évesen? Talán az energiája miatt, amit felém sugárzott, a dalszövegek miatt, amelyekben magamra ismertem. Talán azért, mert nagymamám ősrégi bécsi gitárját pötyögtetve elszédített a torzított gitárok dübörgése, és a felhők fölé repítettek a szintetizátorok lebegő űrhangjai. Pedig évekig roptam a népi táncot a suli tánccsoportjában, dúdoltam, hogy Virágom, virágom a folkcsapatban, pengettem Carulli és Bach darabjait klasszikus gitáron, és ahogy Hobó is megénekelte, operába vittek mindig a hétvégén (brassaista bérletista – adta ki a jelszót szigorú zenetanárunk). Őszintén szólva egyik műfajt sem éreztem igazán a magaménak. Ám ha valahol megláttam egy rockkoncert plakátját, rohantam jegyet venni.
A kamaszkori lelkesedés Zilahi esetében később sem hagyott alább. Iskolás éveinek vége felé megtapasztalta, hogyan lehet együttest alapítani (Echo Rock Band), milyen színpadra lépni, és közönség előtt zenélni, és azt is, miféle harcot kell vívni a műfaj elismeréséért. A rendszerváltás után a Kolozsvári Rádió szerkesztője lett, három évtizedet meghaladó pályája során számtalan interjút készített magyarországi és erdélyi zenészekkel. A témában írt cikkei, beszélgetései különféle lapokban is megjelentek. Eredeti szándéka az volt, hogy ezeket válogatja össze egy kötetbe. A munka során azonban kiderült, jóval mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy az olvasó valós képet kapjon az erdélyi rock történetéről.
„A régi újságcikkek mellé jöttek rádiós interjúk, aktualizált információk és fotók a zenekarokról. A székelyföldi zenekarokról sokat írt Katona Zoltán, Schervenka Endre és Benedek Sándor, a vásárhelyiekről sok információt adott Szép Tóth György zenész, hangmérnök. Egy-egy cikkel hozzájárult a kötethez Szucher Ervin, Vajda György, Mihály István” – magyarázta lapunknak a szerző. Zilahi Csaba olyan könyvet kínál az olvasónak, amely egyedi az erdélyi könyvpiacon.
Virányi Attila és Ráduly Béla, a Metropol együttes tagjai
Fotó: Erdélyi magyaRock
„Van-e értelme Erdélyben magyarul énekelni, ha a potenciális közönség többsége román? Ez itt a kérdés. Mi van, ha nem csak Székelyföldön akarunk sztárok lenni? Ha azt szeretnénk, hogy egyaránt szóljunk az erdélyi magyar és román közönséghez is? Ha a zenekarban román zenésztársaink is vannak? Énekeljünk akkor inkább angolul! Amúgy is ez a rock anyanyelve! Így legalább mindkét tábor megérti a dalszövegeinket, sőt, talán sikerül Nyugatra is betörni!” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat könyvében Zilahi Csaba. Talán mindenre nincs válasz, de a rendkívül részletes kötet lapjairól kibontakozik a kép, némileg kitisztul az erdélyi rockmozgalom ege. „Egy biztos: ha a rockzene önkifejezési eszköz, ha örömöd, bánatod, életérzéseidet dalba akarod önteni, azt a legjobban az anyanyelveden tudod. Ezért született meg az erdélyi magyar rock and roll a hatvanas évek vége felé, ezért élte túl a legsötétebb diktatúrát és a zűrzavaros kilencvenes éveket” – vallja a szerző.
A kötetben ugyanúgy helyet kaptak az erdélyi rockélet nagyágyúi, mint kevésbé ismert és rövidebb életű zenekarok képviselői. A magyarországi példa hozzánk is átgyűrűzött, hiszen sok, később híressé vált együttes gyökere az iskolai zenekaralapításban keresendő, a legtöbb zenész már középiskolás korában hangszert fogott a kezébe. Ha nem is lázadtunk olyan módon, mint a szomszédban, a rock mifelénk is egyfajta tiltakozási forma volt.
„A magas kultúrával ellentétben a rockzene ugyebár csak »szubkultúra, amolyan ifjúkori bolondság, Nyugat-majmolás, csimm-bumm zene, amit idővel majd úgyis kinőnek a fiatalok«. Bizony, sokáig annak számított. Erdélyben jóval több ideig, mint Magyarországon. Ahol a Képzelt riport… musicallel a rockzenét már a hetvenes évek derekán elfogadták a magas kultúra korifeusai” – írja könyvében a szerző. Sok egyéb mellett azt is megtudhatjuk, hogy
Zilahi Csaba erdélyi rocktörténeti kötete négy évtized (1970–2010) történéseit, eseményeit dolgozza fel 90 együttes, előadó részletes ismertetésével.
Zilahi Csaba új könyvének borítója
Fotó: Erdélyi magyaRock
Könyvbemutatók
Zilahi Csaba könyve előrendelhető az exitkiado@gmail.com e-mail-címen. Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötetet a következő helyeken és időpontokban mutatják be: május 13.: Csíkszereda, fellép Csutak István (Garabonciás) és a Role; május 19.: Marosvásárhely fellép az Autostop MS, a BÜSz, és az After Midnight; május 28.: Sepsiszentgyörgy, fellép a Semaphore és a Mercedes Band; június 9.: Kolozsvár, vendég Lénárd Yogi József és a Knock Out; augusztus 5.: Gyergyószentmiklós, fellép a Metropol, a Knock Out és az Incognito.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!