
Zilahi Csaba, a rocktörténeti könyv szerzője (baloldalon) zenészként is ismert volt a fiatalok körében
Fotó: Erdélyi magyaRock
Hiánypótló, az erdélyi rockzene történetét feldolgozó kötet jelenik meg nemsokára a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában. A könyv lapjain Zilahi Csaba rádiós szerkesztő valóságos időutazásra hívja olvasóit az erdélyi rockzene történetében.
2022. május 06., 13:342022. május 06., 13:34
2022. május 06., 14:262022. május 06., 14:26
Az utóbbi években Magyarországon tucatszám jelentek meg a magyar rock történetét feldolgozó kötetek. Újságírók, zenei szakemberek, együttesek tagjai ástak a fiatalságot nagymértékben érintő mozgalom mélyére, vizsgálták a műfaj meghonosodását, társadalomra gyakorolt hatását. Kötetek sokasága hívta a régi zenészeket időutazásra, és emlékeztette az újabb nemzedékeket arra, hogy szüleik milyen küzdelmet vívtak az akkori hatalommal kedvenc zenéjük hallgatása érdekében. Hiszen küzdelem volt a javából a közönség, a zenészek részéről egyaránt. Az úgynevezett „gulyáskommunizmusban” korán felismerték: szükség van egy szelepre. Így lett a rockzene, ha nem is támogatott, de legalább megtűrt. A kommunista kultúrpolitika terméke lett a 3T – azaz tiltott, tűrt, támogatott –, amely a zenei életben is érvényre jutott.
, akinek a zene eme műfaja évtizedek óta lételeme. Több mint harminc éve foglalkozik a zenével (ezen belül a rockkal), nála jobban talán senki sem ismeri a témát. Elvétve jelentek meg Erdélyben is kötetek együttesekről (a nagyváradi Metropol és a Temesváron alakult Garabonciás története ide sorolható), ám összefogó képet eddig nem kaptunk az erdélyi rockról, zenészekről, akik a műfaj mellett kötelezték el magukat. Hangsúlyozni kell: rock and rollról beszélünk, mivel a Zilahi-kötet kimondottan erre a műfajra van kihegyezve.
A Garabonciás együttes tagjai 1981-ben
Fotó: Erdélyi magyaRock
Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötet előszavában a szerző magyarázatot is kínál arra, miért kimondottan a rockzenéről szól műve. „Miért is csípett fülön ez a zene 13–14 évesen? Talán az energiája miatt, amit felém sugárzott, a dalszövegek miatt, amelyekben magamra ismertem. Talán azért, mert nagymamám ősrégi bécsi gitárját pötyögtetve elszédített a torzított gitárok dübörgése, és a felhők fölé repítettek a szintetizátorok lebegő űrhangjai. Pedig évekig roptam a népi táncot a suli tánccsoportjában, dúdoltam, hogy Virágom, virágom a folkcsapatban, pengettem Carulli és Bach darabjait klasszikus gitáron, és ahogy Hobó is megénekelte, operába vittek mindig a hétvégén (brassaista bérletista – adta ki a jelszót szigorú zenetanárunk). Őszintén szólva egyik műfajt sem éreztem igazán a magaménak. Ám ha valahol megláttam egy rockkoncert plakátját, rohantam jegyet venni.
A kamaszkori lelkesedés Zilahi esetében később sem hagyott alább. Iskolás éveinek vége felé megtapasztalta, hogyan lehet együttest alapítani (Echo Rock Band), milyen színpadra lépni, és közönség előtt zenélni, és azt is, miféle harcot kell vívni a műfaj elismeréséért. A rendszerváltás után a Kolozsvári Rádió szerkesztője lett, három évtizedet meghaladó pályája során számtalan interjút készített magyarországi és erdélyi zenészekkel. A témában írt cikkei, beszélgetései különféle lapokban is megjelentek. Eredeti szándéka az volt, hogy ezeket válogatja össze egy kötetbe. A munka során azonban kiderült, jóval mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy az olvasó valós képet kapjon az erdélyi rock történetéről.
„A régi újságcikkek mellé jöttek rádiós interjúk, aktualizált információk és fotók a zenekarokról. A székelyföldi zenekarokról sokat írt Katona Zoltán, Schervenka Endre és Benedek Sándor, a vásárhelyiekről sok információt adott Szép Tóth György zenész, hangmérnök. Egy-egy cikkel hozzájárult a kötethez Szucher Ervin, Vajda György, Mihály István” – magyarázta lapunknak a szerző. Zilahi Csaba olyan könyvet kínál az olvasónak, amely egyedi az erdélyi könyvpiacon.
Virányi Attila és Ráduly Béla, a Metropol együttes tagjai
Fotó: Erdélyi magyaRock
„Van-e értelme Erdélyben magyarul énekelni, ha a potenciális közönség többsége román? Ez itt a kérdés. Mi van, ha nem csak Székelyföldön akarunk sztárok lenni? Ha azt szeretnénk, hogy egyaránt szóljunk az erdélyi magyar és román közönséghez is? Ha a zenekarban román zenésztársaink is vannak? Énekeljünk akkor inkább angolul! Amúgy is ez a rock anyanyelve! Így legalább mindkét tábor megérti a dalszövegeinket, sőt, talán sikerül Nyugatra is betörni!” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat könyvében Zilahi Csaba. Talán mindenre nincs válasz, de a rendkívül részletes kötet lapjairól kibontakozik a kép, némileg kitisztul az erdélyi rockmozgalom ege. „Egy biztos: ha a rockzene önkifejezési eszköz, ha örömöd, bánatod, életérzéseidet dalba akarod önteni, azt a legjobban az anyanyelveden tudod. Ezért született meg az erdélyi magyar rock and roll a hatvanas évek vége felé, ezért élte túl a legsötétebb diktatúrát és a zűrzavaros kilencvenes éveket” – vallja a szerző.
A kötetben ugyanúgy helyet kaptak az erdélyi rockélet nagyágyúi, mint kevésbé ismert és rövidebb életű zenekarok képviselői. A magyarországi példa hozzánk is átgyűrűzött, hiszen sok, később híressé vált együttes gyökere az iskolai zenekaralapításban keresendő, a legtöbb zenész már középiskolás korában hangszert fogott a kezébe. Ha nem is lázadtunk olyan módon, mint a szomszédban, a rock mifelénk is egyfajta tiltakozási forma volt.
„A magas kultúrával ellentétben a rockzene ugyebár csak »szubkultúra, amolyan ifjúkori bolondság, Nyugat-majmolás, csimm-bumm zene, amit idővel majd úgyis kinőnek a fiatalok«. Bizony, sokáig annak számított. Erdélyben jóval több ideig, mint Magyarországon. Ahol a Képzelt riport… musicallel a rockzenét már a hetvenes évek derekán elfogadták a magas kultúra korifeusai” – írja könyvében a szerző. Sok egyéb mellett azt is megtudhatjuk, hogy
Zilahi Csaba erdélyi rocktörténeti kötete négy évtized (1970–2010) történéseit, eseményeit dolgozza fel 90 együttes, előadó részletes ismertetésével.
Zilahi Csaba új könyvének borítója
Fotó: Erdélyi magyaRock
Könyvbemutatók
Zilahi Csaba könyve előrendelhető az exitkiado@gmail.com e-mail-címen. Az Erdélyi magyarRock 1970–2010 című kötetet a következő helyeken és időpontokban mutatják be: május 13.: Csíkszereda, fellép Csutak István (Garabonciás) és a Role; május 19.: Marosvásárhely fellép az Autostop MS, a BÜSz, és az After Midnight; május 28.: Sepsiszentgyörgy, fellép a Semaphore és a Mercedes Band; június 9.: Kolozsvár, vendég Lénárd Yogi József és a Knock Out; augusztus 5.: Gyergyószentmiklós, fellép a Metropol, a Knock Out és az Incognito.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
szóljon hozzá!