Az ötszáz éves múltra tekintő reformáció jegyében mutatták be Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök – Ravasz László élete című monográfiáját Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Az eseményt Mile Lajos főkonzul nyitotta meg, a szerzővel L. Simon László államtitkár, országgyűlési képviselő beszélgetett.
2017. február 03., 21:292017. február 03., 21:29
Gál András
Hatos Pál történész 1971-ben született, változatos pályája során mind a tudományos területen, mind a közéletben komoly eredményeket ért el. 2010 és 2014 között a Balassi Intézet igazgatója volt, napjainkban a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja. L. Simon Lászlóval egyetemben a Kommentár című társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Ravasz László református püspökről szóló könyve élvezetes, olvasmányos mű, könnyed nyelvezete mit sem von le tudományos értékéből és a kutatás eredetiségéből. A könyv mottójaként lehetne említeni a Ravasz Lászlótól származó idézetet: „beszélek azért, mert tanulságos pálya. Lehet rajta szemléltetni nagy szellemi átalakulásokat”. A kötet egy gondolkodó, érzékeny embernek a jellemfejlődését mutatja be, de betekintést nyújt a Kárpát-medencei magyarság huszadik századi történéseibe is. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi, az élvezettel fogja végigolvasni. Ennek az életútnak az elemzéséből a 20. század történelmének nagy kanyarjaira, a sors nagy fintoraira fog ráismerni – ajánlotta a kötetet a jelenlévők figyelmébe L. Simon László.
Ravasz László életútja, munkássága elválaszthatatlan Kolozsvártól. 1882-ben született Bánffyhunyadon, egész életét kitartó, aktív szellemi munkával töltötte. A szerző három szakaszát különíti el a kilenc évtizedet átfogó életútnak. Fiatalkora, tanulmányai, Erdélyben töltött évei 1921-ben lezárultak, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület meghívta püspöknek. Ekkor került Magyarországra és kezdett el foglalkozni az erdélyiség problémájával, innentől kezdődött szellemi eszmélődésének időszaka. Mindez 1945-ig tartott, ez a dátum pedig nemcsak pályájának egy határa, hanem a magyar történelemben is mély válaszvonalat képez. A harmadik szakaszból többek között Ravasznak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulása ismerhető meg.
Ravasz László azon jelentős személyiségek közé tartozott a két világháború közötti Magyarországon, akik a Horthy-rendszer szellemi szolgálatában álltak. Korának egyik legnépszerűbb gondolkodója volt, vasárnapi prédikációit több mint egymillióan hallgatták a Magyar Rádióban. Mivel támogatta Horthyékat, a kommunista diktatúra elítélte, így érthető, hogy hosszú időre volt szükség, míg megjelenhetett róla egy összefogó monográfia. A könyv nem siklik el a kényes témák mellett sem: életének bizonyos időszakában Ravasz határozott antiszemita megnyilvánulásokat tett. Az 1940-es években a Felsőház képviselőjeként megszavazta a zsidótörvényeket, később viszont elhatárolódott az antiszemitizmus eszméitől.
Hatos Pál történészi szakmunkája részleteiben vizsgálja a neves püspök, politikai képviselő, gondolkodó életpályáját: bánffyhunyadi gyerekkor, székelyudvarhelyi gimnáziumi évek, kolozsvári református teológia, egyetemi lapszerkesztés, szerelem, amelyből később házasság lesz, a Bartók György melletti szolgálat, politikai eszmélkedés. Ravasz 1966-ig rendszeresen visszajárt Erdélybe, számára az erdélyiség alapvető lételemnek számított. „Nekem a Ravasz Lászlóval való találkozás olyan dolog volt, mintha saját őseimmel találkoztam volna” – mondta a kötet szerzője. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az életmű 1921 utáni részét ismerjük és értékeljük, figyelemre méltó Ravasznak a gyökereihez való hűsége, hiszen Erdély volt az alma matere. Egy igencsak nyitott, széles látókörű, olvasott ember, egyáltalán nem volt jellemző rá, hogy csak a presbiteri padig látott volna el – tette hozzá a szerző.
Hatos Pál kimagasló műveltségének, eltökéltségének, írói vénájának köszönhetően részleteiben térképezi föl a ravaszi életutat. Műve hiánypótlónak számít, ugyanakkor olyan nyelvezetben íródott, amely mindenki számára könnyed, ízes magyar jegyekben gazdag olvasmányélményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!