Az ötszáz éves múltra tekintő reformáció jegyében mutatták be Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök – Ravasz László élete című monográfiáját Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Az eseményt Mile Lajos főkonzul nyitotta meg, a szerzővel L. Simon László államtitkár, országgyűlési képviselő beszélgetett.
2017. február 03., 21:292017. február 03., 21:29
Gál András
Hatos Pál történész 1971-ben született, változatos pályája során mind a tudományos területen, mind a közéletben komoly eredményeket ért el. 2010 és 2014 között a Balassi Intézet igazgatója volt, napjainkban a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja. L. Simon Lászlóval egyetemben a Kommentár című társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Ravasz László református püspökről szóló könyve élvezetes, olvasmányos mű, könnyed nyelvezete mit sem von le tudományos értékéből és a kutatás eredetiségéből. A könyv mottójaként lehetne említeni a Ravasz Lászlótól származó idézetet: „beszélek azért, mert tanulságos pálya. Lehet rajta szemléltetni nagy szellemi átalakulásokat”. A kötet egy gondolkodó, érzékeny embernek a jellemfejlődését mutatja be, de betekintést nyújt a Kárpát-medencei magyarság huszadik századi történéseibe is. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi, az élvezettel fogja végigolvasni. Ennek az életútnak az elemzéséből a 20. század történelmének nagy kanyarjaira, a sors nagy fintoraira fog ráismerni – ajánlotta a kötetet a jelenlévők figyelmébe L. Simon László.
Ravasz László életútja, munkássága elválaszthatatlan Kolozsvártól. 1882-ben született Bánffyhunyadon, egész életét kitartó, aktív szellemi munkával töltötte. A szerző három szakaszát különíti el a kilenc évtizedet átfogó életútnak. Fiatalkora, tanulmányai, Erdélyben töltött évei 1921-ben lezárultak, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület meghívta püspöknek. Ekkor került Magyarországra és kezdett el foglalkozni az erdélyiség problémájával, innentől kezdődött szellemi eszmélődésének időszaka. Mindez 1945-ig tartott, ez a dátum pedig nemcsak pályájának egy határa, hanem a magyar történelemben is mély válaszvonalat képez. A harmadik szakaszból többek között Ravasznak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulása ismerhető meg.
Ravasz László azon jelentős személyiségek közé tartozott a két világháború közötti Magyarországon, akik a Horthy-rendszer szellemi szolgálatában álltak. Korának egyik legnépszerűbb gondolkodója volt, vasárnapi prédikációit több mint egymillióan hallgatták a Magyar Rádióban. Mivel támogatta Horthyékat, a kommunista diktatúra elítélte, így érthető, hogy hosszú időre volt szükség, míg megjelenhetett róla egy összefogó monográfia. A könyv nem siklik el a kényes témák mellett sem: életének bizonyos időszakában Ravasz határozott antiszemita megnyilvánulásokat tett. Az 1940-es években a Felsőház képviselőjeként megszavazta a zsidótörvényeket, később viszont elhatárolódott az antiszemitizmus eszméitől.
Hatos Pál történészi szakmunkája részleteiben vizsgálja a neves püspök, politikai képviselő, gondolkodó életpályáját: bánffyhunyadi gyerekkor, székelyudvarhelyi gimnáziumi évek, kolozsvári református teológia, egyetemi lapszerkesztés, szerelem, amelyből később házasság lesz, a Bartók György melletti szolgálat, politikai eszmélkedés. Ravasz 1966-ig rendszeresen visszajárt Erdélybe, számára az erdélyiség alapvető lételemnek számított. „Nekem a Ravasz Lászlóval való találkozás olyan dolog volt, mintha saját őseimmel találkoztam volna” – mondta a kötet szerzője. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az életmű 1921 utáni részét ismerjük és értékeljük, figyelemre méltó Ravasznak a gyökereihez való hűsége, hiszen Erdély volt az alma matere. Egy igencsak nyitott, széles látókörű, olvasott ember, egyáltalán nem volt jellemző rá, hogy csak a presbiteri padig látott volna el – tette hozzá a szerző.
Hatos Pál kimagasló műveltségének, eltökéltségének, írói vénájának köszönhetően részleteiben térképezi föl a ravaszi életutat. Műve hiánypótlónak számít, ugyanakkor olyan nyelvezetben íródott, amely mindenki számára könnyed, ízes magyar jegyekben gazdag olvasmányélményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!