Az ötszáz éves múltra tekintő reformáció jegyében mutatták be Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök – Ravasz László élete című monográfiáját Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Az eseményt Mile Lajos főkonzul nyitotta meg, a szerzővel L. Simon László államtitkár, országgyűlési képviselő beszélgetett.
2017. február 03., 21:292017. február 03., 21:29
Gál András
Hatos Pál történész 1971-ben született, változatos pályája során mind a tudományos területen, mind a közéletben komoly eredményeket ért el. 2010 és 2014 között a Balassi Intézet igazgatója volt, napjainkban a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja. L. Simon Lászlóval egyetemben a Kommentár című társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Ravasz László református püspökről szóló könyve élvezetes, olvasmányos mű, könnyed nyelvezete mit sem von le tudományos értékéből és a kutatás eredetiségéből. A könyv mottójaként lehetne említeni a Ravasz Lászlótól származó idézetet: „beszélek azért, mert tanulságos pálya. Lehet rajta szemléltetni nagy szellemi átalakulásokat”. A kötet egy gondolkodó, érzékeny embernek a jellemfejlődését mutatja be, de betekintést nyújt a Kárpát-medencei magyarság huszadik századi történéseibe is. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi, az élvezettel fogja végigolvasni. Ennek az életútnak az elemzéséből a 20. század történelmének nagy kanyarjaira, a sors nagy fintoraira fog ráismerni – ajánlotta a kötetet a jelenlévők figyelmébe L. Simon László.
Ravasz László életútja, munkássága elválaszthatatlan Kolozsvártól. 1882-ben született Bánffyhunyadon, egész életét kitartó, aktív szellemi munkával töltötte. A szerző három szakaszát különíti el a kilenc évtizedet átfogó életútnak. Fiatalkora, tanulmányai, Erdélyben töltött évei 1921-ben lezárultak, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület meghívta püspöknek. Ekkor került Magyarországra és kezdett el foglalkozni az erdélyiség problémájával, innentől kezdődött szellemi eszmélődésének időszaka. Mindez 1945-ig tartott, ez a dátum pedig nemcsak pályájának egy határa, hanem a magyar történelemben is mély válaszvonalat képez. A harmadik szakaszból többek között Ravasznak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulása ismerhető meg.
Ravasz László azon jelentős személyiségek közé tartozott a két világháború közötti Magyarországon, akik a Horthy-rendszer szellemi szolgálatában álltak. Korának egyik legnépszerűbb gondolkodója volt, vasárnapi prédikációit több mint egymillióan hallgatták a Magyar Rádióban. Mivel támogatta Horthyékat, a kommunista diktatúra elítélte, így érthető, hogy hosszú időre volt szükség, míg megjelenhetett róla egy összefogó monográfia. A könyv nem siklik el a kényes témák mellett sem: életének bizonyos időszakában Ravasz határozott antiszemita megnyilvánulásokat tett. Az 1940-es években a Felsőház képviselőjeként megszavazta a zsidótörvényeket, később viszont elhatárolódott az antiszemitizmus eszméitől.
Hatos Pál történészi szakmunkája részleteiben vizsgálja a neves püspök, politikai képviselő, gondolkodó életpályáját: bánffyhunyadi gyerekkor, székelyudvarhelyi gimnáziumi évek, kolozsvári református teológia, egyetemi lapszerkesztés, szerelem, amelyből később házasság lesz, a Bartók György melletti szolgálat, politikai eszmélkedés. Ravasz 1966-ig rendszeresen visszajárt Erdélybe, számára az erdélyiség alapvető lételemnek számított. „Nekem a Ravasz Lászlóval való találkozás olyan dolog volt, mintha saját őseimmel találkoztam volna” – mondta a kötet szerzője. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az életmű 1921 utáni részét ismerjük és értékeljük, figyelemre méltó Ravasznak a gyökereihez való hűsége, hiszen Erdély volt az alma matere. Egy igencsak nyitott, széles látókörű, olvasott ember, egyáltalán nem volt jellemző rá, hogy csak a presbiteri padig látott volna el – tette hozzá a szerző.
Hatos Pál kimagasló műveltségének, eltökéltségének, írói vénájának köszönhetően részleteiben térképezi föl a ravaszi életutat. Műve hiánypótlónak számít, ugyanakkor olyan nyelvezetben íródott, amely mindenki számára könnyed, ízes magyar jegyekben gazdag olvasmányélményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zömében száraz, napos időre számíthatunk az előttünk álló hét napban, átmeneti felhősödéssel, esőszitálással. Hajnalonként visszatérnek a talaj menti fagyok.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Négy árnyi paradicsom, saját nevelésű palánták, hagyományos fajták magjaiból szaporított növények, jókora gyümölcsös és heti három piacozás Nagyváradon – így lehetne röviden összefoglalni Bódis Imre hegyközkovácsi zöldségtermesztő mindennapjait.
Oláhdellő az a Maros megyei település, ahová túl későn építettek Maros-hidat, így aki csak tehette, elvándorolt. A faluban kevesebb mint ötven református él, nemrég mégis gyülekezeti termet szenteltek, amit meg is töltötték a hívek.
Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.
Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvényt. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt.
Az évszakhoz képest enyhe, fagymentes éjszakák és nappalok várhatók a következő hét napban. Vasárnapig többnyire esős napokra kell számítani, kevés napsütéssel.
Miért tűnik hamisnak ez az egész felhajtás az új Védelmi Stratégia körül, amelynek középpontjában a korrupcióellenes harc újraindítása áll? Ezt veszi górcső alá Cornel Nistorescu publicisztikája.
Kevés olyan ember van, akinek életútja ennyire szervesen fonódik össze Erdély kultúrájával, közéletének kihívásaival, az orvoslás és a pedagógia szolgálatával. Ábrám Zoltán története a hivatás, a hit és a közösség, a makacs kitartás és a csendes csel
Rácsok mögött, nagy kifutókban élnek az állatok a marosvásárhelyi állatkertben, ahol idén is szeretnék elérni tavalyi, bűvös háromszázötvenezer látogatószámot. Szánthó Jánossal, az állatkert igazgatóval a tervekről és az álmokról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!