Az ötszáz éves múltra tekintő reformáció jegyében mutatták be Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök – Ravasz László élete című monográfiáját Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Az eseményt Mile Lajos főkonzul nyitotta meg, a szerzővel L. Simon László államtitkár, országgyűlési képviselő beszélgetett.
2017. február 03., 21:292017. február 03., 21:29
Gál András
Hatos Pál történész 1971-ben született, változatos pályája során mind a tudományos területen, mind a közéletben komoly eredményeket ért el. 2010 és 2014 között a Balassi Intézet igazgatója volt, napjainkban a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja. L. Simon Lászlóval egyetemben a Kommentár című társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Ravasz László református püspökről szóló könyve élvezetes, olvasmányos mű, könnyed nyelvezete mit sem von le tudományos értékéből és a kutatás eredetiségéből. A könyv mottójaként lehetne említeni a Ravasz Lászlótól származó idézetet: „beszélek azért, mert tanulságos pálya. Lehet rajta szemléltetni nagy szellemi átalakulásokat”. A kötet egy gondolkodó, érzékeny embernek a jellemfejlődését mutatja be, de betekintést nyújt a Kárpát-medencei magyarság huszadik századi történéseibe is. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi, az élvezettel fogja végigolvasni. Ennek az életútnak az elemzéséből a 20. század történelmének nagy kanyarjaira, a sors nagy fintoraira fog ráismerni – ajánlotta a kötetet a jelenlévők figyelmébe L. Simon László.
Ravasz László életútja, munkássága elválaszthatatlan Kolozsvártól. 1882-ben született Bánffyhunyadon, egész életét kitartó, aktív szellemi munkával töltötte. A szerző három szakaszát különíti el a kilenc évtizedet átfogó életútnak. Fiatalkora, tanulmányai, Erdélyben töltött évei 1921-ben lezárultak, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület meghívta püspöknek. Ekkor került Magyarországra és kezdett el foglalkozni az erdélyiség problémájával, innentől kezdődött szellemi eszmélődésének időszaka. Mindez 1945-ig tartott, ez a dátum pedig nemcsak pályájának egy határa, hanem a magyar történelemben is mély válaszvonalat képez. A harmadik szakaszból többek között Ravasznak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulása ismerhető meg.
Ravasz László azon jelentős személyiségek közé tartozott a két világháború közötti Magyarországon, akik a Horthy-rendszer szellemi szolgálatában álltak. Korának egyik legnépszerűbb gondolkodója volt, vasárnapi prédikációit több mint egymillióan hallgatták a Magyar Rádióban. Mivel támogatta Horthyékat, a kommunista diktatúra elítélte, így érthető, hogy hosszú időre volt szükség, míg megjelenhetett róla egy összefogó monográfia. A könyv nem siklik el a kényes témák mellett sem: életének bizonyos időszakában Ravasz határozott antiszemita megnyilvánulásokat tett. Az 1940-es években a Felsőház képviselőjeként megszavazta a zsidótörvényeket, később viszont elhatárolódott az antiszemitizmus eszméitől.
Hatos Pál történészi szakmunkája részleteiben vizsgálja a neves püspök, politikai képviselő, gondolkodó életpályáját: bánffyhunyadi gyerekkor, székelyudvarhelyi gimnáziumi évek, kolozsvári református teológia, egyetemi lapszerkesztés, szerelem, amelyből később házasság lesz, a Bartók György melletti szolgálat, politikai eszmélkedés. Ravasz 1966-ig rendszeresen visszajárt Erdélybe, számára az erdélyiség alapvető lételemnek számított. „Nekem a Ravasz Lászlóval való találkozás olyan dolog volt, mintha saját őseimmel találkoztam volna” – mondta a kötet szerzője. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az életmű 1921 utáni részét ismerjük és értékeljük, figyelemre méltó Ravasznak a gyökereihez való hűsége, hiszen Erdély volt az alma matere. Egy igencsak nyitott, széles látókörű, olvasott ember, egyáltalán nem volt jellemző rá, hogy csak a presbiteri padig látott volna el – tette hozzá a szerző.
Hatos Pál kimagasló műveltségének, eltökéltségének, írói vénájának köszönhetően részleteiben térképezi föl a ravaszi életutat. Műve hiánypótlónak számít, ugyanakkor olyan nyelvezetben íródott, amely mindenki számára könnyed, ízes magyar jegyekben gazdag olvasmányélményt nyújt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!