Hirdetés

Mivel vigasztalódik a székely ember? – Tamási Áron drámájának bemutatója a Kolozsvári Magyar Színházban

Zene, tánc, kiváló alakítások, remek színpadkép és kosztümök jellemezték a kolozsvári társulat előadását •  Fotó: Bíró István

Zene, tánc, kiváló alakítások, remek színpadkép és kosztümök jellemezték a kolozsvári társulat előadását

Fotó: Bíró István

Bemutatóval tisztelgett Tamási Áron 125. születésnapi évfordulóján az író emléke előtt a kolozsvári magyar színház. Az Ősvigasztalás először szerepel a Szamos-parti társulat műsorán.

Nánó Csaba

2022. október 15., 18:452022. október 15., 18:45

Az Ősvigasztalást Tamási Áron Amerikában írta 1924-ben és onnan küldte haza a kolozsvári magyar színház pályázatára. A darab nem nyert, és bemutatásra sem találták alkalmasnak. Még írója is később úgy említi, mint „komor és darabos vázlatot”, amelynek kézirata is elkallódott. A kézirat az író halála után került elő, ősbemutatója pedig 1978-ban volt a Pécsi Nemzeti Színházban. A színházak ritkán játsszák, mert nehéz színpadra vinni a székely népi hagyományokon alapuló, a pogány és a keresztény szertartások hangulatát egyszerre idéző szöveget. 1982-ben a nagyváradi színház mutatta be, mások mellett Miske László, Varga Vilmos, Fábián Enikő, Meleg Vilmos szereplésével.
Bár novelláival jóval több elismerést vívott ki magának, mint színműveivel, az író a színházra vonatkozó terveiről, makacs elképzeléseiről sem akart lemondani, noha a közönség gyakran értetlenkedve fogadta azokat.

Évtizedek kellettek ahhoz, hogy bebizonyosodjék: Tamási a színházi dráma műfajában is értékeset, különlegeset tud nyújtani.

Hirdetés

Különös hamvasztás

A történeten túlmutatóan Tamási olyan kérdéseket taglal az Ősvigasztalás című darabjában, amelyek máig foglalkoztatják az embereket: hogyan békíthető ki egymással a hagyomány és a modern világ, az egyén és a közösség.

A 20. század elején, amikor a dráma játszódik, a cselekmény nem a valóság, hanem inkább az abszurdumok sűrűjében jár:

a havasi tisztáson Csorja Ambrust (Orbán Attila) végakarata szerint halála után öccse, Ádám (Bogdán Zsolt) máglyán égeti el, hamvát összeszedi egy cserépedénybe, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence (Kiss Tamás, a fiatal színésztől egyre jobb alakításokat láthatunk) szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten Kispál Julába (Román Eszter) szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.
A székely Csorja fivérek halála egymásból következik, viszont a tragédiájuk bemutatása túlmutat a cselekményen, hiszen a történeten keresztül

Tamási olyan kérdésekre keresi a választ, hogy milyen ellentét feszül hagyomány és mindennapok, hit és összetartozás, harmónia és káosz között, hogyan ágyazzák meg az ősi hagyományok az ember és természet harmonikus kapcsolatát,

valamint ennek feladása milyen következményekkel jár. Az Ősvigasztalásban nemcsak abszurd dráma van, hanem humor, irónia, igazi népi derű, vérbő életszeretet. A darab kolozsvári előadására a szöveget tömörítették, a rituális jelleg a tánc, a mozgás, a maszkok, a zene által kapja meg a megfelelő hangsúlyt.

Egyszerűség, nagyszerűség

Bocskai Gyopár díszlet- és jelmeztervező színpadképe egyszerű, lecsupaszított környezet, amely tökéletesen illeszkedik a darab mondanivalójához. A keresztény és a kereszténység előtti ősi elemeket a forgószínpad közepére helyezett kereszt jeleníti meg, amely elfordulván életfának látszik. Bokor Attila koreográfus a rituális mozgásokat ötvözte a kortárs és a népi táncművészettel. Cári Tibor zenéjéről csak felsőfokon lehet beszélni, tökéletesen illeszkedik az előadásba emelve annak egyébként is magas színvonalát.

Béres László rendezésében nem látunk eltúlzott elemeket, a maszkoknak pontos jelentésük van, a szereplők nem beszélnek erőltetetten „székelyesül”,

bár nyilván adott lett volna egy ilyenszerű megközelítés is. Nagyot lendít az előadáson a korunkba átültetett bírósági tárgyalás, amikor Csorja Ádám felett ítélkeznek. Béres a jelenetet egyfajta „Mónika-show-nak” állítja be, amit egyenes adásban közvetít a média, és ahogyan napjainkban számtalanszor előfordul, bulvárrá degradálja a drámai eseményt.
Csorja Ádám szerepében Bogdán Zsolt alkot ismét emlékezetest, mély átélésű alakításában benne van a székely ember összes fájdalma, rendíthetetlen hite, jellegzetes humora. A színész, bár csíkszeredai születésű, bevallotta: bőre alatt hordja a székelységét, mégis messziről érkezett meg Tamásihoz, és rendkívül nehéz rácsodálkozni erre a világra, érvényt szerezni neki. A publikum reakcióját elnézve ez nagyon is sikerült a kiváló művésznek. Béres Lászlótól több sikeres rendezést is láthattunk Kolozsváron, a nézők ezúttal sem csalódtak benne. Néhány évvel ezelőtt Békéscsabán vitte sikerre Tamási darabját, az ottani kritika is elismerően írt az előadásról.
Az október 5-én bemutatott darab további szereplői: Dimény Áron, Farkas Loránd, Laczkó Vass Róbert, Sinkó Ferenc, Marosán Csaba, Gedő Zsolt, Ábrahám Gellért, Fazakas Hunor, Tulogdi Botond. Zenészek: Antal Attila, Gyenge Zoltán Balázs és Tatár Enikő. Rendezőasszisztens: Fogarasi Alpár. Előadásvezető: Albert Enikő, Böjthe Pál.

Százhuszonöt éve született Farkaslakán Tamási Áron író
A székely származású író kisbirtokos, sokgyermekes, szegény földműves család gyermekeként született 1897. szeptember 20-án. Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni: Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. Áprily Lajos így méltatta az induló író kötetét: „megható könyv Tamási Áron novellás kötete. Az Amerikába kivándorolt székely fiú küld benne szépséges, nosztalgiás üzenetet a pátriának, amely nem volt elég erős ahhoz, hogy karjaival visszatartsa a tőle elszakadni készülő „föld-emberét”. Gary, Welch, New York váltakoznak a gyulafehérvári és kolozsvári keltezésű elbeszélések dátumnevei között, jelezve az utat, amelyet a farkaslaki székely megtett a világháború lélekmélyítő tapasztalatai után.” Miután visszatért Amerikából, 1926 és 1944 között Kolozsváron élt, négyszer tüntették ki Baumgarten-díjjal, 1940-ben pedig átvehette a Corvin-koszorút is. Az Erdélyi Helikon alapítója volt, ahol a már befutott írók mellett (Kós Károly, Áprily Lajos, Kuncz Aladár) fiatal tehetségek is (Dsida Jenő, Karácsony Benő) közöltek. Életművének egyik csúcspontjára 1933–34-ben jutott, mikor megjelent Ábel-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye. Drámaírói pályája is ez idő tájt bontakozott ki. Görög klasszikusoktól tanulva, a 20. század avantgárd áramlatait is átszűrve magán, 1932-ben írta „székely népi játékát”, az Énekes madár című színművet, amelyet a kolozsvári bemutató után a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzött. A második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, ettől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. Budapest ostromát feleségével Bajor Gizinek, a kor kiváló színésznőjének házában vészelte át. A második világháború után Tamásit kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. A Sztálin halála utáni enyhülés éveiben jelenhettek meg ismét cikkei, elbeszélései, és a Kossuth-díjat is megkapta. 1966. május 26-án hunyt el, kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
Hirdetés
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
2026. április 29., szerda

A lényegest a fontostól – Dr. Sárosi Arthur a folyamatosan bővülő diakónia elmúlt évtizedeiről

Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.

A lényegest a fontostól – Dr. Sárosi Arthur a folyamatosan bővülő diakónia elmúlt évtizedeiről
Hirdetés
Hirdetés