Kalandos utazás a Gutenberg-galaxisban

A munka műszaki részét végző Idea nyomda immár 25 esztendeje működik három részvényes vezetése alatt, és annak, hogy a nagy konkurencia ellenére is ilyen huzamos ideig meg tudtak maradni a piacon, Nagy Péter szerint az a titka, hogy „a bárkát ugyanabba az irányba és ugyanolyan löketekkel próbáltuk vinni”. A sikerhez hozzátartozik, hogy a nyomdában az emberállomány stabil, a több mint 30 főből mindössze egy-kettő távozik évente. A tizedik évébe lépett Idea Plus pedig, Könczey Elemér grafikusművész vezetésével a nyomdai előkészítői munkáért felel.

Kell a támogatás

Érdekes kérdés, hogy milyen szempontok diktálnak a könyvkiadás terén. Bár Nagy Péterék nem végeztek piackutatást a hiánycikkekről, nyilván ők is – ahogyan minden kiadó – jól meghatározott elvek mentén vágnak bele egy-egy kötet kiadásába. Egyes szerzők munkássága, érdeklődési köre szinte megelőlegezi a sikert, más kiadványokról utólag derült ki, mennyire hiánypótlók a könyvpiacon. Ugyanakkor sok múlik a partneri kapcsolatokon és a támogatási rendszeren is. A könyvkiadás –ahogyan a nyomtatás is –manapság rendkívüli módon pályázatfüggő, ugyanakkor sebezhető.

– figyelmeztet Nagy Péter. Ugyanígy a nyomdák is kellemetlen helyzetbe kerülnének. „Ha olyan lenne a hozzáállásunk, hogy minduntalan feltérképezzük, milyen veszélyek lesnek ránk, már rég bezárhattuk volna a kiadót. Érdekes, hogy minden évben megúsztuk, és év végére mindig kiderült, megérte a munka. Nem mindig pénzben éri meg, hiszen nem olyan ez a piacgazdaság, hogy évtizedekig felfele ívelő legyen az üzlet és dübörögjön a motor” – mutat rá a kiadóigazgató. Nagy Péter szerint tévednek, akik temetik a Gutenberg-galaxist, hiszen a könyvkiadás új reneszánszát éli. Az Exit –amely viszonylag fiatal kiadó – 2017-ben 15 címet jelentetett meg és négyet nyomott újra a régiekből. Az idei év januárjának elején már újabb 11 cím és egy utánnyomás van beterezve, és a lista folyamatosan bővül. Ez a mennyiség egy nagyobb kiadónak is a becsületére válna. A kiadó vezetője szerint ebben az a „művészet”, hogy jól kell tudni pályázni, helyesen kell beállítani a példányszámot, hogy eladható legyen a könyv. Ez pedig nem mindig és mindenkinek sikerül. Vannak olyan kiadványok, amelyek gyorsan elfogynak, mások olyan későre térülnek meg, hogy végül veszteséget termelnek. Kevesebb példány nagyobb kiadói költséget jelent, és

Ritka a több ezres példányszám –talán egyedül a gyerekkönyvekre jellemző ez. Ugyanakkor egy igényes kiadónak, amilyen az Exit is, fontos a szerkesztés minősége is. Az olvasó pedig inkább megvesz egy tetszetős, minőségileg magas szintű kiadványt, mint egy olcsó, hibáktól hemzsegő, széteső könyvet. Ideális az lenne, ha egy könyv eltartaná önmagát, tehát az eladásból megtérülnének a kiadási költségek. Sőt meg kellene érnie egy második kiadást is. Ilyesmire azonban kevés példa akad, pedig Erdélyben a példányszám kicsi, átlagban alig 400–500 körül van. „Ha az itt élő magyarok számát vesszük figyelembe, ez a szám nagyon alacsony. Más kérdés, hogy hányan olvasnak”– véli Nagy Péter. Szerencsére a pályázatok mellett akadnak manapság is mecénások, akik egy-egy könyv kiadását, kulturális események szervezését kisebb-nagyobb összegekkel támogatják.

Reklám nélkül nincs élet

A kiadók nyilván saját keretből is gazdálkodnak, de ezek elég szűkösek. Mindezek ellenére Nagy Péter a támogatási rendszert egy mankónak látja, nem pedig mentőautónak, amely minden bajoddal elvisz. A pályázati pénz elindít, de nem old meg mindent. Ugyanakkor léteznek úgynevezett húzónevek, akiknek könyvei az utolsó darabig elkelnek. Mindazonáltal az Exit Kiadó szeretne több lehetőséget adni a fiatal alkotóknak is, erre pedig a legjobb példa az alig 15 éves Lupescu Kata, akinek legelső regénye már a második kiadásnál tart, és készül a Kalózlány című könyvének a folyatatása is. Ám az nem elég, ha egy könyv jó –árulja el Nagy Péter –, hiszen a megjelenés után is mellé kell állni. Fektetni kell a reklámba, minden meghívásnak eleget kell tenni, be kell mutatni minél több helyen, terjeszteni kell minél több fórumon a hírét. „Az is művészet, hogy milyen típusú, mennyire hatékony reklámot tudsz egy könyvnek biztosítani”–mondja a kiadóigazgató. Az ideális az, ha minden szerzőnek és műfajnak személyre szabott reklámot találnak ki. Ez hatalmas munka, ami készterméket élvező olvasó számára láthatatlan marad, és talán érdektelen is. Pedig a könyvkiadásnak ez a része is rengeteg pénzt és energiát emészt fel. A klasszikus értelemben vett könyvbemutatók –amikor pár plakát, néhány meghívó elég volt – ma már túlhaladottak, ennél sokkal többre van szükség. Ezt is meg kell tanulni – véli Nagy Péter. Megtapasztalta ezt az általa kitalált, és az Idea Könyvtér által szervezett Adventi Könyvvásár esetében is, ami akkor indult be igazán, amikor már elég pénz volt egy erős reklámhadjárat beindítására is.

– vélekedik Nagy Péter. Bármilyen kiadványnak, ha van bemutatója, sajtója, reklámja, akkor van jövője is, és elfogy –vonja le a következtetést a kiadóigazgató.

Nem a véletlenen múlik

Erdélyben a könyvek legjelentősebb seregszemléje a Marosvásárhelyen szervezett Nemzetközi Könyvvásár, amely a tavaly már 23. kiadásához érkezett. „Meglepő, hogy mennyi fiatallal, gyerekkel, középkorú vagy idős emberrel találkozunk ott” – meséli Nagy Péter. Kolozsváron a Magyar Napok alkalmával kelnek életre a kiadványok, hiszen a szervezők általában egy egész utcát szánnak a könyveknek. Szintén jelentős esemény az Ünnepi Könyvhét, ha olyan dátumra időzítik, amikor a diákok még a városban vannak. A városnapok szintén kiváló alkalmak arra, hogy a kiadók, könyvárusok bemutatkozzanak. Nagy Péter elmondta, akár falunapokra is elmennek, hiszen a kisközösségek nagyon hálásak tudnak lenni. 2017-ben az Exit Kiadó mintegy 15 vásáron és egyéb eseményen vett részt. Az igazgató szerint rengeteg árut kell megmozgatni ilyenkor, hiszen nem lehet tudni, mit adnak el, éppen mire van igény. Látszólag megkönnyíti a kereskedők dolgát az internet és az online-eladás. Nagy Péter tapasztalata szerint jelen lenni a világhálón többet jelent, mint árulni a könyveket. Ez is egyfajta reklám, hiszen sokan vannak olyanok, akik interneten rábukkannak egy bizonyos kiadványra, és azt a könyvesboltban vásárolják meg. „Az érdeklődő, ha rákattint az oldalunkra, bizonyos képet alkot magának. Feltérképezi, mit szeretne, és az üzletbe már céltudatosan érkezik” – vélekedik. Egyébként is

A könyveladás kémiája

Az Idea Könyvtér megalapításakor Nagy Péter elképzelése az volt, hogy egy helyre gyűjtse az Erdélyben megjelenő magyar kiadványokat. Merész ötlet volt, hiszen tisztában volt azzal, hogy –legalábbis az elején –ebből nagy bevétele nem lesz. De mindig akadtak olyanok, akik mai napig támogatják az elképzelést. Nagy Péter senkinek nem javasolja, hogy nyisson egy könyvesboltot, ha csak könyvekkel foglalkozik. Több lábon kell állni –mondja –, csakis így éri meg. Az ő esetében a kiadó tartja el a könyvesboltot, a boltnak része az online felület is. Ugyanakkor az üzlet kapcsolatban áll könyvtárakkal, iskolákkal, az Országos Széchenyi Könyvtárral, amelyek nagy tételekben rendelnek. Az Idea Könyvtér gyakorlatilag az erdélyi kiadványok tárházává vált, ez a partnereknek is előnyös, hiszen egy helyről szerezhetik be mindazt, ami Erdélyben megjelenik. Főleg, hogy állami könyvterjesztés ma már nem létezik. És hogy a könyvkiadásnak van jelene és talán jövője is, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi évben több mint 400 új címmel gyarapodott az Idea Könyvtér állománya. Érdekességként az Exit Kiadó igazgatója azt is elárulta, hogy Nagy-Britanniában például 2016 volt az első olyan év, amikor esett az e-booknak az eladása, és nőtt a klasszikus könyveké. A statisztikákat nézve ez olyan trend, ami Erdélyben is érvényes.