Győr, a három folyó városa

Még régebbi regényes hagyomány: az épület börtönében tartották fogva Korponay Jánosnét, született Géczy Juliannát, akit a szatmári béke után árulónak tartván a Széchenyi téren fejeztek le. Történetét Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényében örökítette meg. Időszaki kiállítással tisztelegtek az Esterházy-palotában – Győr egyik legszebb barokk épületében – a városhoz köthető dokumentumokkal, tárgyakkal a szabadságharc emléke előtt. Érdekes volt látni például Szemere Bertalan szép, kalligrafikus írását.

Tojáspatkolás és nosztalgiazene

Keleti Éva fotókiállítása maradandó élményt jelentett a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. Az Áramlás cím kifejező volt a folyók városában, számomra érzelmi áramlást is jelentett, látva a gyermekkorom nagy színészegyéniségeit, balett táncosait megörökítő képeket. A fotók mellett nem lehetett közönyösen elsétálni, a mesterien elkapott pillanatok elvarázsolták az embert. A hímes tojás napja alkalmából mestermunkák sorakoztak a Generációk Házának udvarán, termeiben gyermekek ügyeskedtek, tojást festetettek, nyuszit készítettek, tojáspatkolást figyeltek. Egy koncertre is sikerült eljutnom:

Mi úgy énekeltük annak idején: „A választ testvér, azt elfújta a szél…”, a mostani fordításban reményteljesebbnek hangzott: „A válaszra vársz, majd megsúgja a szél, csak hallgasd, mit súg majd a szél.” A 2016-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Bob Dylan dalainak szövegét a művész fordította le. Becsületére legyen mondva, majd két óra hosszat szórakoztatta a népes nagyérdeműt. Tényleg élmény volt, az előadó fokozatosan teremtett oldott hangulatot, a közönséget is megénekeltetve kedvesen zenélt a kíséretével, amelyből ketten saját fiai voltak. Nem tévedett a Győri Nemzeti Színház, amikor műsorára tűzte – a vígjátéki kliséket ügyesen alkalmazó francia szerző – Feydeau Bolha a fülbe című darabját. A siker biztosítéka Szűcs Gábor rendezése és a kettős szerepet játszó Járai Máté alakítása volt.

Szent László hermája és Könnyező Szűzanya

Nemrég ismerkedtem újból a város látnivalóival. Két fő gazdája van a múzeumoknak, kiállítóhelyeknek: a Szent László Látogatóközpont és a magyar régészet atyjaként számon tartott Rómer Flórisról elnevezett Művészeti és Történeti Múzeum. A Káptalandombon találhatjuk a Székesegyházat és a Püspökvárat. A templomot a kora középkortól kezdve sokszor átépítették, három kincse miatt zarándokolnak ide a hívők.

A főoltár melletti baloldali kápolnában a Könnyező Szűzanya képe tekint le a magasból. Írországi püspök menekítette a 17. század közepén Győrbe, s 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel könnyezett. A bejárat jobb oldali kápolnájában boldog Apor Vilmos márvány síremléke kapott helyet, a püspök 1945-ben halt mártírhalált a hozzá menekült nők védelmében. A püspökvárban kiállítással tisztelegnek emléke előtt.

Utóbbiban érdemes betérni a ma is működő gyógyszertárba, felpillantani a Széchenyi Patikamúzeum szép mennyezeti freskóira. A tér fontos szerepet játszott annak idején: a pellengérre állítás helyszíne volt.

Történeti kiállítások

Győr szellemi gazdagságának bizonyítéka, hogy több, gyűjtők által adományozott értékes kollekcióval rendelkezik. A Patkó Imre gyűjtemény egyrészt magyar 20. századi kiválóságok műveit mutatja be, csak a k betűnél maradva: Kassák Lajos, Kádár Béla, Kmetty János, Kondor Béla, Korniss Dezső alkotásait. Másrészt óceániai, ázsiai, afrikai tárgyak láthatók. A Radnai Gyula-gyűjtemény az Esterházy-palotában többségében Szőnyi István és a Balatont „a természet örömkönnyének” nevező s avatottan megörökítő Egry József képeit tárja a látogatók elé.

A Váczi Péter-gyűjteményben a valaha volt ispitában – ami 1666-tól „az elaggott magyar polgárok otthonául szolgált” – többnyire reneszánsz és barokk bútorokat láthatunk. Különleges élményt kínál Az otthon melege cserépkályha-történeti kiállítás. A Fruhmann Imre kályhásmester házában kialakított gyűjtemény a belépőt a győri fazekascéh címerével fogadja, s számos gyönyörű kályha bemutatásával kényezteti. A hagyaték gipszmodell kollekcióját tartalmazó füzetben 631 minta található inspirációt adva az utókornak. A helyszínen jelenleg teret adnak a kutatásnak, kézműves foglalkozásoknak is. A Múzeumházban Lebó Ferenc kamarakiállítása a művész sokoldalúságának bizonyítéka: szobrai, érmei, cégérei töltik be a termeket. Ő alkotta a Káptalandombon található két nagyalakú szobrot Szent Lászlóról és boldog Apor Vilmosról. A művész cégérei nemcsak kiállításon láthatók utcaképet is színesítenek.

Mindketten a 20. század elején látták meg a napvilágot, kiemelkedő, termékeny alkotók voltak, s Kossuth díjjal kitüntetettek, Győr díszpolgárai.

Kovács Margitot a modern magyar kerámiaművészetet megteremtői között tarthatjuk számon, munkáiból az életbe vetett hit, a szépség öröme árad. Jellegzetes alkotásai számos épületet díszítenek. Borsos Miklós szobrai mellett kiválót alkotott éremművészként is, grafikái, rézkarcai, könyvillusztrációi is öregbítették hírnevét. Legismertebb alkotása talán – amit sokan láttak, csak nem tudták, ki is formálta – a „0” kilométerkő a Lánchíd budai oldalánál, a siklónál.

Jedlik, a szódavíz feltalálója

A szódásüveg emblematikus tárgya a városnak,

Az 1800-ban született, majd egy évszázadot megélt győri bencés szerzetestanár, később egyetemi tanár, tudós, feltaláló a villanymotor, a dinamó mellett számtalan szerkezet, működési mechanizmus kiötlője volt. Nagyméretű bronz szobra szerzetes társáéval, Czuczor Gergelye nyelvtudós költőével együtt a Liszt Ferenc utca elején látható. Hatalmas szódásüveg szobor – a Hefter László alkotta Jedlik-csobogó ragadja meg a szemet – a Kovács Margit-gyűjteményt rejtő Kreszta ház előtti téren látható. A Baross úti Tourinform látogatóközpontban Bendes Gyula gyűjtő szódásüvegeinek színes, mívesen megmunkált darabjai gyönyörködtetik a betérőt.

Zene minden mennyiségben

Győr méltán nevezhető iskolavárosnak, a győri intézmények az alsó fokú képzéstől a felsőig színes választási lehetőséget nyújtanak, a mintegy ötvenezer tanulni vágyónak.

S jóllehet azóta nagy változás, fejlődés, szépülés következett be, akárhányszor Győrbe látogatok, számomra Euterpé (görög istennő, a zene múzsája) szelleme lebeg a város felett. A zenei élet továbbéléséről gondoskodnak a Liszt Ferenc Zeneiskola, a „Győri Konzi”, az egyetem Művészeti Kara, s ezek zenekarai, valamint az ötvenéves évfordulóját ünneplő Győri Filharmonikus zenekar, a Győri Nemzeti Színház operaelőadásai s az eseti alkalmakra meghívott előadók.

A nyár sem múlik el eseménytelenül. Vendégcsalogató programok várták, várják a látogatókat: tánc-, Győrköc-, összművészeti fesztivál, Szent László-, fröccs- és bornapok, állatkertek éjszakája, naplemente túrák… Győrhöz sok itt született, itt élt vagy élő híres ember neve kapcsolódik. Egy cikk nem elég ismertetésükre, s kevés a látnivalók teljes körének bemutatására is. Bíztatom az olvasót, induljon útnak, fedezze fel magának e szerethető várost, amelyről Kosztolányi Dezső Esti Kornél rímei című versében így írt: „Győr,/ Kelet s nyugat közt állj hazámba, kedves/ őr.”

Csermák Judit