Hirdetés

Balatonfüred, a Magyar Királyság dísze – az Anna-báljáról híres település gazdag történelmi örökségével várja látogatóit

Az Anna-bálok színhelye, az elegáns Anna Grand Hotel •  Fotó: Csermák Zoltán

Az Anna-bálok színhelye, az elegáns Anna Grand Hotel

Fotó: Csermák Zoltán

Balatonfüred, a magyar tenger történelmi fővárosa idén készült 195. alkalommal a híres Anna-bálra. A vírusos időszakban a jeles esemény elmaradt, de számos kísérőrendezvényét, mint például a prímásversenyt, megtartották. A hegedűstalálkozó szüneteiben lehetőség nyílt nagyobb sétákra is a városban.

Csermák Zoltán

2020. július 31., 10:512020. július 31., 10:51

A címben szereplő mondatot József nádor fogalmazta meg, s véleményével nem volt egyedül. Az Anna Grand Hotel árkádjai alatt sétálva – az emléktáblák tanúsága szerint – inkább azt kérdezhetnénk: ki nem járt a varázslatos Balatonfüreden? Berzsenyi Dániel, Berda József és Fáy András a gyógyvíz kiváló hatását ecsetelte, Vörösmarty Mihályt a reformkor szellemi pezsgése vonzotta. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, a híres színésznő az 1857-es látogatásukkor szeretett bele a környezetbe. Olyannyira, hogy egy évtized múlva telket vásároltak Balatonfüreden, a rajta álló díszes, koraeklektikus épület ma ízlésesen berendezett múzeumként szolgál. Legnagyobb romantikus írónk e falak között írta Az aranyember című könyvét, amit a legkedvesebb művének tartott. A regényben természetesen a magyar tenger is felbukkan. A nagy mesélő Noémi figuráját Lukanics Otíliáról mintázta, akihez gyengéd szálak fűzték. Gyámként gondoskodott róla, s amikor a lány nagy beteg lett, Füreden gyógyíttatta; a liezonnak az ifjú teremtés halála vetett véget. Róza asszony igazi birodalma a konyha volt, nagyszerű vendéglátó hírében állt, az asztalon a százfajta finomság között természetesen az ízes balatoni halak, a garda, a fogas és a süllő is helyet kaptak.

Jaroslav Hašek cseh író Balaton partján című kötete messzi tájakra vitte el Füred jó hírét.

Hirdetés

A vízparti sétány Rabindranath Tagore nevét viseli. A hindu költő 1926 őszén kezeltette magát a híres helyi szanatóriumban, s a magyar társadalmi elit számos tagjával is találkozott. E kapcsolatrendszernek köszönhetően hívta meg az akkor már világhírű tudóst, Germanus Gyulát a san­tiniketáni egyetemre tanítani. A költő ittlétét faültetéssel tette emlékezetessé, ami elé szobrát is felállították. A helyiek szerint az eredeti fa már kipusztult, de a lelkes városvédők csendben pótolták. Sokan ültettek még fát e ligetben, Nobel-díjas tudósok hagytak emléket, ásót ragadott 1961-ben a nagy olasz költő, Salvatore Quasimodo, s félévszázadra rá az Aranycsapat két utolsó tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő is.

A sétányon áll Széchenyi István szobra, aki sokat tett a balatoni hajózásért, s az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy megépítéséért.

Elnevezése is tendenciózus: Kisfaludy Sándor nevét kapta, aki a helyi fürdő gyakori vendége volt, s oroszlánrészt vállalt az első dunántúli kőszínház 1831-es füredi felépítésében.

Idill vadkacsával. Füredi sétány a Balaton partján •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Idill vadkacsával. Füredi sétány a Balaton partján

Fotó: Csermák Zoltán

Hogyan született az Anna-bál?

Ottlétemkor szállásom Blaha Lujza egykori villájában volt. A „nemzet csalogánya” 1893 és 1916 között használta a klasszicista stílusban felépített nyaralót. Örömmel foglaltam el szobámat közvetlenül a bejárat mellett.
A múlt emlékeinek ápolásában Balatonfüreden az Anna-bál viszi a prímet. Történetéről Miklós Tamást, a Városi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóját kérdeztem. „A minden évben július végén megrendezett füredi Anna-bál Balatonfüred legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye. Alapítása a 19. század első felére nyúlik vissza, s rendszeressé váló megtartásával a reformkorban az ország legelőkelőbb báljai közé emelkedett, ahol a haza legjelesebb családjai, politikusai, művészei nyaranta találkoztak. A számozás nem a megtartott bálokat veszi lajstromba, hanem a hagyomány szerint elsőként megtartott báltól számított évek számát. Erre

a helyi hagyomány szerint 1825. július 26-án került sor, amikor a Szentgyörgyi Horváth család lányuknak, a legenda szerint Anna-Krisztinának szervezte meg a táncmulatságot, aki itt ismerkedett össze későbbi férjével, Kiss Ernő hadnaggyal,

utóbb aradi vértanútábornokkal. Az említett évszámhagyomány viszont az 1950-es évek közepén született, tehát a valós történeti háttér a múlt ködébe vész. Viszont kétségtelen, hogy az 1800-as évek elején rengeteg bált szerveztek főleg főúri családoknál, akik a nyarat itt töltötték, s e hétvégi események a társadalmi élet fontos színterei voltak. A Horváth család a villáját – a Balaton-felvidék legnagyobb czopf stílusú nyaralóját – 1796-ban építette, s az épület a közélet egyik központjává vált. Számos híradás foglalkozik e mulatságokkal, s külföldi utazók, mint például John Paget is beszámolnak azokról. Elgondolkodtató az is, hogy a Horváth családban az említett lánynak öt neve volt, ezek közül éppen az Anna hiányzott. Szentgyörgyi Horváth János felesége viszont Anna névre hallgatott, lányuk, az öt nevéből viszont a Krisztinát használta, s ennek névnapja július 24-ére esett. Mivel a Horváth család számos bált szervezett, júliusban ez lehetett a felesége, illetve leánya tiszteletére is.

Egykori báli ruha rekonstrukció a Jókay múzeumban •  Fotó: Csermák Judit Galéria

Egykori báli ruha rekonstrukció a Jókay múzeumban

Fotó: Csermák Judit

Az 1830-as években az országos lapok viszont már hagyományos füredi Anna-bálról írtak.

Az Anna-bálok országosan elterjedtek, s ennek sorába illeszkedett a balatoni rendezvény, ez vált később országos hírűvé. Először az 1862-ben rendezett bálon választottak bálkirálynőt – akkor még Annavigalom királynéját – Kozma Irma erdélyi úrhölgy személyében. A férfiak szívét is megdobogtató versengést az 1950-es évek végén elevenítették fel ismét. A bált – kisebb-nagyobb sikerrel – az első világháborúig évente rendezték.
Volt, amikor ezres nagyságrendben tolongtak, máskor csupán néhány tucat vendég mulatott. A világháború után néhány próbálkozásról beszélhetünk, de gyakorlatilag vége szakadt, s 1954-ben újították fel. Itt említeném Zákonyi Ferenc nevét. A Balaton nagy tudora az 1950-es évek elején került Siófokról Balatonfüredre, és a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjeként sokat tett a bál helyi hagyományként való megszervezéséért. A bálok helyszíne is érdekes: az 1820-as években a már említett Horváth-ház, 1830 és 1879 között a Nagyvendéglő, ezt követően a Kúrszalon, vagyis az újonnan épült gyógyterem, a mai Anna Grand Hotel díszterme fogadta a báli vendégeket.”

Amikor magyar lány nem táncolt osztrákkal

Írás közben kezembe került a magyar nőnevelés nagyasszonyának, Veress Pálné lányának, Veres Szilárdának a visszaemlékezése, aki két báli idényt is belesző memoárjába. Az 1858-as évadról írja: „a cotillon egy figurájában nőválasztás volt, én pici rózsaszínű csokrom Vadnai (megjegyzés: Vadnai Károly, korának híres írója, újságírója) kabátjára tőztem…” A másik rá egy évre született, s honleányi szívéről tesz tanúbizonyságot: „Az Anna bálra gyülekeztünk, megkezdődött a tánc, báró Duka közeledik hozzám és bemutat egy uhlanus tisztet: gróf Longholettit. Éppen keringőt húztak, meghajtja magát és táncra kér. Én ezt feleltem:

Idézet
osztrák katonával nem táncolok és keringőt sem.

Azzal elfordultam és édesanyámnak mondtam: Gyerünk innen!… Másnap, a reggeli sétánál mellém lépett Jókai Mór és üdvözölt a magyar irodalom nevében, örömét fejezte ki, hogy akadt egy magyar lány, aki így viselkedett.”
Egy személyes emléket is említek Füredre gondolván: üknagyapám, Lehóczky István 1848-ban a már említett Kiss Ernő altábornagy alatt szolgált Délvidéken, s nagyra becsülte parancsnokát.

Prímásverseny az elmaradt Anna-bál helyett

Idén elmaradt a híres táncmulatság, viszont számos kísérőeseményét megtartották. A Balatonfüred Város Önkormányzata, a Hagyományok Háza által szervezett Balatonfüredi prímásverseny is ezek közé tartozott, s a népzenének újabb híveket szerzett. A megmérettetésnek a Kisfaludy Galéria adott otthont. Minden prímás három produkciót – két kötelező versenyszámot és egy szabadon választottat – adott elő. A kötelező versenyszámokban a résztvevők Szék, illetve Gömör népzenéjéből választhattak.

A füredi Horváth-ház, a vendéglő és a kápolna sarka 1835-ben •  Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred Galéria

A füredi Horváth-ház, a vendéglő és a kápolna sarka 1835-ben

Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred

Az első helyet a zsűri Király Miklósnak, a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház prímásának ítélte, akit szabad programválasztásában a kiváló gyergyóalfalui hegedűs, Cserkesz Béla személye motivált.

A második helyen a délvidéki Cseszák Zsombor, a Fokos zenekar prímása végzett. Az óbecsei muzsikus a harmadik részben kalotaszegi muzsikát adott elő, ezzel is tisztelegve példaképe, a legendás bánffyhunyadi muzsikus, Varga Ferenc „Csipás” emléke előtt. A dobogó harmadik fokára a turai Boda Gellért állhatott, aki a választott kategóriában az erdélyi Szászcsávás muzsikájára tette le voksát. Érdemes volt közelről figyelni a versenyzők felkészülését a próbákon, a művészek és hozzátartozóik izgalmát, s azt a felszabadult játékot, amit a gálaesten hallhatott a közönség.

A záróeseményt a Gyógy téren felállított nagyszínpadon rendezték. Itt léptek fel – a díjazottak mellett – Agócs Gergely, Sőregi Anna, Maier Cseperke, Balogh Melinda, a 2019-es prímásverseny győztesei, valamint a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.

Balatonfüreden mára beindult a pezsgő élet, a gálaesten is szép számú közönség vett részt. A pro­me­nádon is mindig sokan sétáltak, párok romantikáztak, gyerekek etették a kacsákat, mások horgásztak. Sok az építkezés, a régi villák megújulnak, József nádor címben szereplő szavai ma is megállják helyüket.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés