
Az arisztokrácia szép napjait idéző kosztümök is lekötötték a gyerekek fi gyelmét
Fotó: Puck Bábszínház
Aki gyerekkorában nem járt bábszínházba, felnőttkorában még rászokhat – vontam le a tanulságot, miután megnéztem a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának több bemutatóját. Ezúttal a Csillagszemű juhász volt soron.
2018. november 28., 14:562018. november 28., 14:56
2018. november 28., 15:102018. november 28., 15:10
Töredelmesen bevallom, amit eddig próbáltam eltitkolni: gyermekként nem igazán érdekelt a bábszínház. Ahogyan például a cirkuszi előadások sem. Ennek az lehetett az oka, hogy szüleim kicsi korom óta színházba hurcoltak, mivel ismeretségi körük tele volt színművészekkel. Így aztán a bemutatókat nem hagyták ki. Mivel nem mindig volt kire hagyniuk csemetéjüket, egész korán a színházi közönség kellős közepén találtam magam. Később, az iskolában, már az elemi osztályokban színház- és operabérleteket sóztak ránk – ma is hálás vagyok ezért, hiszen az a generáció hamar rákapott a művészetekre, és a mai napig a kulturális események közönségének jelentős részét teszi ki. Valami csak ragadhatott rám azokból az időkből, amikor még pionírnyakkendősen és fehér ingben tapsikoltunk a nézőtéren, mert mintegy negyed százada írom a beszámolókat a színház- s operabemutatókról, készítem az interjúkat jeles művészeinkkel. Ám az emlékeim között mélyre kell ásnom, hogy egy bábelőadást magam elé idézzek. Valójában nem igazán volt alkalmam megszeretni a bábszínházat…De, ahogy mondani szokás, ami késik, nem múlik.
Nyilván ez annak is betudható, hogy remek társulat működik Kolozsváron, elhivatott bábszínészek, akik sokoldalú tehetségről tesznek tanúbizonyságot minden adódó alkalomkor.
A múltszázad hatvanas éveiben nemcsak jómagam voltam gyerek, hanem a kolozsvári bábszínház is. Bár az akkori közönség velem együtt rohamosan idősödik, a fennállásának 68. évfordulóját ünneplő Puck Bábszínház örökifjú maradt, fiatalos lendülettel teljesíti mindenkoron azt, amire hivatott: gyerekeket (és velük együtt a szülőket, nagyszülőket) szórakoztatni, nevelni, megmutatni, hogy – akár a mesékben – valahol, valamikor létezhet egy jobb és szebb világ, ahol az arra érdemes elnyeri méltó jutalmát.
Legújabb bemutatóját a Puck Bábszínház november 10-én tartotta. A csillagszemű juhász című előadás – az azonos című népmesét Szabó Attila írta színpadra – egy olyan királyról szól, aki igencsak ostoba parancsokat osztogatott. Egyedül egy juhászlegény volt az, aki köpött az ostoba parancsokra. „Na már most ilyenkor szokott lenni, hogy szembe kell nézni a helyzettel. De hát milyen szembe! Bele lehet nézni az igéző szembe anélkül, hogy el ne szédüljünk?
Nem oltja azt ki az ostobaság, nem zárja le a félelem, medve, óriás sünök, éles kaszák előtt meg sem rebben, csakis… no igen, a királylány tekintete homályosítja el csöppet, hogy aztán annál tisztább csillogással nézzenek egymásra. Addig van jó világ, amíg az élet útjait ilyetén csillagszemek igazgatják” – olvasható a darab ismertetőjében.
Az előadás különlegessége, hogy a bábosok – szakítva a hagyományos bábjátékkal – színészek módjára adják elő a darabot kilépve a színfalak mögül. Szép, jó és látványos előadás, még ha el is üt – vagy talán éppen azért – a megszokottól. Csűrös Réka, a magyar tagozat vezetője (portrénkon) lapunk érdeklődésére elmondta: „ez az előadás másik fajta bábszínházi irányzatot képvisel, amit eddig Kolozsváron nem műveltek. Ez a színészközpontú bábszínház, van ugyan benne báb is, de nem sok. Kibújtak a színészek a paraván mögül, és játszanak”. Az eddigi előadásokban is előfordult, hogy egy „mesélő” megjelent a paraván előtt, vagy részben kiléptek színészek a színfalak mögül, de hogy jelmezben, sminkben lépjenek a bábosok a nézők elé a teljes előadás folyamán, még nem történt meg. És valóban: a nagyszerű jelmezek, a szép díszlet még a legkisebb nézőket is lenyűgözte, egyáltalán nem zavarta a gyerekeket, hogy a bácsik és nénik teljes életnagyságukban játszották el a „bábelőadást”. A jó ritmusú, pergő előadás egy óra erejéig teljes mértékben lekötötte a gyerekhad – és a velük érkezett szülők – figyelmét egyaránt.
Szabó Attila, az előadás rendezője például a Pécsi Tudományegyetem Kulturális menedzsment kar elvégzése után a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett színháztudomány-dramaturgia szakon. Jelenleg független dramaturgnak, rendezőnek és bohócnak tartja magát. 1997 óta több mint 24 előadást rendezett, 2015-ben a békéscsabai drámaíróversenyen második helyezést kapott és 2012-ben, 2013-ban, illetve 2015-ben megnyerte a Weöres Sándor bábos drámaíró pályázatot.
A bábszínház tevékenysége nem korlátozódik csupán előadásokra, kiszállásokra. Idén szervezték meg második alkalommal a Wonderpuck Utcaszínház Fesztivált, illetve 17. alkalommal került sor a Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiváljára. Utóbbira október közepén, az érdeklődők 24 előadást tekinthettek meg, közülük öt magyar nyelvű. Volt továbbá hat nonverbális, valamint 12 román, egy pedig angol nyelvű előadás is. De nemcsak előadásokat látogathattak a kíváncsiak, hanem fesztivál, folyóirat és könyvbemutatóra is sor került. Az idei kiadás érdekessége volt az is, hogy négy hazai színművészeti főiskola (Bukarest, Jászvásár, Marosvásárhely és Kolozsvár) is bemutatta bábprodukcióját. A szervező Puck Bábszínház társulatával együtt 10 romániai bábszínház mutatta be előadásait, a fesztivál nemzetköziségét pedig öt külföldi (ukrán, grúz, holland, francia és magyarországi) bábtársulat vendégszereplése biztosította. Vendégként fellépett a szatmárnémeti Brighella és a pécsi Bóbita Bábszínház is.
Az utcaszínház fesztiválról bővebben is beszámoltunk szeptemberben lapunk hasábjain. Emlékeztetőül: a második kiadáshoz érkezett Wonderpuck Utcaszínház Fesztivál keretében az érdeklődő családok szabadtéri utcaszínházi előadásokat tekinthettek meg. A rendezvényen rekordokat döntögettek, az előadásokat több mint 20 ezer ember tekintette meg Kolozsvár különböző szabadtéri helyszínein.
Csűrös Rékától, a magyar tagozat vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy ideális esetben évadonként két bemutatót tart a társulat, és régebbi darabokat is felújítanak. A művészek is jobb kedvvel dolgoznak, hiszen – ahogyan a társulat vezetője megjegyezte – végre a fizetések is elértek egy normális szintet. A Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozik az intézmény, ezzel kapcsolatban Csűrös Réka úgy fogalmazott, eléggé nagyvonalúak ahhoz, hogy évente két-három bemutatóval előállhassanak a bábosok. A gond csak az – tette hozzá a szakember –, hogy a román és magyar tagozatok egy költségvetésből gazdálkodnak, így aztán pályázati pénzekből egészítik ki az alapokat.
– foglalta össze a lényeget Csűrös Réka.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!