Tűzrakók, példamutatók, közösségépítők – Nem minden rendes ember cserkész, de minden cserkész rendes ember

A cserkészet erdélyi építkezése

– Miként épül fel a cserkészszövetség Erdélyben?

– Szövetségünk 6–8 fős őrsökre épül. 2–4 őrs rajokba szerveződik, azok csapatokat alkotnak. A csapatok pedig körzeteket, amelyből jelenleg 9 van Erdély-szerte. A körzetek alkotják a szövetséget. Jelenleg 51 aktív csapat van és a következő korosztályokkal foglalkozunk: farkaskölyök, kiscserkész, cserkész, felfedező, vándor, fiatal felnőtt és felnőtt cserkész.

– Milyen képzéseken, programokon vesznek részt a cserkészvezetők? Hogyan készülnek fel a munkájukra?

– Egy egész évet felölelő vezetőképzővel rendelkezünk. Robert-Baden Powell (Bi-Pi), a brit hadsereg altábornagya, a cserkészet megalapítója szerint egy cserkészre annyi felelősséget kell bízni, amennyit az el tud bírni. Így nem meglepő módon szövetségünkben az első egység, amellyel foglalkozunk, a segédőrsvezetők. Ők 6-7. osztályosok, céljuk, hogy a csapatban tevékenykedő őrsökben segédkezzenek. Ezt követi az őrsvezetőképző. A segédvezető képzésen olyan fiatalokkal foglalkozunk, akik már 20. életévüket betöltötték, s akik hazatérve csapataikba rajokat és/vagy kis csapatokat tudnak irányítani. A képzések mindegyike több hétvégéből áll, ezek egy nagy, 11 napos nyári táborral zárulnak. Ezen a részvevők olyan tudást szereznek szinttől függően, amelyeket a mindennapi életben is jól tudnak alkalmazni, ilyen például a csoportdinamika, helyes kiállás vagy különböző cserkészmódszerek.

– Mit érdemes tudni a mostani nagytáborról? Mi volt a fő célkitűzése?

– A szövetségünk 35 évvel ezelőtt alakult meg. Ennek emlékére tartottuk az idei nagytábort. Ez a 4. szövetségi nagytáborunk. Célul tűztük ki, hogy olyan tábort hozzunk létre, ahol a fiatalok minőségi időt tölthetnek együtt, és egymástól tanulhatnak. Fontos volt számunkra, mert a 2020-ra tervezett tábor a járványügyi helyzetek miatt elmaradt. Így került megszervezésre a korábban is említett LEHET tábor. Célunk volt korosztályaink megerősítése, így korosztályos altáborokba szerveződtünk. Figyeltünk arra, hogy az azonos vidékről érkező fiatalok egy altáborban legyenek, de lehetőségük legyen más vidékről vagy más szövetségekből érkező fiatalok megismerésére is. A cserkészet alapja a keretmese, ahol úgy igyekszünk átadni a törtélem fontosabb momentumait, hogy azt korhűen egy tábor keretében éljük meg. Igyekeztünk a fiatalokkal korhű énekekkel, játékokkal, építményekkel, ruhákkal és történelmi jelenetekkel Mátyás király életének legfőbb mozzanatait közelebb hozni. Bizton állíthatom: a Mátyás koronázása körüli történéseket bármelyik táborozó nagy átéléssel fogja elmesélni, így olyan tudásra tett szert, amely egy életre megmarad számára.

– Tudatosan tartották párhuzamosan a Kolozsvári Magyar Napokkal?

– Tudatosságnak nem mondanám, ugyanis szövetségi nagytáborainkat mindig augusztusban szervezzük. 2015-ös nagytáborunkban már jelen voltunk a Kolozsvári Magyar Napokon, így adott volt, hogy ebben az évben is ellátogatunk.

– Hányan vettek részt rajta, honnan érkeztek a résztvevők?

– A nagytáborban mintegy 1000 fő vett részt, és tovább 300 fő látogatott el a nyílt napra. A tábor jelentős részét szövetségünk aktív cserkészei biztosították, viszont érkeztek hozzánk más szövetségekből is, mint például Felvidékről, a Vajdaságból, Magyarországról, de még Luxemburgból és Kanadából is.

– Milyen volt a gyerekek, fiatalok hozzáállása, hangulata a táborban?

– A hangulat a táborban „királyi” volt. Megörökítettük Mátyás király életét, így a korhű ruhák és korhű játékok, terek vettek minket körül. Együtt lenni 1000 másik emberrel már önmagában is felemelő érzés, de ugyanarra a csatakiáltásra, ugyanarra az énekszóra menetelni vagy éppen közösen a szabad ég alatt ökumenikus igehirdetésen részt venni mindig olyan élmény, amely a gyerekek számára egyedi és megismételhetetlen.

– Milyen programok, kihívások, élmények várták őket?

– A fiatalok korosztályos rendezvényeken vettek részt, figyelve arra, hogy a programok az ő igényeikhez alkalmazkodjanak. A kiscserkészek vászonszatyrot készítettek, lovagoltak vagy palástot készítettek Mátyás király koronázáshoz. A cserkész korosztályúak kovácsoltak, kalanderdőben jártak, túráztak a környező vidékeken, a felfedezők pedig kajakoztak, paintballoztak, s a Magyar Napokon vettek részt. Ezek mellett sok más programon vettek még részt közösen vagy rajokba szerveződve, amelyről képes beszámolót találnak szövetségünk Facebook-oldalán. Istentiszteleten, lovagi tornán vettek részt, s közösen énekszóval menetelve vonultak be Kolozsvár főterére.

– Milyen szerepe van egy ilyen táborban a közösségépítésnek, a jellemformálásnak vagy a hitbéli elmélyülésnek?

– Rendkívül fontos számunkra a gyerekek Istennel való kapcsolatának ápolása. Közösen istentiszteleten és szentmisén vettünk részt, minden reggel áhítattal kezdtük a napot. A közösségépítés magában az altáborban és a rajokban történt, gondolok itt arra, hogy közösen választottak raji és őrsi neveket, amelyek megfeleltek a korhű keretmesének, így a rajok nevei városok, az őrsök nevei pedig korhű foglalkozások voltak. A tábor folyamán együtt írtak „altáborindulót” és csatakiálltást, de együtt szurkoltak a lovagi torna selejtezőjén, vagy éppen közösen lopakodtak egy zászlóért. A visszajelzések azt mutatják, a fiatalok alig várják a közös találkozást, azokat az alkalmakat, ahol újra együtt LEHETnek. A jellemformálás pedig a cserkészet velejárója: aki a cserkészinget és nyakkendőt felveszi, az tudja, milyen értékeket képvisel és igyekszik azoknak mindenkor megfelelni.

korábban írtuk

Cserkészet: aki belekerült, annak életformájává válik és továbbadja

A Morze-ábécét már nem tanulják, de egyetlen szeg nélkül asztalt és széket építenek. Megértik és továbbadják az életformát, életérzést, amit a cserkészet jelent. Molnár Szilárddal, a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk.

Sulyok Tamás államfő is ellátogatott a nagytáborba

– Sulyok Tamás köztársasági elnök is meglátogatta a tábort. Mit jelentett ez a tábor életében?

– A táborlakók meghittnek nevezték a közös együttlétet. Számunkra hatalmas megtiszteltetés volt, hogy Magyarország első számú közjogi méltósága tiszteletét tette táborunkban. Eddig még nem járt ilyen magas rangú vendég romániai magyar cserkészek közt. Kifejezett kérése volt viszont, hogy ha lehet, ne borítsuk fel a tábor életét, a mindennapjainkba szeretne belátást nyerni. Így is tettünk, vendégünk kipróbálhatott néhány programpontot, így például palacsintát sütött parázson, megtartott egy sátorszemlét, megtekintette a kovácsműhelyt, egy gyöngyfűzést, és részt vett egy látványos tűzgyújtási módszerekről szóló előadáson. Továbbá körbevezettük a táborunkban, bemutattuk építményeinket, majd az általa ajándékba hozott történelmi zászló felhúzása után együtt ebédelt a családos felnőtt cserkészeinkkel.

– Személy szerint mit adott önnek a cserkészet az évek során?

– Egy második családot, a barátaim nagy részét, és mindezek mellett hitet, a problémák leküzdésében erőt, a kihívások elleni harcban talpraesettséget a mindennapokban. Egyszóval a cserkészet olyan életforma számomra, ahol hiteles példaként állhatunk a fiatalok előtt.

– Miért fontos a mai fiatalok számára, hogy megtapasztalják a cserkészközösséget?

– A közösség legfontosabb jellemzője az elfogadás. Bi-Pi, a cserkészet megalapítója hovatartozástól, vallástól és anyagi körülményektől függetlenül helyezte őrsökbe a cserkészeket az első táborban.

• Ez a szellemiség a mai napig érvényes, így e közösségben mindenki egyenrangú.

• A cserkészet megtanít arra, hogy „miként hagyjuk egy kicsit szebbé a világot, mint ahogyan kaptuk.”

• A cserkészet mindezek mellett megmutatja, hogy légy alázatos, tisztelettudó, problémamegoldó és testileg-lelkileg tiszta ember.

• Mindezek mellett megtanít például tűzrakásra, népdalok és néphagyományok ápolására, csomózásra vagy a Morze-ábécé használatára, mindezeket pedig a cselekedve tanulás elvével elsajátítva.

– Mit üzenne azoknak a szülőknek vagy fiataloknak, akik még nem ismerik, vagy kételkednek a cserkészet értékében?

– Szerintem minden gyereknek ki kellene próbálnia a cserkészetet. Úgy érzem, akinek itt a helye köztünk, az folytatni fogja. A cserkészet olyan közösségi tér, ahol mindenki talál magának valakit, akivel azonosulni tud. Nem kell mindenkinek cserkésznek lennie, de lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy mindenki kipróbálja. A cserkészvezetőmtől tanultam régen, hogy nem minden rendes ember cserkész, de minden cserkész rendes ember.