Cserkészet: kaland, barátok, kiteljesedés

A világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A Baden-Powell által kidolgozott mozgalom sikerességét jól mutatja, hogy a világon csak hat országban nincs semmilyen szintű cserkészet, ezekben többnyire be van tiltva.

Az őrsi rendszertől a népi hagyományokig

Györgyjakab Tímea Rita, a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője lapunknak kifejtette: a magyar cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé közeledjenek.

Hétéves kortól kezdve mindazok számára ezt kínálja, akik a helyi közösségekkel együttműködve nyitottak elveire és tevékenyen részt vállalnak közösségük életében. „Mindehhez saját, nem-formális nevelési módszerét, a cserkészmódszert alkalmazza. Ez több elemből áll: kisközösségi (őrsi) rendszer, fogadalom és törvények, a cselekedve tanulás és folyamatos, ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben, a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra.”

Változó fiatalok, változatlan alapelvek

Mind a korábbi, mind a mai fiatalok számára a cserkészet egyet jelent: kalandot, teret a kiteljesedésre, barátokat, élményeket, természetközelséget. „Változtak a fiatalok, így a cserkészet is változtatott a módszerein, de az alapelvek ugyanazok maradtak, és ma is megállják helyüket. Közösségükhöz bárki csatlakozhat, legyen az gyermek, fiatal, felnőtt vagy idős, aki egyetért elveikkel és az értékeik mentén szeretne élni”–magyarázza Györgyjakab. A gyerekek többnyire 7–8 évesen csatlakoznak az Erdély-szerte működő csapatokhoz, de felnőttképzéseik által a felnőttek is bekapcsolódhatnak tevékenységükbe.

Erdélyben 1911-ben alakult meg az első cserkészcsapat a székelyudvarhelyi református kollégiumban Z. Sebess József testnevelő tanár vezetésével. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket, de 1923-ban több erdélyi nagyvárosban is újraalakultak a magyar cserkészcsapatok. A harmincas évek elejére Erdély-szinte minden magyar tannyelvű gimnáziummal rendelkező városában tevékenykedtek cserkészcsapatok, így Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Temesváron. A második világháború azonban ismét nehézségeket hozott, ezt követően a megszilárduló totalitárius rendszer mindenhol leszámolt a cserkészettel.

Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el egy, az öregcserkészekből és a cserkészetről nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból, középkorúakból álló csoport”–foglalta össze Györgyjakab Tímea Rita. Ez a kis csapat 1990. május 15–24. között Gyergyószárhegyre hívta össze a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését. A résztvevők itt cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési szabályzatát, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket.

Országos cserkészprogramok

Az RMCSSZ 9 körzetre oszlik, a körzetek pedig cserkészcsapatokra. A cserkészcsapatokban több őrsből álló rajok működnek –ezek 7–8 főből álló csoportok őrsvezetővel az élükön. Az RMCSSZ-nek jelenleg 76 településen van cserkészcsapata, ezekben mintegy 2400 aktív tag tevékenykedik. Az elmúlt 27 évben a szövetség nemcsak nőtt, hanem változott is: több országos rendezvényt szerveztek, kialakult és erősödött a vezetőképzési rendszerük, amely minden cserkészszövetség számára létfontosságú. Újabb településeken indultak csapatok és sajnos szűntek is meg, de ez az élet rendje –vallják a szervezők.

Mivel az RMCSSZ sokban kötődik Csíkszeredához, jogilag is oda tartoznak, így egyértelművé vált, hogy a Hargita megyei városban avatnak székházat. Ez 2013-ban történt meg, ahol azóta is működik a szövetség központi irodája, és ott tartják évi több alkalommal az elnökségi és vezető tanácsi üléseket. „Egy hely, ahova cserkészként hazamegyünk, bárhonnan is érkeznénk”–emelte ki a külügyi vezető.

Évente számos szövetségi rendezvényt tartanak báloktól kezdve a különböző vetélkedőkön át egészen a lelki feltöltődést szolgáló programokig –részletezte a cserkész. Sok ilyen rendezvényük van: a közgyűlés és az országos cserkészbál, amelyet évente más helyszínen és rendszerint februárban tartanak. Az Országos Cserkész Lelkinapokat (CSELEN) Csíkszeredában és Nagyenyeden szervezik. Különböző helyszíneken tartják meg A csodaszarvas nyomában Országos Rovásírásversenyt, a Rovás Ismeretterjesztő Konferenciát, az Országos Cserkész Sportnapokat, a Dalospacsirta Országos Cserkész Dalversenyt és Szüreti Bált, a Vezetői Lelkihétvégét, az Ünnepélyes Betlehemi Lángosztást, a Székelyföldi Regös Napokat, a Mákófalvi Kézműves Tábort és Rovásírás Tábort is. Ugyanakkor minden évben részt vesznek a csíksomlyói pünkösdi búcsún.

Összetett vezetőképzés

Ahhoz, hogy az új cserkészkedő fiatalok számára megfelelő vezetői réteg legyen a csapatokban, a szövetség évente vezetőképzőt (VK) szervez. Három szinten történik a képzés: segédőrsvezető-képző (SŐVK), őrsvezetőképző (ŐVK), illetve segédvezető-képző (SVK) szinteken. Mindhárom különálló, de ugyanakkor szervesen összefonódó modult képez, és az adott korosztálynak megfelelő ismeret- és élményanyagot biztosít a résztvevők számára. A 11–13 évesek számára szervezett SŐVK előhétvégéből és kilencnapos táborból áll, aminek során egy 14 fős felnőttekből és fiatalokból álló közösség (törzs) képezi a résztvevőket. Az ŐVK a 14–16 éves korosztályú cserkészeknek szól, ez már jóval összetettebb, és komoly kihívás elé állítja a résztvevőket. Időtartama egy év, tavasztól tavaszig hat találkozó alkalmával vehetnek részt képzéseken a résztvevők, és a képzési időpontok között feladatokat kell elvégezniük. A hat találkozó közül öt képzési hétvége, egy pedig a tizenegy napos tábor. A 18–26 éves korosztály számára másfél éves, fokozott nehézségű képzés, az SVK, biztosít felkészülési lehetőséget. Itt a hat alkalom során már komoly szervezési, nevelési, pedagógiai és pszichológiai ismereteket sajátíthatnak el. A hat alkalom közül egy tábor, a többi képzési hétvége.

A szövetség fennmaradása érdekében mindig tartottak különböző szintű vezetőképzést. A jelenleg alkalmazott egymásra épülő és a képzési folyamat során összefonódó, egymást kiegészítő többszintű képzési rendszert 2007-ben kezdték kialakítani.

A cserkészet titka

Kérdésemre, hogy mi lehet a cserkészet népszerűségének titka, Györgyjakab Tímea Rita rámutatott, nehéz lenne úgy megfogalmazni, hogy mindenki számára érthető legyen. Ezért egy történetet mesélt el: Nagybányán évekig vezetett lányőrsöt, amelynek tagjai eljutottak ahhoz a korhoz, hogy bejelentkezhettek őrsvezetőképzőbe, néhányuk sikeresen el is végezte azt. Az őrsvezető-képzésben az egyik feladat az, hogy írjanak fogalmazást azzal a címmel, Miért szeretnék őrsvezető lenni? „Emlékszem, hogy késő éjszaka olvastuk az írásokat a társakkal. Az egyiknél nagyot dobbant a szívem. Az őrsömből az egyik lány, azt írta, hogy »azért szeretnék őrsvezető lenni, hogy olyan legyek, mint az én őrsvezetőm«. Azt hiszem, egy vezetőnek nem kell ennél több. Ekkor éreztem, hogy jól végzem a munkám, megérte dolgozni, napról napra készülni. S valahol itt rejtőzik a cserkészet egyik titka is: a vezetés elsősorban példa –ahogy Teleki Pál főcserkész fogalmazott”.

Ahhoz, hogy valaki igazán megértse, mi is igazán a cserkészet, oda kell ülni egy tábortűz mellé, és a gyermekek csillogó szemébe nézni.