
Sulyok Tamás államfő bonchidai látogatásán a Bánffy-kastélyban. Csodálatos élménynek tartja az ott látottakat
Fotó: Orbán Orsolya
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársa arról kérdezte, hogy Erdélybe visszatérő vendégként mit jelent számára a kolozsvári magyar rendezvénysorozat, és milyen élményekkel tér vissza az anyaországba mostani látogatásáról.
2025. augusztus 19., 13:572025. augusztus 19., 13:57
2025. augusztus 19., 14:092025. augusztus 19., 14:09
– Amikor két évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság elnökeként a Kolozsvári Magyar Napokon járt, személyes tapasztalatairól interjút közöltünk Önnel a Krónikában. Idén augusztusban immár Magyarország köztársasági elnökeként tért vissza a kincses városba. Mit jelentenek önnek a Kolozsvári Magyar Napok?
– A Kolozsvári Magyar Napok és az Erdélyben való megjelenésem azt kívánja tükrözni, hogy rendkívül fontosnak tartom az állandó, folyamatos és mélyreható kapcsolatot Magyarország és a határon túli magyar közösségek között. Ezért jöttem most Kolozsvárra, és amióta köztársasági elnök vagyok, azt hiszem, ez a negyedik utam Erdélybe. Rendkívül fontos, hogy ez a kapcsolat az anyaország és az itteni közösségek között működjön. Úgy gondolom, hogy a Magyarországon élő magyarok is rengeteget tudnak tanulni az itt élő magyar közösségektől.
– úgy gondolom, a bárhol élő magyar emberek számára. Nekem az az alkotmányos feladatom, hogy kifejezzem a nemzet egységét, úgy érzem, hogy ezen így is tudok munkálkodni.
– Az elmúlt két nap során magánlátogatáson vett részt Kolozs megyében, több helyszínt is fölkeresett. Nagyon sok emberrel találkozott Válaszúton, Bonchidán, Kolozsváron. Milyen tapasztalatokkal, élményekkel tér vissza az anyaországba?
– Nagyon szép élményekkel térek vissza – talán összefoglalóan azt tudnám mondani, hogy az erdélyi magyar közösség él és virul. Számomra, és azt gondolom, minden Magyarországon élő magyar, vagy bárhol a világon élő magyar ember számára ez egy nagyon fontos üzenet. Amit Bonchidán láttam a Bánffy-kastélyban – ami ugye az értékmegőrzésről és az értékmegmaradásról szólt – csodálatos élmény volt.
Bizony, Kallós Zoltán itt él közöttünk, Istennek hála, és ez egy nagyon nagy dolog! Ha pedig a kolozsvári Szent Mihály-templomba lép be az ember, azt gondolom, hogy a téren és az időn kívül ott van az a megmaradás, amit ez a templom, ez a szent hely nekünk, magyar embereknek szimbolizál. Ha bármikor Erdélyben járok, mindig ilyen élményekkel vagyok tele – a csíksomlyói búcsú is hasonló élményt jelentett számomra. Ezért tanácsolom és javaslom minden magyar embernek, hogy kövesse a példámat.

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!