Szenvedély és csúcskávé Nagyszalontán – beszélgetés Liczkai Attilával és Molnár Évával, a Museum Speciality Coffee Shop tulajdon

– Sok kávézóban jártam a Kárpát-medencében, de olyan átéléssel, lelkesedéssel és szakértelemmel még senkit nem hallottam beszélni a kávéról, mint Liczkai Attilát. Mióta tart ez a szenvedély?
– Az utóbbi évtizedekben a kereskedelemben dolgoztam: kontinensünk különböző pontjain rengeteg ügyféllel kellett tárgyalnom, rendszerint kávé mellett. Jómagam is cukrozva vagy tejszínhabbal ittam a kávét, ami egyrészt ébren tartott, másrészt keretet adott az üzleti megbeszélésekhez. Szabadidőnkben is sokat utaztunk a párommal: egyik alkalommal

– Milyen volt a fogadtatás? Van igény Nagyszalontán csúcsminőségű kávéra?
– E műfaj egyelőre nagyvárosinak mondható. A nagy egyetemi városokban több speciality kávézó is meg tud élni. Nagyszalontán újdonságnak számított. Tudtuk, sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a közönség megismerje és megszeresse az „újhullámosnak” is nevezett kávékat. Üzletünk nem egyprofilú, mint sok kolozsvári vagy temesvári társa. Kínálunk reggeliket, desszertet, másféle italokat is, mert a múzeumhoz címzett kávézónkat közösségi találkozóhelynek is szántuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy kezdeményezésünk gyümölcse hosszabb távon érik be. Vannak már pozitív élményeink a nagyszalontaiak részéről is, de egyelőre fennmaradásunkat az átmenő forgalom és a turizmus biztosítja. Rendszeres, napi szinten visszajáró vendégeink vannak Nagyváradról, Aradról, Temesvárról, de tértek vissza hozzánk távolabbi helyekről is.

– Egy közösségi fórumon valaki élesen bírálta az idegen névválasztást...
– Tetszik, nem tetszik, világszintű jelenség, hogy angol elnevezéseket választanak a speciality kávézók tulajdonosai. Ott van Berlinben a The Barn, Bukarestben az Origins, de nézhetjük a budapestieket is: Flow, Coffee Embassy, Tamp and pull, Double Shot, My Little Melbourne, Budapest Barristas, Warmcup, Addicted to Caffeine, Blue Bird és reggelig sorolhatnám... Maga az elnevezés jelzés, hogy e helyen a speciality kávékultúrát műveljük.

Sokat gondolkodtunk az elnevezésen, ami utal a profilra, de hordozza a hely szellemiségét is. Ennek eredménye lett a nevünk. Ami angol ugyan, de a tartalom nem kis részben magyar: a beltér, a környezet, a sörök, a borok. Magyarország éghajlatánál és domborzatánál fogva egyhamar nem lesz kávétermesztő nagyhatalom. Arany János emléke és munkássága nekünk, szalontaiaknak sokat jelent, a belső termünk is egyfajta tisztelgés a magyar nemzet talán legnagyobb költője előtt. A múzeummal is együttműködünk, a torony látogatóinak 10% kedvezményt biztosítunk kínálatunk árából, és 25 perces vetítéses kávétörténeti előadással kedveskedünk a Petőfi Sándortól ajándékba kapott, a múzeumban látható kávéfőzőre építve Arany János és a kávé címmel.

– Mi adja e kávéknak a többletértéket, aminek köszönhetően áruk a „normál” kávéknak nem ritkán a tízszerese?
– Ahogy a bor esetében lelki potenciálgát van sokakban, hogy megvegyenek egy jobbacska bort 10 euróért, amikor ugyanolyan termékmegnevezéssel lehet kapni 2 eurós palackokat is, úgy a kávé esetében sem értik sokan, miért adjanak ki több mint egy eurót egy speciality kávéra, amikor sokfelé annak töredékéért is ihatnak kávénak nevezett terméket.

A szokványos mennyiségnek (5-7-9 gramm) a bő kétszeresével dolgozunk, 18 grammal, a kávé kilóára – ahogy említette – nem ritkán a 40 eurót is meghaladja. Egy komoly kávégép árából olcsóbb házat vagy jobb autót is lehet venni. A speciality minősítést jelenleg a kávék 5%-a éri el. Ez azon kávékat jelenti, amelyek az SCA skálán elérik a minimum 80 pontot. Ez alatt kereskedelmi tömegkávékról beszélünk. Sok munka van benne, hogy e pontszámot egy termelő elérje, és persze rendelkeznie kell olyan termőterülettel, ahol megterem ez a különleges gyümölcs. A minőségi borokkal a párhuzamot az is megerősíti, hogy a szüretelés és a feldolgozás kézi módszerekkel történik, a folyamat során végig csak természetes módon nyúlnak a kávéhoz. Hadd szóljunk a fair trade kereskedelmi eljárásról is, amelynek lényege, hogy e kávék termesztésének fenntarthatóságát olyan kereskedelmi lánc biztosítja, ahol a forgalmazó és a termelő közvetlen kapcsolatban van, a magasabb érteken eladott kávé extra­profitját visszajuttatja a termelőnek, hogy az a jövőben is ösztönözve legyen a minőség fenntartására.

– A kávé esetében éppen annyira fontos a hely és a mikroklíma, mint a borok és az olívabogyók világában?
– Sok közös vonása van a jó kávénak és a jó bornak. Mi jellemez egy jó kávét? Kell egy termőterület, amely biztosítja a kávé természetes fejlődését, 2000 m körüli magasság a trópusokon. A talajnak is rendelkeznie kell olyan sajátosságokkal, amelyek egyedi ízvilágot biztosítanak a kávébabnak, kell a mikroklíma, páratartalom, hő, árnyék. Mindezen tényezők összessége magas minőségű kávécseresznyét eredményez. A szőlő esetében nyilván mások az optimális adottságok, de a szempontok, a tényezők hasonlóak.

A választék folyamatosan változik, a hangsúly az egyediességen, érdekességen és a megismételhetetlen élmény lehetőségén van. Aki bort akar rendelni, a borhűtőhöz fárad, ott választ abból, ami éppen van. Mindig akad benne valamilyen érdekes és kóstolásra csábító egyedi tétel.

– Milyen terveik vannak a vírusjárvány utáni időkre nézve?
– A mai világban nehéz tervezni. De célunk továbbra is az, hogy a közösséget szolgáljuk, egy jó helyet biztosítsunk olyan gondolkodású embereknek, akik nyitottak az érdekességekre, akik mindenben a minőséget, a különlegességet keresik, akik hajlandóak kilépni komfortzónájukból, képesek feladni megrögződéseiket új élmények kedvéért.