Soós Zoltán az Erdélyi Naplónak: Marosvásárhelyen elindult a gépezet, változott a közhangulat

Marosvásárhely ma hitelképes: amennyiben a fejlesztéseket sem kormány-, sem uniós-, sem helyi pénzekből nem tudjuk fedezni, az európai fejlesztési bankkal tárgyalunk esetleges kölcsönről.

Négy éve nagyon rosszul és kevésbé hatékonyan működött a városi adminisztráció. Sikerült hét igazgatóságot létrehozni, így a lakossággal való kapcsolattartás, de a beruházások és a pályázati lehívások is hatékonyabbak lettek. Míg 2020-ban minden marosvásárhelyi lakosra 81 lejes uniós pályázati támogatás jutott, ez 2024-ben 2125 lejre nőtt. Mindez azt mutatja, hogy ha az emberekre odafigyelünk, akkor hatékonyabbá válik a közigazgatás és javítani lehet az eredményeket. Nem azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk, hanem azt, hogy elindult a gépezet.

Hat iskolaközpont korszerűsítése jelenleg zajlik részben uniós, részben helyi finanszírozással. Óvodák és bölcsődék épülnek, ez is nagyon fontos. Míg Marosvásárhelyen a város bevételei 2020-ban háromszáz millió lej körül alakultak, ez 2024-ben 460 millióra nőtt, ami azt jelenti, többet tudunk beruházni az utakba, iskolába, szabadidő központoknak, javítani tudjuk az életminőséget. Ez lehetőséget teremt a beruházásoknak is, ha jó a városban a hangulat, az életminőség.

– Mi az, amit feltétlenül szeretett volna megtenni, elvégezni, de nem sikerült?

– Nem tudtuk elindítani a terelőutak megépítését, hat-nyolc-tíz hónapot várunk egy-egy engedélyre. Most a szállításügyi minisztériumnál, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR) van több hivatalos irat, várjuk a műszaki tervekre az engedélyt. Rengeteget dolgoztak a kollégák, de akadályozza a haladást a túlzott bürokrácia. Például a Park szálloda mögött mélygarázs esetében tavaly márciustól várjuk a környezetvédelmi hatástanulmány kibocsátását a megyei környezetvédelmi ügynökségtől.

Nekünk, de más városvezetőnek is nagyon fontos, hogy a dekoncentrált intézmények élére olyanok kerüljenek, akik segítik az önkormányzatok munkáját. Hiszen, ha hónapokig kell várni egy-egy engedélyre, jóváhagyásra, ezek a nagy csúszások elsősorban a gazdaságot gyengítik.

A visszajelzések szerint mindenhol változott a hangulat, a hozzáállás. Ez a titka Marosvásárhelynek: a kölcsönös tisztelet. Ha ezt megadjuk a román kollégáknak, a városlakóknak, akkor ők is viszonozzák. Úgy érzem, hogy ma a városban pozitív a hangulat, és a gazdasági nehézségek ellenére nem sikerült a szélsőséges román pártoknak megerősödniük. Az országban előretört a szélsőjobb, Marosvásárhelyen a város tíz százaléka szavazott a szélsőjobb pártokra, ami jóval az országos 38 százalék alatt van, ez azt jelenti, hogy sikeresen működik a multikulturalitás. Fontos, hogy ne találjanak fogást, sem rajtunk városvezetőkön, sem a mi tevékenységeinken. A kulturális támogatások során odafigyelünk a román és magyar eseményekre egyaránt, és a visszajelzések pozitívak.

– Hol áll Marosvásárhely a környező megyeszékhelyekhez viszonyítva, sikerült-e ledolgozni valamit a hátrányából?

– Egy országos felmérésben a város a hatodik helyen van kulturális szempontból, pezsgő kulturális életünk van, mindössze néhány nagyváros tudta megelőzni Vásárhelyt. Az országos városi rangsorolásban – az úgynevezett city indexben, ami a gazdasági életet, oktatást, élhetőséget is figyelembe veszi –, a nyolcadik helyre kerül Vásárhely. Ahhoz képest, hogy 2018-ban nem voltunk benne az első tizenötben, jelentősen javul a város megítélése. Korábban Marosvásárhelyen nagyon leszívták a város erőforrásait és ez a hangulatra is rányomta a bélyegét. 2020-től sikerült a várost visszaállítani a fejlődési, növekedési pályára, ami őt megilleti, az erdélyi városok között.

A városban Kolozsvár felől bevezető Dózsa György utcához hasonlóan fel fogjuk újítani a Tudor lakótelepet és a belvárost összekötő utcát és a város több kisebb utcáját is. Folytatjuk a tömbházak szigetelését, az iskolák felújítását, ökológiai szigeteket hozunk léte, a szelektív hulladékgyűjtés érdekében. De folytatjuk a lakossági fórumok megszervezését is, hiszen fontosnak tartom, hogy találkozzunk a városlakókkal minden lakónegyedben, meghallgassuk őket, visszajelzéseket kapjunk.

korábban írtuk

Tartalommal megtölteni a várat és a várost

Igazgatóként fiatal szakemberekkel vette körül magát, leporolta a múzeumra rátapadt port, élővé tette a kiállítótermeket. Vallja, hogy a látogatókat is nevelni kell. Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával beszélgettünk.