Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani
Fotó: Csermák Zoltán
Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2020. december 28., 09:352020. december 28., 09:35
– Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímásaként és az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenészként tartják számon. Hogyan indult zenei pályafutása?
– Kárpátalján zenészcsaládban születtem, így már korán kapcsolatba kerültem a zenével. Szüleim klasszikus zenét tanítottak a zeneiskolában, de mivel édesapám még hagyományos módon a településünkön élő cigányzenészektől tanult muzsikálni, úgy vélte, a klasszikus tanulmányaim mellett sokat jelentene számomra, ha a régi mester–inas módszer szerint tanulnék. Így beadott Murzsa Gyulához, egy tiszaújlaki prímáshoz tanulni. Itt szereztem az első népzenei alapismereteimet. A következő években már a magam útját járva utaztam Erdélytől Felvidékig, és igyekeztem tanulni az ott élő muzsikusoktól.
– A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel, tanítással és még hegedűkészítéssel is foglalkozik.
– A hegedűkészítés gyermekkori álmom. Negyvenéves koromra értem el, hogy egy solymári mestertől, Gulyás Béla bácsitól tanulva elkészítettem az első hegedűmet. Hihetetlen érzés volt játszani a saját hangszeremen. Persze azért kicsit izgultam, hogy mi történik akkor, ha rossz hangja lesz. Szerencsére nem lett. Ha nem muzsikálhatnék, belebetegednék. Szeretek az embereknek örömet szerezni. A gyűjtések sem álltak le, de mivel elég sűrűek a mindennapjaim, ezért természetesen most nem jut rá annyi idő, amennyit szeretnék.
– A járványügyi helyzet miatt a legtöbb tevékenység online térbe kényszerült. Egy ifjú hegedűsnek átadható-e a képernyőn keresztül a tudás?
– Átadható, de soha nem lesz olyan, mint az együtt muzsikálás élménye. Úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a jót, és nem kell keseregni. Igyekszem, ha kell online tanítani és hihetetlenül várom újra a találkozást.
– Valószínűleg az online koncert által sem lehet a megszokott élményt nyújtani.
– Legyen táncos alkalom vagy koncert, számomra az a legnehezebb, hogy mindig igyekszem az előttem táncolóra, hallgatóságra reagálni a muzsikámmal, és ez most lehetetlen.
– Idén nyáron még lehetősége nyílt arra, hogy élő jubileumi koncertet adjon Kolozsváron. Milyen érzés volt visszatérni, és a karantén után újra színpadra állni?
– Igazi örömzene volt! Szép helyszín. Jó emberek.
– Hogyan telnek most egy muzsikus napjai? A zenekari próbák hogyan valósulnak meg?
– A házamban sokat pakolgattam már. De a viccet félretéve: gyakorlás, olvasás, nyelvtanulás és zenekari próbák. Mindemellett természetesen a világ visszatérése utáni élet tervezgetése.
– Mindeközben az Összefogás hagyományőrző mesterekért elnevezésű kampány egyik jószolgálati nagykövete.
– Ez a világ legtermészetesebb dolga. Ezektől a muzsikusoktól tanultunk, sokszor náluk laktunk. „Kenyeret” kaptunk tőlük a kezünkbe, és azt nem szabad elfelejteni. Akinek lehetősége engedi, segítenie kell.
Elismerésekben gazdag zenei pályafutás
Pál István „Szalonna” Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980-ban. Zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki. Blaskó Csabától és Kálmán Pétertől erdélyi népzenét tanult, majd tercprímásként csatlakozott a Galga zenekarhoz. Néhány évvel később a Kárpát-medencei szláv, cigány és zsidó zenét is játszó Fonó Zenekar tagja lett. Évek óta a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímásaként dolgozik, de emellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége többek között a cimbalmos Unger Balázs vezette CimbaliBand fellépéseinek. Szalonna és bandája nevű saját zenekarának – melynek tagjai a Magyar Állami Népi Együttes zenészei – repertoárján a legszebb Kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. 2006-ban Pál István „Szalonna” az év előadójaként Artisjus-díjat vehetett át. 2010-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki, majd Liszt Ferenc-díjjal ismerték el munkásságát, és az Érdemes művész címet is megkapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!