Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani
Fotó: Csermák Zoltán
Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Naplónak.
2020. december 28., 09:352020. december 28., 09:35
– Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímásaként és az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenészként tartják számon. Hogyan indult zenei pályafutása?
– Kárpátalján zenészcsaládban születtem, így már korán kapcsolatba kerültem a zenével. Szüleim klasszikus zenét tanítottak a zeneiskolában, de mivel édesapám még hagyományos módon a településünkön élő cigányzenészektől tanult muzsikálni, úgy vélte, a klasszikus tanulmányaim mellett sokat jelentene számomra, ha a régi mester–inas módszer szerint tanulnék. Így beadott Murzsa Gyulához, egy tiszaújlaki prímáshoz tanulni. Itt szereztem az első népzenei alapismereteimet. A következő években már a magam útját járva utaztam Erdélytől Felvidékig, és igyekeztem tanulni az ott élő muzsikusoktól.
– A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel, tanítással és még hegedűkészítéssel is foglalkozik.
– A hegedűkészítés gyermekkori álmom. Negyvenéves koromra értem el, hogy egy solymári mestertől, Gulyás Béla bácsitól tanulva elkészítettem az első hegedűmet. Hihetetlen érzés volt játszani a saját hangszeremen. Persze azért kicsit izgultam, hogy mi történik akkor, ha rossz hangja lesz. Szerencsére nem lett. Ha nem muzsikálhatnék, belebetegednék. Szeretek az embereknek örömet szerezni. A gyűjtések sem álltak le, de mivel elég sűrűek a mindennapjaim, ezért természetesen most nem jut rá annyi idő, amennyit szeretnék.
– A járványügyi helyzet miatt a legtöbb tevékenység online térbe kényszerült. Egy ifjú hegedűsnek átadható-e a képernyőn keresztül a tudás?
– Átadható, de soha nem lesz olyan, mint az együtt muzsikálás élménye. Úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a jót, és nem kell keseregni. Igyekszem, ha kell online tanítani és hihetetlenül várom újra a találkozást.
– Valószínűleg az online koncert által sem lehet a megszokott élményt nyújtani.
– Legyen táncos alkalom vagy koncert, számomra az a legnehezebb, hogy mindig igyekszem az előttem táncolóra, hallgatóságra reagálni a muzsikámmal, és ez most lehetetlen.
– Idén nyáron még lehetősége nyílt arra, hogy élő jubileumi koncertet adjon Kolozsváron. Milyen érzés volt visszatérni, és a karantén után újra színpadra állni?
– Igazi örömzene volt! Szép helyszín. Jó emberek.
– Hogyan telnek most egy muzsikus napjai? A zenekari próbák hogyan valósulnak meg?
– A házamban sokat pakolgattam már. De a viccet félretéve: gyakorlás, olvasás, nyelvtanulás és zenekari próbák. Mindemellett természetesen a világ visszatérése utáni élet tervezgetése.
– Mindeközben az Összefogás hagyományőrző mesterekért elnevezésű kampány egyik jószolgálati nagykövete.
– Ez a világ legtermészetesebb dolga. Ezektől a muzsikusoktól tanultunk, sokszor náluk laktunk. „Kenyeret” kaptunk tőlük a kezünkbe, és azt nem szabad elfelejteni. Akinek lehetősége engedi, segítenie kell.
Elismerésekben gazdag zenei pályafutás
Pál István „Szalonna” Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980-ban. Zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki. Blaskó Csabától és Kálmán Pétertől erdélyi népzenét tanult, majd tercprímásként csatlakozott a Galga zenekarhoz. Néhány évvel később a Kárpát-medencei szláv, cigány és zsidó zenét is játszó Fonó Zenekar tagja lett. Évek óta a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímásaként dolgozik, de emellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége többek között a cimbalmos Unger Balázs vezette CimbaliBand fellépéseinek. Szalonna és bandája nevű saját zenekarának – melynek tagjai a Magyar Állami Népi Együttes zenészei – repertoárján a legszebb Kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. 2006-ban Pál István „Szalonna” az év előadójaként Artisjus-díjat vehetett át. 2010-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki, majd Liszt Ferenc-díjjal ismerték el munkásságát, és az Érdemes művész címet is megkapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!