
Marokkói teabemutató
Fotó: Turizmus.Ltd
A magyar turistának Észak-Afrika térképét szemlélve elsőként Tunézián akad meg a szeme. Talán ez az orientáció motiválta a tunéziai turisztikai minisztert is, hogy hazáját népszerűsítse Közép-Európában. A politikus az Erdélyi Naplónak adott exkluzív interjút.
2018. január 05., 19:032018. január 05., 19:03
2018. január 05., 19:132018. január 05., 19:13
– Miniszter úr, miért időszerű Marokkó és Magyarország kapcsolatainak erősítése?
– A marokkói–magyar diplomáciai kapcsolatok a régmúltra nyúlnak vissza, s úgy gondolom, mind a mai napig példaértékűek. Talán ebből adódik a szándék, hogy a gazdasági kapcsolatok is élénküljenek a két ország között. A látogatásom kifejezett célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Köztudott, hogy mindkét ország idegenforgalma nagyon fejlett, Magyarország céljai, nézetei is nagyon megalapozottak. Ezeknek a kapcsolatoknak a megerősítését szolgálja két közvetlen légi járat beindítása Marokkó és Budapest között. Nemcsak úgy tekintünk Budapestre mint Magyarország fővárosára, hanem mint a régió nagyon fontos központjára is. E nyitással a marokkói turisták is felfedezhetik ezt a nagy múltra visszatekintő, kultúrában gazdag várost.
Mohamed Said turisztikai miniszter egyre több magyart szeretne látni Marokkóban
Fotó: Turizmus.Ltd
– Hogyan látja a magyar turisták érdeklődését Marokkó iránt?
– A magyar turisták jelenléte hazánkban ma talán még nem túl jelentős, de nagyon remélem, hogy e két repülőjárat beindításával mindkét oldalról emelkedni fog a turisták száma. Meggyőződésem, hogy az idegenforgalom fejlesztésének fontos kiindulópontja a légi kapcsolatok fejlesztése. Ezt szolgálja annak az egyezménynek az aláírása is, amiért részben Magyarországra érkeztem. E megállapodást a marokkói turistahivatal és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége köti.
– Mi lehet igazán vonzó Marokkóban egy magyar turista számára?
– Marokkó elhelyezkedése révén előnyös stratégiai helyzetben van mind a mediterrán térségben, mind pedig az Atlanti-óceán vidékén. Ne feledjük, háromezer-ötszáz kilométeres partszakasz várja az idelátogatókat. Emellett az ország gazdag kulturális élete is vonzó lehet a vendégek számára. Érvként említem még, hogy a nemzetközi idegenforgalomban is nagyra értékelik mind az országot, mind pedig a turisták által látogatott helyek színvonalát.
– Mit jelent az idegenforgalom Marokkó gazdasági életében?
– A 33 millió lakosú Marokkó – földrajzi helyzete folytán – ajtó Afrikára. Gazdaságának fejlődése több szempontból is dinamikus. A turizmust tekintve Marokkó a nemzetközi idegenforgalom legfontosabb 20-25 úti céljai közé tartozik. Nemzeti jövedelmének 8 százaléka származik a turizmusból, s a gazdasági ág közvetve és közvetlenül mintegy két és fél millió embernek ad munkát. A fejlődéssel összefüggésben nagyon fontos beruházásoknak lehetünk részesei, ezért a közép-európai nyitás is nagyon fontos számunkra.
Marokkói látkép: Aït Benhaddou, az erődített falu
Fotó: Turizmus.Ltd
– Végül egy személyes kérdés: első magyarországi útján üdvözölhetjük?
– Ez az első hivatalos utam, magáncélból már jártam a szép Magyarországon, amelynek igazi csodálója vagyok.
Marokkóról dióhéjban
Marokkó történelme a föníciai időkre nyúlik vissza, stratégiai jelentősége minden nagyhatalom érdeklődését felkeltette. A római hódításnak a vandálok uralma vetett véget, majd a Bizánci Birodalom részévé vált. Az iszlám hódításnak a VII. században esett áldozatul, ezt követően a törökök, spanyolok vetettek szemet a gazdag vidékre. A francia gyarmatosítás után 1956-ban vált függetlenné. Ha egy átlag magyart megkérdeznek az országról, akkor összevonja szemöldökét, kis rávezetéssel néhány közhely juthat eszébe. Pálcikás játékkal, marokkóval gyakran játszanak a gyerekek, s jókat vitatkoznak, hogy az adott szál elmozdult-e. Rejtő Jenő könyveire emlékezhetünk vissza, amikor Agadirban vagy az Atlasz hegységben masíroztak a légiósok. Marrákes a sakkozók szívét dobogtathatja meg.
A 6:3, avagy Játszd újra Tutti filmslágere a Jaj, a Helén szeme kékje olyan titokzatos, mint Tangernél a tenger szintén egy fogódzópont lehet. Amire viszont az idősebb generáció tagjai felkapják a fejüket, az Casablanca, a hasonló címmel készült filmet a leghíresebb filmek között tartják számon. Mi, magyarok is büszkék lehetünk az alkotásra, hiszen Kertész Mihály rendezte, a moziban Peter Lorre (Löwenstein László), S. Z. Sakall (Szőke Szakáll-Gerő Jenő) is fontos szerepet kaptak. Arról nem is beszélve, hogy az egyik főhős, Victor László is magyar névvel (ugyan kicsit cseh beütéssel) büszkélkedhetett.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!