Marokkói teabemutató
Fotó: Turizmus.Ltd
A magyar turistának Észak-Afrika térképét szemlélve elsőként Tunézián akad meg a szeme. Talán ez az orientáció motiválta a tunéziai turisztikai minisztert is, hogy hazáját népszerűsítse Közép-Európában. A politikus az Erdélyi Naplónak adott exkluzív interjút.
2018. január 05., 19:032018. január 05., 19:03
2018. január 05., 19:132018. január 05., 19:13
– Miniszter úr, miért időszerű Marokkó és Magyarország kapcsolatainak erősítése?
– A marokkói–magyar diplomáciai kapcsolatok a régmúltra nyúlnak vissza, s úgy gondolom, mind a mai napig példaértékűek. Talán ebből adódik a szándék, hogy a gazdasági kapcsolatok is élénküljenek a két ország között. A látogatásom kifejezett célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Köztudott, hogy mindkét ország idegenforgalma nagyon fejlett, Magyarország céljai, nézetei is nagyon megalapozottak. Ezeknek a kapcsolatoknak a megerősítését szolgálja két közvetlen légi járat beindítása Marokkó és Budapest között. Nemcsak úgy tekintünk Budapestre mint Magyarország fővárosára, hanem mint a régió nagyon fontos központjára is. E nyitással a marokkói turisták is felfedezhetik ezt a nagy múltra visszatekintő, kultúrában gazdag várost.
Mohamed Said turisztikai miniszter egyre több magyart szeretne látni Marokkóban
Fotó: Turizmus.Ltd
– Hogyan látja a magyar turisták érdeklődését Marokkó iránt?
– A magyar turisták jelenléte hazánkban ma talán még nem túl jelentős, de nagyon remélem, hogy e két repülőjárat beindításával mindkét oldalról emelkedni fog a turisták száma. Meggyőződésem, hogy az idegenforgalom fejlesztésének fontos kiindulópontja a légi kapcsolatok fejlesztése. Ezt szolgálja annak az egyezménynek az aláírása is, amiért részben Magyarországra érkeztem. E megállapodást a marokkói turistahivatal és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége köti.
– Mi lehet igazán vonzó Marokkóban egy magyar turista számára?
– Marokkó elhelyezkedése révén előnyös stratégiai helyzetben van mind a mediterrán térségben, mind pedig az Atlanti-óceán vidékén. Ne feledjük, háromezer-ötszáz kilométeres partszakasz várja az idelátogatókat. Emellett az ország gazdag kulturális élete is vonzó lehet a vendégek számára. Érvként említem még, hogy a nemzetközi idegenforgalomban is nagyra értékelik mind az országot, mind pedig a turisták által látogatott helyek színvonalát.
– Mit jelent az idegenforgalom Marokkó gazdasági életében?
– A 33 millió lakosú Marokkó – földrajzi helyzete folytán – ajtó Afrikára. Gazdaságának fejlődése több szempontból is dinamikus. A turizmust tekintve Marokkó a nemzetközi idegenforgalom legfontosabb 20-25 úti céljai közé tartozik. Nemzeti jövedelmének 8 százaléka származik a turizmusból, s a gazdasági ág közvetve és közvetlenül mintegy két és fél millió embernek ad munkát. A fejlődéssel összefüggésben nagyon fontos beruházásoknak lehetünk részesei, ezért a közép-európai nyitás is nagyon fontos számunkra.
Marokkói látkép: Aït Benhaddou, az erődített falu
Fotó: Turizmus.Ltd
– Végül egy személyes kérdés: első magyarországi útján üdvözölhetjük?
– Ez az első hivatalos utam, magáncélból már jártam a szép Magyarországon, amelynek igazi csodálója vagyok.
Marokkóról dióhéjban
Marokkó történelme a föníciai időkre nyúlik vissza, stratégiai jelentősége minden nagyhatalom érdeklődését felkeltette. A római hódításnak a vandálok uralma vetett véget, majd a Bizánci Birodalom részévé vált. Az iszlám hódításnak a VII. században esett áldozatul, ezt követően a törökök, spanyolok vetettek szemet a gazdag vidékre. A francia gyarmatosítás után 1956-ban vált függetlenné. Ha egy átlag magyart megkérdeznek az országról, akkor összevonja szemöldökét, kis rávezetéssel néhány közhely juthat eszébe. Pálcikás játékkal, marokkóval gyakran játszanak a gyerekek, s jókat vitatkoznak, hogy az adott szál elmozdult-e. Rejtő Jenő könyveire emlékezhetünk vissza, amikor Agadirban vagy az Atlasz hegységben masíroztak a légiósok. Marrákes a sakkozók szívét dobogtathatja meg.
A 6:3, avagy Játszd újra Tutti filmslágere a Jaj, a Helén szeme kékje olyan titokzatos, mint Tangernél a tenger szintén egy fogódzópont lehet. Amire viszont az idősebb generáció tagjai felkapják a fejüket, az Casablanca, a hasonló címmel készült filmet a leghíresebb filmek között tartják számon. Mi, magyarok is büszkék lehetünk az alkotásra, hiszen Kertész Mihály rendezte, a moziban Peter Lorre (Löwenstein László), S. Z. Sakall (Szőke Szakáll-Gerő Jenő) is fontos szerepet kaptak. Arról nem is beszélve, hogy az egyik főhős, Victor László is magyar névvel (ugyan kicsit cseh beütéssel) büszkélkedhetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!