Szilágyi bízik abban, hogy a néppárt értékrendje meghatározó lesz az erdélyi magyar politikában
Többéves kihagyás után 2017-ben érdemi párbeszéd alakult ki az EMNP, az RMDSZ és az MPP között, amit idén a közösen aláírt autonómianyilatkozat pecsételt meg. A párt elmúlt esztendejéről és az idei tervekről Szilágyi Zsolttal, az EMNP országos elnökével beszélgettünk.
2018. január 20., 12:282018. január 20., 12:28
2018. január 21., 16:292018. január 21., 16:29
– Milyen évet zárt a néppárt?
– Tettük a dolgunkat legjobb belátásunk szerint. Tartottuk hídfőállásainkat és igyekeztünk újakat kiépíteni. Aztán év végén beindítottuk a regisztrációs kampányt, ugyanis aki szavazni kíván április 8-án a magyarországi országgyűlési választásokon, annak meg kell teremtenie ennek a lehetőségét.
– Élesen bírálták a kormány intézkedéseit. Ön szerint miért nem jó a kormány új adóreformja?
– Néha úgy tűnik, Bukarest képes azt is elrontani, ami valahogy mégiscsak működött eddig. A szakemberek is attól tartanak, hogy káosz fog kialakulni az adófizetések terén. Az egyszerű munkavállaló szempontjából a legaggályosabb, hogy az ő felelőssége lesz a jövőben a járulékok befizetése. Január közepén járunk és végrehajtási utasítások még nincsenek. A kormány ahelyett, hogy a gazdasági stabilitás tényezője lenne, maga okozza a bizonytalanságot.
– Többször bírálták a kormány igazságügyi intézkedéseit, amelyet viszont az RMDSZ támogat. A készülő új törvénycsomaggal kivédhetők-e az ügyészségi és bírósági visszaélések?
– A nagy probléma nyilván azzal van, hogy létezik egy háttérállam vagy mélyállam (deep state), amely úgy tűnik, folyamatosan jelen van a döntésekben. Az igazságügyi visszaéléseket eddig is meg lehetett volna szüntetni, de néha az ember úgy érzi, hogy a bírákat és az ügyészséget megpróbálják irányítani. A pártok közötti harc eszközévé teszik őket, és ez rettentően káros.
A jéghegy csúcsa Márton Árpád kijelentése volt, aki azt mondta: az utcán tüntetők olyanok, mint 1990-ben a Bukarestbe látogató bányászok. Ez sokat elárul. De ha már odaálltak emellé az erkölcsileg, jogilag, politikailag nehezen védhető csomag mellé, mi haszna van ebből a közösségnek? Jogos az elvárás, hogyha a magyarok beszállnak az országos bukaresti pofozkodásba, a közösségnek legyen valami hozománya.
– Megítélése szerint mennyire lehet eredményes egy erdélyi magyar párt számára román kormányzati tényezővé válni?
– A kérdés az, milyen feltételekkel és milyen eredményességgel választja egyiket vagy másikat. A nyílt kormányzati szerep e zsákmányra és kamarilla-megegyezésekre épülő rendszerben nyilván nagyobb felelősséget jelent függetlenül attól, hogy melyik párt adja a kormányzati többséget. Világos, hogy fegyelem szükséges, ugyanis nem szabad elcserélni a közösség érdekeit személyi vagy szűk csoportérdekekre. Az elmúlt húsz év azt mutatja, hogy e politikai stílussal nem lehet tartós eredményeket elérni. Olyan nagy horderejű intézményalapítás vagy helyfoglalás, amely a közösségünk megmaradása szempontjából fontos lenne, a kormányzati szerepvállalás nyomán sajnos nem történt.
Az egyetlen kisebbségkutató intézeten kívül tulajdonképpen még szinten sem tudjuk tartani. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet pedig a szemünk láttára olvasztják be és alakítják át egy teljes román dominanciájú egyetemmé, ami elfogadhatatlan. Ezzel tenni kell valamit. Keményebben kell fellépnünk, mert ha nem, lassan mindenkit beolvasztanak.
– Hosszú évek után 2017 volt az első olyan esztendő, amikor nagyobb kihagyás után közös asztalhoz ültek az erdélyi magyar pártok képviselői. Lát-e esélyt a tartósabb együttműködésre?
Különösen fontos ez most, amikor az egész magyarságot fenyegetni kezdték. Közösen kértük a párbeszédet Bukaresttől a magyarság jövőjéről és az autonómiáról. Mi volt a válasz? A miniszterelnök akasztófázni kezdett. Méltatlan és gusztustalan egy uniós tagállamhoz, hogy miniszterelnöke a náci és a kommunista időket idéző módon fenyegeti a magyarságot. Világos, hogy az ilyen ember nem vezethet egy országot. Túl azon, hogy szánalmas jelenség volt kezdettől fogva, hol vannak ilyen esetben az ellenzék, a polgári társadalom hangjai, az állam demokratikus intézményei, amelyek fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen? Az egyetlen lehetséges megoldás nyilván az, hogy a kormánypárt miniszterelnököt cserél, ami szerencsére meg is történt.
– Vajon milyen mértékben hátráltatja az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket a katalánok elszakadási harca Spanyolországtól?
– Vannak hasonló és különböző elemek a két helyzet között. Right to decide, azaz a jog a saját ügyeinkben való döntéshez bennünket illet. Ez közös. Mi viszont a létező állami keretben képzeljük el az autonómiák megvalósítását, a katalánok ennél tovább mentek. A skótok is. Az igazság az, hogy aki ellenzi ügyünket, a kákán is csomót keres. Egy párhuzam viszont van: mind a katalánoknál, mind pedig Romániában a többség az, amelyik az erőszakot beveti, és azzal fenyeget. Mi mindenképpen békés, demokratikus módon akarjuk céljainkat elérni, nem szabad engednünk semmilyen provokációnak, még akkor sem, ha maga a román miniszterelnök volt a legfőbb provokátor.
– Milyen esélyt lát a Minority SafePack sikerére? Egyelőre Erdélyből gyűlt össze a szükséges aláírásmennyiség, Európa-szerte nagy a közöny iránta. Mi ennek a magyarázata?
– Mindenképpen fontos, hogy az aláírások összegyűljenek. Ez európai ügy, nem csak a magyaroknak fontos. Mindenkit arra buzdítok, írja alá. Az emberek egyre kevésbé bíznak Brüsszelben és az unióban. Furcsa, de a legnagyobb bizalom az Európai Unió iránt még mindig a kelet-közép-európai országokban van. Az Európai Bizottság és a brüsszeli intézmények egyes vezetői viszont nagyban hibásak a korábbi bizalom megroppanásáért.
– Mit tart a mai néppárt erősségének és gyengéjének? Milyen területen lenne szükség átszervezésre ahhoz, hogy az erdélyi magyar polgári oldal vezető erejévé váljék?
A Kárpát-medencei magyarok jövőjében. Próbáljuk megtalálni azokat az erdélyi románokat, akik velünk együtt hajlandóak fellépni Erdély érdekében akár a korrupt és túlközpontosított Bukarest akarata ellenében is. Biztos vagyok abban, hogy a néppárt értékrendje meghatározó lesz rövid időn belül az egész erdélyi magyar politikában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!