Boros Lóránd néprajzkutató egy cigánycsaláddal
Fotó: Hagyományok Háza
A Folklórgyűjtők fóruma sorozat keretében Boros Lóránd néprajzkutató Adatközlőktől barátságokig – Kutatások közép-erdélyi cigánymuzsikusok között címmel tartott előadást a Hagyományok Házában, Budapesten. A szakemberrel ebből az alkalomból beszélgettünk.
2023. május 18., 22:282023. május 18., 22:28
„Annak idején, amikor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom-nyelvészet és néprajzszakára jártam, a szakon gyakran használtuk az ,,adatközlő” szakkifejezést. Már akkor nagyon jó barátságban voltam számos zenésszel és táncossal, és elgondolkoztam, hogy amikor bizonyos információkat szerzünk, és azokat valamilyen módon rögzítjük, akkor az ,,adatközlő” meghatározás mindig egy embert is takar. Valóban, bizonyos esetekben, az úgynevezett ,,mélyfúrásnál” az emberi tényező is előtérbe kerül: elkerülhetetlen feltárni emberi kapcsolatokat, még akkor is, ha csupán egy éneket veszek fel, táncot filmezek. E felismerésből barátságok is kialakulnak. Minden bizonnyal a néprajzkutatás klasszikusai – a gyűjtések kezdetén – is így éreztek. Kiváló példa erre Martin György, a híres tánckutató, aki miután megismerte a magyarvistai Mátyás István Mundruc táncost, a kiváló adatközlő idővel a barátja lett.
A hőskorban ők még magukkal cipelték az akkori technikát, a viaszhengereket, s nagyon összeszedetten kellett ügyelni arra, mit is vesznek fel, s egyértelmű, hogy munkájukban az esztétikai szempontok domináltak. Igyekeztek közvetlen kapcsolatot kialakítani az adatközlővel, de igencsak szűkösen álltak az idővel. Kallós Zoltán, amikor megkapta első orsósmagnóját Kodálytól, neki is be kellett osztania a felveendő anyagot, s az esztétikai minőség itt is fontos szerepet játszott. Kallós eredményeit nézve viszont megállapítható, hogy nagy súlyt helyezett a kapcsolat kialakítására: jól értett az emberek nyelvén. A szászcsávási cigányok a kutatókat általában ,,tanár úr” jelzővel illették; Kallós viszont tudott ,,nem tanár úrnak” lenni, inkább ,,egy kívánt lenni” az emberek közül. Ennek köszönhetően nyíltak meg neki az egyszerű emberek is.
Vikár Béla népzenei gyűjtő 1898-ban Finnországban
Fotó: Hagyományok Háza
A mai kor áttörő változást hozott. A számítógépek korában – az adott esetben – önmagát gyűjti az adatközlő. A Facebookon, a YouTubon számos ismert zenész és táncos tesz közzé, oszt meg például személyes anyagokat. Az erdélyi gábor cigányok is például a társadalmi kapcsolataikat is a chat-csatornákon folytatják.
van, hogy nincs különbség egy más kutatással összevetve, van, mikor nehezebb, s van, mikor könnyebb a dolgunk. Az előadásban is érzékeltetem, hogyan nyílnak meg az emberek. Egy neves kutatót említhetnék, aki öltönyben, nyakkendőben ült le az adatközlővel, s megkérte, hogy énekeljen. Más esetben – ismét Kallós példáját idézem – először viccelődnek, isznak egy pohár pálinkát, s jó hangulatban folytatódik a közös munka.
Kodály Zoltán, a népzenei gyűjtések egyik úttörője
Fotó: Hagyományok Háza
Cigányzenészeknél is különbség, ha stúdióban – steril körülmények között – dolgozunk együtt, avagy lakodalomban, a hangulat tetőfokán rögzítjük az anyagot. E beszélgetésben, s az előadásomban is azt kívántam érzékeltetni, hogy sok minden függ a szituációtól, a gyűjtő személyiségétől.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!