Boros Lóránd néprajzkutató egy cigánycsaláddal
Fotó: Hagyományok Háza
A Folklórgyűjtők fóruma sorozat keretében Boros Lóránd néprajzkutató Adatközlőktől barátságokig – Kutatások közép-erdélyi cigánymuzsikusok között címmel tartott előadást a Hagyományok Házában, Budapesten. A szakemberrel ebből az alkalomból beszélgettünk.
2023. május 18., 22:282023. május 18., 22:28
„Annak idején, amikor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom-nyelvészet és néprajzszakára jártam, a szakon gyakran használtuk az ,,adatközlő” szakkifejezést. Már akkor nagyon jó barátságban voltam számos zenésszel és táncossal, és elgondolkoztam, hogy amikor bizonyos információkat szerzünk, és azokat valamilyen módon rögzítjük, akkor az ,,adatközlő” meghatározás mindig egy embert is takar. Valóban, bizonyos esetekben, az úgynevezett ,,mélyfúrásnál” az emberi tényező is előtérbe kerül: elkerülhetetlen feltárni emberi kapcsolatokat, még akkor is, ha csupán egy éneket veszek fel, táncot filmezek. E felismerésből barátságok is kialakulnak. Minden bizonnyal a néprajzkutatás klasszikusai – a gyűjtések kezdetén – is így éreztek. Kiváló példa erre Martin György, a híres tánckutató, aki miután megismerte a magyarvistai Mátyás István Mundruc táncost, a kiváló adatközlő idővel a barátja lett.
A hőskorban ők még magukkal cipelték az akkori technikát, a viaszhengereket, s nagyon összeszedetten kellett ügyelni arra, mit is vesznek fel, s egyértelmű, hogy munkájukban az esztétikai szempontok domináltak. Igyekeztek közvetlen kapcsolatot kialakítani az adatközlővel, de igencsak szűkösen álltak az idővel. Kallós Zoltán, amikor megkapta első orsósmagnóját Kodálytól, neki is be kellett osztania a felveendő anyagot, s az esztétikai minőség itt is fontos szerepet játszott. Kallós eredményeit nézve viszont megállapítható, hogy nagy súlyt helyezett a kapcsolat kialakítására: jól értett az emberek nyelvén. A szászcsávási cigányok a kutatókat általában ,,tanár úr” jelzővel illették; Kallós viszont tudott ,,nem tanár úrnak” lenni, inkább ,,egy kívánt lenni” az emberek közül. Ennek köszönhetően nyíltak meg neki az egyszerű emberek is.
Vikár Béla népzenei gyűjtő 1898-ban Finnországban
Fotó: Hagyományok Háza
A mai kor áttörő változást hozott. A számítógépek korában – az adott esetben – önmagát gyűjti az adatközlő. A Facebookon, a YouTubon számos ismert zenész és táncos tesz közzé, oszt meg például személyes anyagokat. Az erdélyi gábor cigányok is például a társadalmi kapcsolataikat is a chat-csatornákon folytatják.
van, hogy nincs különbség egy más kutatással összevetve, van, mikor nehezebb, s van, mikor könnyebb a dolgunk. Az előadásban is érzékeltetem, hogyan nyílnak meg az emberek. Egy neves kutatót említhetnék, aki öltönyben, nyakkendőben ült le az adatközlővel, s megkérte, hogy énekeljen. Más esetben – ismét Kallós példáját idézem – először viccelődnek, isznak egy pohár pálinkát, s jó hangulatban folytatódik a közös munka.
Kodály Zoltán, a népzenei gyűjtések egyik úttörője
Fotó: Hagyományok Háza
Cigányzenészeknél is különbség, ha stúdióban – steril körülmények között – dolgozunk együtt, avagy lakodalomban, a hangulat tetőfokán rögzítjük az anyagot. E beszélgetésben, s az előadásomban is azt kívántam érzékeltetni, hogy sok minden függ a szituációtól, a gyűjtő személyiségétől.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!